Boldogabbak és produktívabbak azok, akik otthonról dolgozhatnak

„Aki otthonról dolgozik, az nem csinál mást, csak lustálkodik” – hangzanak el néha az előítéletes megjegyzések. Egy friss kutatás eredménye azonban rámutat, hogy az ehhez hasonló kijelentések alaptalanok. Az otthoni munka ugyanis jelentősen javítja a produktivitást.

Nem is gondolnánk, mekkora jelentősége van annak, ha valaki élvezheti a nappalijába beszűrődő délelőtti napsugarakat, olyan hangosan hallgathatja a rádiót, ahogyan csak szeretné vagy éppen ebédszünetben bedobhat egy adag ruhát a mosógépbe. Sok szakmában ugyanis lehetséges, sőt megszokott, hogy a munkatársak otthonról dolgoznak. Ennek ellenére a főnökök többsége még mindig fél attól, hogy beosztottjaik ellustulnak, elvesztik motivációjukat vagy éppen nem lesznek elérhetőek, amikor szükség lenne rájuk. Ahogy azonban a legújabb vizsgálatok eredményei is igazolják, ezek a félelmek teljesen alaptalanok. A tanulmány kiemeli, hogy akik nincsenek irodához kötve, azok lényegesen hatékonyabban képesek dolgozni.

Nagyobb a boldogság, kevesebb a kapcsolat

A kutatás során több, mint 200.000 munkavállalót vizsgáltak, többségében 25 és 44 év között. A férfiak és nők aránya megközelítőleg azonos volt. A megkérdezett alkalmazottak válaszaiból egyértelműen kitűnik, hogy

a távmunkában dolgozók sokkal boldogabbak, elégedettebbek és kiegyensúlyozottabbak,

mint irodához láncolt társaik. Az otthonról dolgozó válaszadók tízes skálán 8,1-es, míg munkahelyen tevékenykedők 7,4-es osztályzatot adtak, amikor a boldogságról kérdezték őket. A mobil munkahellyel rendelkezők határozottan úgy érezték, többre értékelik őket (7,75), mint röghöz kötött társaikat (6,69). Természetesen vannak olyan tényezők is, amelyek miatt célszerűbb legalább részben a kollégák mellett dolgozni az irodában. Az emberi kapcsolatok mennyiségét és minőségét sokkal magasabbra értékelték a hagyományos helyzetű munkavállalók, mint azok, akik az otthoni négy fal között tevékenykedtek. Mindez nem meglepő, hiszen az email nem helyettesíti a csapattal való személyes kommunikációt.

Kényelmes és gazdaságos: az otthonról dolgozó férfiak és nők 91%-a állítja, hogy produktívabbnak érzi magát, mint az irodában.
Kényelmes és gazdaságos: az otthonról dolgozó férfiak és nők 91%-a állítja, hogy produktívabbnak érzi magát, mint az irodában.

Határozottan termelékenyebbek

Ami a tanulmány készítőit a leginkább meglepte, érdekes lehet sok felsővezető számára is. A megkérdezettek 91%-a ugyanis sokkal produktívabbnak ítélte otthonról végzett tevékenységét. A meghökkentő eredmény határozottan rámutat, hogy a távmunka általános bevezetése a vállalatok számára lenne a legkifizetődőbb. Akik otthonról dogozhatnak, sokkal flexibilisebbek, mint helyhez kötött kollégáik. A vizsgálat eredményei kiemelik, hogy a többség szívesebben dolgozna inkább a hét minden napján, ha cserébe kevesebb órát kellene abszolválnia naponta. Ahhoz azonban, hogy ez rendszerszinten is gördülékenyen működhessen, szemléletmódváltásra van szükség, mégpedig döntéshozói szinten. Nem szabadna bizalmatlannak lenni valakivel szemben csupán azért, mert fizikailag nincs jelen az irodában. Aki ugyanis otthon dolgozik szívesebben, az nagyra értékeli az ilyen jellegű szabadságot és éppen emiatt hatékonyabb is lesz.

„Engedjék meg alkalmazottaiknak, hogy a lehető legtöbb dologról maguk dönthessenek” –

tanácsolják a kutatók az eredmények alapján.

Kényelmes és gazdaságos: az otthonról dolgozó férfiak és nők 91%-a állítja, hogy produktívabbnak érzi magát, mint az irodában.

Kevesebb szünet, kevesebb betegszabadság

A fenti eredményeket csak tovább erősíti két másik kutató hasonló témában publikált tanulmánya. John Roberts és Nicholas Bloom rámutattak, hogy a különbség egzakt módon, percekben is mérhető. Ők munkahelyen illetve otthon tevékenykedők eredményeit hasonlították össze. A szembetűnő eredmény azt mutatta, hogy 13%-kal hatékonyabbak voltak az otthon kényelmét élvezők, mint az irodai székhez láncoltak. Aki ugyanis otthonról dolgozik, kevesebb szünetet igényel és ami valóban lényeges, hogy kevesebbszer is lesz beteg. A munkavállalóknak adott szabadság tehát mindenképpen megtérül, hosszútávon pedig anyagiakban is mérhető, markáns különbséget jelent.