Az emberi kíváncsiság gyakran inkább átok, mintsem áldás

A kíváncsiság pozitív hatása, hogy tanulásra és felfedezésre készteti az embert. Előfordulhat azonban, hogy a kaland vagy tudásvágy negatív kicsengéssel végződik. A görög mitológiában szereplő Pandorát is kíváncsisága vezette a szelence kinyitására, melyből az csapások tömege szabadult rá az emberiségre. 

Egy közelmúltban végzett izgalmas kutatássorozat arra kereste a választ, hogy a kíváncsiság vajon kihozza-e az emberekből a legjobb formájukat. A vizsgálat résztvevői tollakat kaptak, melyek között voltak fájdalmas (de nem káros) áramütést okozó és ártalmatlan darabok is. Amíg vártak egy feladat kiértékelésére, hozzányúlhattak néhány tollhoz, hogy elüssék az időt. Tudták, hogy a tollak fele fájdalmat okoz nekik. Bizonyos helyzetekben a különböző tollak meg voltak jelölve, más esetekben egyformán néztek ki. A kutatók úgy találták, hogy a bizonytalan helyzetben lévő emberek több tollat fogtak meg, a veszélytudat ellenére is.

 

 

 

 

Ez nagyban emlékeztet a „Pandora szelencéje” hatásra. A toll megfogásával (doboz kinyitása) fájdalmas élményben részesülhettek volna, ennek ellenére a kísérleti személyek a kíváncsiságuk által vezérelve gyakorta kockáztattak. Legalább egy fájdalmas és egy sima tollat is megérintettek. A kutatók szerint a résztevőket az apró kis rázások mértéke érdekelte.

Ez a tanulmány rámutat arra, hogy létezik az emberben egy természetes kíváncsiság, mely kockázatvállalásra serkenti a személyt. Még akkor is ha tudatában van a veszélynek. Gyakran előfordul, hogy az emberek kipróbálnak egy potenciálisan veszélyes szert, csak azért hogy lássák a hatását. Tudják, hogy a szer káros lehet az egészségükre, mégis kipróbálják, egyszerűen mert kíváncsiak.

Az ember ilyenkor úgy érzi, muszáj kielégítenie a kíváncsiságát, még ha tisztában is van a negatív következményekkel.

Nem árt szem előtt tartanunk tehát, hogy kíváncsiságunk egyaránt rendelkezik előnyös és hátrányos hatásokkal.