Gyakran érdemesebb betartani a határokat, mint feszegetni

Tekintélyes számú magasan képzett, kompetens és alkalmas munkavállaló válik saját főnöke áldozatává. Sokszor nap mint nap ugyanazon jelentéktelen feladatokat kapják. Mindig oda lesznek beosztva, ahol éppen emberhiány van de esetenként egy sikeresen elvégzett munkáért cserébe sem kapnak olyat, amely valóban illene hozzájuk és segítené előrelépésüket. Mindez hosszútávon a motiváció és önértékelés elvesztéséhez vezethet.

A jelenségnek általában egy oka van: túl jó az illető. A főnök pedig olyan embert szeretne maga mellé, aki sokat dolgozik, de nem lesz vetélytársa, nem jelenthet rá veszélyt a későbbiekben.

pexels-photo-70292
A főnökök nem akarnak vetélytársakat maguk mellé

Igazán problémássá akkor válik a helyzet, amikor mindez rendszeresen ismétlődik. A felettesek ebből ugyanis azt olvassák ki, hogy ez az állapot így fenntartható, hiszen az illető nem szól semmit. Ha valaki mindig ellenállás nélkül mindent megcsinál és nem is jelzi, hogy a helyzet nem megfelelő számára, igazán nagy szívességet tesz főnökének és nem feltétlenül pozitív értelemben. Éppen itt jön be a képbe ugyanis saját határaink ismerete. Tegyük fel magunknak a kérdést:

mik azok a határok, amelyekig hajlandóak vagyunk elmenni saját kárunkra? Meddig engedjük, hogy kihasználjanak minket?

Amennyiben konkrétan meghatározzuk, miből nem engedünk és melyik az a pont, aminél tovább nem megyünk el, kizárjuk az ismétlődés lehetőségét is. Legyünk minden esetben határozottak, eltökéltek és tartsuk magunkat saját határainkhoz. Ha kiállunk emellett, azzal mások elismerését is elnyerhetjük.

Alkalmazkodjunk a rendszerhez és hozzuk ki belőle a legtöbbet

Az említett esetekben a határaink betartásáról beszéltünk, helyzettől függően azonban kihasználhatjuk a határaink átlépését is, természetesen nem ebben a formában. Ha úgy érezzük, egy személy gátol minket a továbblépésben,

lépjünk ki saját hatáskörünk szűk metszetéből

és nézzük meg, hogy gyakorolhatunk közvetetten befolyást az illető felett. Jó példa erre, ha megragadjuk az alkalmat a folyosón, hogy egy másik befolyásos vezetőnek elmeséljük például, milyen új, innovatív ötletünk lenne munkahelyünkkel kapcsolatban, vagy éppen mi jutott eszünkbe az éppen futó projekt kapcsán. Ha ez felkelti érdeklődését, biztosan szeretne tájékozódni az ötletünkkel és velünk kapcsolatban is részletesebben. Ez pedig előbb vagy utóbb meghozza gyümölcsét és eljut saját főnökünkhöz is, aki ezután kevésbé állhatja utunkat. Ha pedig nem jutna el hozzá a hírünk, elmesélhetjük neki mi magunk is. Végezetül ne felejtsük el: ami egyszer sikerül, az sikerülni fog többször is.