Az „EB-őrület” pszichológiája

A magyarok EB-szereplése különös hangulatot teremt az országban. Minden mérkőzésre megtelnek a kocsmák és a kivetítőkkel felszerelt terek, a lefújást követően pedig egy emberként ünnepel mindenki. Nem számít, hogy megbénul a tömegközlekedés, hogy utakat zárnak le a hömpölygő tömeg miatt, mert az öröm és az eufória mindent felülír. Cikkünkben bemutatjuk, hogy mik lehetnek a jelenség mögött húzódó pszichológiai folyamatok.

Hogyan alakul egységgé több ezer, egymástól független ember?

Egy szociálpszichológiai kutatásban leírták a minimális csoportközi helyzet jelenségét. Ez egy olyan szituációt jelent, ahol az emberek önkényes vagy jelentéktelen alapon kategorizálják magukat olyan csoportokba, amelyeknek nincs történetük, érdekkonfliktusaik vagy sztereotípiáik, és már megjelenik a saját csoportra vonatkozó pozitív ítélet. Eszerint, pusztán az a közös jellemző, hogy a válogatott mérkőzést nézzük, alapját adja annak, hogy egy csoport tagjaként kategorizáljuk magunkat.

Ezt a jelenséget a társas identitás elméletével magyarázták. A társas identitás az énfogalom azon része, ami a csoporttagságról való tudásunkból és az azzal kapcsolatos érzelmeinkből táplálkozik. Jelen esetben a válogatott iránti érdeklődés képezi a csoporttagság alapját, amihez pozitív érzelmek társulnak: együtt örülünk a válogatott jó játékának, góljainak, győzelmeinek. Azzal, hogy egy társas csoport tagjaként kategorizáljuk magunkat, megváltozik az én minősége: az „én”-ből „mi” lesz, az egyéni és a csoportérdek közötti különbség eltűnik, a csoporttársakat hasonlónak látjuk.

MTI fotó: Ruzsa István
Együtt örülünk a válogatott jó játékának, góljainak, győzelmeinek.                                                   MTI fotó: Ruzsa István

Társas identitásunknak része a csoporttagság, így a csoport is kivált belőlünk érzelmeket. Az elméletalkotók feltételezik, hogy az emberekben létezik egy arra irányuló motiváció, hogy csoporttagságuk alapján pozitív önértékelést alakítsanak ki. Ez a jelenség a BIRG (basking in reflected glory) tendencia, vagyis az a tendencia, hogy hajlamosak vagyunk hangsúlyozni a másokkal való sikeres kapcsolatunkat, ami által növekedhet az önértékelésünk és a jó hangulatunk. Vagyis,

a sikeres magyar csapattal való azonosulás, az irántuk érzett elkötelezettség hangsúlyozása, és a szurkolói csoporttagság pozitív hatásai felerősíthetik a közös ünneplés jelentőségét.

Hogyan hatnak ránk a nagy sportesemények?

Több kutatás irányult annak feltárására, hogy milyen pszichológiai hatásai lehetnek a nagy sporteseményeknek. A kutatók feltételezik, hogy az egyénekben a szórakozás és az élmények által kialakulhat a jóllét és az én teljességének érzése, sőt, a sikerek révén a teljesítmény érzését is felerősítheti. A társas szempontot vizsgálva pedig növelheti a szociális interakciók számát, és erősítheti a csoporton belüli kohéziót.

Az említett folyamatok és hatások eredményezhetik egyrészt azt, hogy olyanok is követik az EB-t, és együtt élnek az eseményekkel, akik egyébként kevésbé érdeklődnek a labdarúgás iránt és kevésbé elkötelezett szurkolók, másrészt pedig azt, hogy mindenki egy emberként szurkol a válogatottnak, örül a sikereinek, és büszke arra, hogy a csapatát játszani látja.