Kulturális kreatívok, akik megváltoztatják a világot – I. rész

Társadalmunk átalakulóban van, és jelenleg olyan visszafordíthatatlan változások zajlanak le értékeinkben, melyek vélhetően meghatározzák majd a 21. század fejlődését is. A ’60-as években kialakuló ellenkultúra és az útjukra indult társadalmi mozgalmak hatására ma már elfogadott tény, hogy az ipari növekedés határaihoz közelít, és jelenlegi társadalmi-gazdasági rendszerünk, sőt civilizációnk, a jelenlegi formájában hosszú távon nem fenntartható, és jelentős változtatásokra van szükség, ha még terveink vannak ezen a bolygón.

A jóléti társadalmak lázasan keresik a megoldást a nyugdíjrendszer problémáira, a Föld népességének kis része felemészti az erőforrásokat, míg a legtöbben éheznek. Ha nem történik jelentősebb változás, néhány évtizeden belül ökológiai katasztrófával nézhetünk szembe.

Ezért nem kérdés, hogy egészen más irányt kell vennünk. Ám egyre többen vannak azok, akik tenni is szeretnének az új értékek kialakításáért, akik aktívan keresik azokat a módszereket és vezetőket, akik ebben támogatást nyújthatnak.

Egyik legfőbb ismertetőjegyük, hogy azt hiszik, egyedül vannak.

Három versengő szubkultúra

Napjaink nyugati társadalmaiban a legtöbben a modern szubkultúra képviselői, vagyis a személyes siker és anyagi nyereségek szűrőjén keresztül látják a világot. Élvezik a nagyvárosok adta lehetőségeket, a nagyvállalatoknál történő munkavégzés által előteremthető fizikai javakat, a legmodernebb technológiák, a tömegmédia, és a modern élet fogyasztói kultúrájának jutalmait. A modern kultúra a mainstream kultúra, amely a felvilágosodás óta, mintegy ötszáz éve tartja magát. Jutalma a globális piacgazdaságtól az elméleti egyenlőség, személyes szabadság és a polgári jogok megvalósulásáig igen széleskörű. Azonban a veszteségek sorát gyarapítja a harmadik világ és az alsóbb társadalmi rétegek leszakadása, a gyökerek elszakadása és a mértéktelen környezetszennyezés.

A tradicionális értékeket vallók szubkultúrája a modernizmusra adott reakció, mely elutasítja a modern értékeket és lázad a fogyasztói kultúra ellen. Ők idealizálják a múltat, és a 19. századi világszemléletet, a hagyományos értékeket képviselik. A vidéki, kisvárosi, vallásos, konzervatív irányvonal tagjai, valamint az idősebbek nagy százaléka is ide tartozik. Az USA-ban 1950 óta 50%-ról 25%-ra esett vissza a számuk.

Ám hatalmas tömegek gondolkodnak egészen másképp, akik nem elutasítják, hanem inkább meghaladják a modern értékeket. Ők a kulturális kreatívok, akik világnézetük, értékeik és életmódjuk által új kultúrát hoznak létre, hidat képezve a modernek és a tradicionálisok között. A legfontosabb értékeik közé tartoznak az ökológiai fenntarthatóság, a megfelelőbb egészségügyi ellátás és oktatás kialakítása, a közösségek újjáépítése, a kapcsolatok és családi élet javítása, a nők helyzetének és a harmadik világ ügyének felkarolása, a társadalmi lelkiismeret, a hitelesség  követelése a társadalmi életben, a társadalmi optimizmus, az altruizmus fontossága, az önmegvalósítás, a spiritualitás és pszichológiai fejlődés iránti elkötelezettség, mint komplex értékek.

A hierarchikus rendszerekkel és a társadalmi presztízs fitogtatásával szemben a szabad közösségekben hisznek,

a Föld és az emberiség kapcsolatára pedig úgy tekintenek, mint egy élő rendszerre, ahol minden kihat és visszahat mindenre.

Fő céljuk, hogy a saját értékeik szerint, autentikusan éljenek, vagyis cselekedeteik összhangban legyenek azzal, amit legbelül hisznek, ezentúl hasznos tagjai legyenek a társadalomnak.

A kulturális kreatívok saját magukban kívánják megtalálni a létezés alapját a társadalom által sugallt kép helyett.

Ebben segítséget nyújt a hatvanas évek ellenkultúrája és mozgalmai hatására elinduló integráció a nyugati és keleti szemlélet között, s az ennek hatására kialakuló humanisztikus és transzperszonális pszichológia, de a buddhista meditációs gyakorlatok vagy akár őseink tanításainak felelevenítése is.

Cikkünk második részét itt találja.

A szerző Bogdán Brigitta, transzperszonális szemléletű pszichológus (munka- és szervezetpszichológus, krízistanácsadó szakpszichológus), life és business coach, társadalmi tanulmányok alapszakos szakelőadó, a Lisznyai Pszicho-Műhely munkatársa, személyközpontú tanácsadó jelölt.