Gyors út a győzelemhez: a dopping

A sportéletben előforduló doppingügyek – legyen szó vádakról vagy tényekről – hajlamosak nagy port kavarni, amely egy sportoló karrierjének nagyfokú visszaesését, vagy akár lezárulását is eredményezheti. Kiemelkedő példája ennek Lance Armstrong világhírű kerékpáros, a Tour de France hétszeres nyertese, aki olimpiai bronzéremmel is büszkélkedhetett. 2012-ben azonban az ellene felmerült doppingvádak miatt a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség az összes elért eredményétől megfosztotta. Mi ösztönzi a sportolókat arra, hogy kockáztassák fényes karrierjüket? Minek köszönhető, hogy a sportolók csupán egy része doppingol, míg mások erre nem hajlandóak?

A gyakran hallott dopping kifejezés alatt tiltott szerek használatát értjük annak érdekében, hogy a versenyző teljesítménye növekedjen, és ezáltal előnyre tegyen szert egy versenyhelyzetben (Petróczi, 2007). Ennek megfelelően a doppingszereket három csoportra oszthatjuk: legális, illegális és rekreációs drogok.

A sportéletben tiltott doppingszerek egy egyezményes listát alkotnak,

viszont vannak olyan készítmények, amelyek ezen nem szerepelnek, így annak ellenére, hogy van teljesítménynövelő hatásuk, nem minősülnek versenyen való csalásnak (pl. koffein). A rekreációs drogokat – ahogy a név is mutatja – általában nem a teljesítménynövelés miatt fogyasztják a sportolók, viszont vannak olyan típusaik, amelyek megtalálhatóak a doppingszerek tiltott listáján (pl. marihuána). 2015-ben például világbajnok és olimpikon kajakozónk, Kucsera Gábor került sportágától való eltiltásra kokainfogyasztás miatt.

Lance Armstrong professzionális kerékpárversenyző, akit 2012-ben doppingbotránya miatt összes díjától és eredményétől megfosztottak
Lance Armstrong professzionális kerékpárversenyző, akit 2012-ben doppingbotránya miatt összes díjától és eredményétől megfosztottak

Milyen okok húzódnak meg a doppingtevékenység hátterében?

Budavári Ágota Sportpszichológia című könyvében (2007) fontos információkat olvashatunk a doppingolásról. Megemlíti többek között, hogy a doppingolás nem csupán az előrelépés, de a fennmaradás érdekében is történhet. Hiszen élsportolói körökben is hatalmas a körforgás: aki egyszer kiemelkedik, lehet, hogy a következő alkalommal elbukik. Az pedig korántsem mindegy, hogy a versenyző arany-, vagy ezüstéremmel távozik, hiszen utóbbiak könnyebben feledésbe merülhetnek. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a doppingszerekhez hasonló anyagokat bárki fogyaszthat, nem csak hivatásos sportolók. Ami viszont közös mindkét csoportban, az az elégedetlenség.

Akár önértékelési problémák, akár a nem megfelelő teljesítmény a fogyasztás oka, a különböző doppingszerek hamis reményeket nyújtanak.

A tiltott anyagok használata az önértékelést pozitív irányba mozdítja el, valamint a látványos testi változások azt a képzetet keltik a személyben, hogy jó döntést hozott. Fontos továbbá, hogy a doppingszerek okozta testi eredmények egy rövidebb, kevésbé fáradságos, passzív utat nyitnak a dicsőség felé, így a türelmetlen vagy felkészületlen sportolók gyorsabban behozhatják lemaradásukat. Jaime Morente-Sánchez és Mikel Zabala spanyol kutatók (2013) olyan további okokat említenek meg a doppingtevékenység hátterében, mint a sérülésből való hamarabbi felépülés, pénzügyi motivációk, külső kényszer (pl. edző vagy családtagok bátorítják), izomerő-növelés, de volt olyan sportoló is, aki egyenesen elengedhetetlennek vélte a siker eléréséhez a doppingszerek fogyasztását.

A doppingszerek fogyasztása mögött meghúzódó leggyakoribb okok közé tartoznak az önértékelési problémák, a teljesítménnyel való elégedettség, vagy akár a sérülésből való gyorsabb regenerálódás
A doppingszerek fogyasztása mögött meghúzódó leggyakoribb okok közé tartoznak az önértékelési problémák, a teljesítménnyel való elégedetlenség, vagy akár a sérülésből való gyorsabb regenerálódás

A doppingolás nem csak az egészségre és a karrierre lehet ártalmas: rossz berögződéseket is okozhat. Ha a versenyző kiemelkedő eredményt ér el, a média felkapja, rajongókat szerez, ami meggyőzheti a sportolót arról, hogy nem is vétett olyan nagyot. A pszichológia nyelvén

a doppingszerek hatása alatt elért sikerekre kapott reakciók pozitív megerősítésként hathatnak,

tehát olyan, mintha a sportolót a kapott visszajelzések által jutalmaznák a doppingszerek használatáért, amely így serkentheti a további szerhasználatot a pályafutás során.

A dopping iránti attitűd, a személyiség és a doppingtevékenység hármasa

Petróczi Andrea doppingkutató 2007-es tanulmányában többek között arról ír, hogy milyen kapcsolat lehet a doppingszerek fogyasztása iránti attitűd, a személyiségvonások, illetve a viselkedés szintjén megnyilvánuló doppingolás között. Beszámol többek között arról, hogy jelentős szintű kapcsolatot talált a győzelem felé irányultság és a doppinggal kapcsolatos attitűd között. Ez azt jelenti, hogy

a siker fontossága motiválhat valakit a szerek használatára, ám előfordulhat az, hogy ez csupán gondolati szinten marad, így a versenyző végül nem doppingol.

Szintén ebben a tanulmányban olvashatjuk, hogy egyes sportolók azt nyilatkozták, ők sem doppingolnának, ha teljesen biztosak lennének abban, hogy a verseny tiszta, és más résztvevők sem teszik azt.

Mindezek fényében kiemelkedően fontosak lehetnek a doppingvizsgálatok, és az azokra vonatkozó szabályok betartása. A doppingszerek fogyasztásával kapcsolatban a fő cél a fogyasztás leleplezése, illetve megelőzése, melyek a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) és az országos szervezetek szabályai által történnek. Magyarországon a doppingügyek felgöngyölítéséért a Magyar Antidopping Csoport felel, amely honlapján megtekinthetőek többek között a doppingtevékenységre vonatkozó hazai hatályos jogszabályok, illetve a tiltott szerek listája is.