A sportfogadás lélektana: megtegyem vagy ne?

Manapság a szerencsejáték már nem csak fogadóirodákban, játéktermekben vagy kaszinókban érhető el, hanem a munkahelyünkről és otthonról is tetszőleges időpontban folytatható. Ennek köszönhető, hogy az internetes szerencsejátékok, különösen a sportfogadás, azon belül is a labdarúgó mérkőzések iránti érdeklődés jelentősen megnövekedett. Hiszen ki ne akarna egy kis extra pénzt szerezni különösebb erőfeszítés nélkül? De vajon milyen pszichológiai folyamatok állnak a szerencsejátékok hátterében?

A ma elfogadottnak tartott definíció szerint a szerencsejáték legálisan folytatható, szociálisan elfogadott szabadidős tevékenység, melynek folytatása során a játékos fogadást köt vagy tétet tesz egy kiszámíthatatlan, a véletlen által meghatározott eseményre. A játék típusa szerint megkülönböztethetünk számsorsjátékokat és sorsjegyeket, kaszinójátékokat és nem utolsó sorban sportfogadást.

A szerencsejáték és a sport már hosszú idő óta szoros kapcsolatban áll egymással, leginkább az eredmények kiszámíthatatlan volta miatt. A labdarúgás az egyik legnépszerűbb sport a világon, ezért igen nagy anyagi támogatottság áll mögötte, melyben a sportfogadást lebonyolító irodáknak és internetes oldalaknak is jelentős szerepe van. A labdarúgó mérkőzések kimenetelére történő fogadások stratégiai szerencsejátéknak számítanak, nem úgy, mint a lottózás. Emiatt a legtöbb szerencsejátékos úgy gondolja, hogy ez a fajta fogadás a labdarúgás minél mélyebb ismeretén és a különböző mérkőzések, bajnokságok folyamatos követésén alapszik. Ebből adódóan az egyik gyakori meggyőződésük pedig az, hogy a hozzáértés és a szakértelem által a nyerési esélyeik nőnek.

Az esetek többségében a szerencsejáték reakciós célt szolgál, ártalmas következmények nélkül, de előfordul problémás vagy patológiás mértékű és jellegű játék is. A 2007-ben Magyarországon folytatott kutatás eredményei alapján elmondható, hogy nálunk a számsorsjátékok használata a legelterjedtebb. A vizsgált minta 59,5 százaléka már játszott valaha ilyen típusú szerencsejátékot. Ezt követi a sorsjegyek vásárlása 31,4 százalékkal, míg a harmadik legnépszerűbbek pedig a sportfogadások 21,4 százalékkal. Ezen adatok mellett pedig a valaha bármilyen szerencsejátékot legalább heti rendszerességgel folytatók vagy ilyen gyakorisággal pénzben fogadók aránya Magyarországon 42,2 százalék.

Az persze könnyen magyarázható, hogy miért játszik tovább valaki, aki nagyobb összegre tesz szert,

de milyen pszichológiai tényezők késztetik a veszteséget már megtapasztaló játékosokat a fogadások folytatására?

A korábbi cselekvések befolyásoló hatásai

A megerősítési elmélet egyik alappillére, hogy a korábbi cselekvések következményei, legyenek azok akár pozitívak, akár negatívak, befolyásolják az adott cselekedet ismétlésének bekövetkezését. A megerősítés lehet folyamatos, például amikor egy gyerek, minden nyertes társasjáték meccs után 100 forintot kap, vagy részleges, ha az egyén csak a 4, 22 vagy 100 próbálkozás után nyer a sportfogadáson. Bármennyire is megdöbbentő, azok a viselkedésformák tartanak tovább, amelyek részlegesen lettek megerősítve, ez magyarázza azt a tényt is, hogy a különböző kaszinók és fogadóirodák nagyon ritkán mennek csődbe.

Ha egy játékos éppen veszít, vagy veszteségspirálba kerül, az nem annyira meglepő számára, hiszen az emberek nem számítanak minden egyes alkalommal nyereségre. Felfogásuk szerint, ez csupán a játék velejárója. Ennek ellenére azonban remélik, hogy a részleges megerősítés nem várat túl hosszú ideig magára, így gyakran felmerül bennük a gondolat: „Legközelebb szerencsésebb leszek!”, s ez az a mondat, amely motiválja a játékosokat a folytatásra. A szerencsejátékosok sosem lehetnek teljesen biztosak abban, hogy melyik játékuk hozza meg a kívánt nyereményt, abban azonban legtöbbjük egyetért, hogy ha elég hosszú ideig, elég türelmesen várnak, annak meg lesz az eredménye.

Vajon mások tapasztalatai ránk is hatással vannak?

Az elérhetőségi vagy hozzáférhetőségi heurisztika használata során az emberek konkrét példák vagy események hozzáférhetősége alapján ítélik meg valamely esemény bekövetkeztének valószínűségét. Ezzel magyarázható az a tény is, hogy az egyének hajlamosak túlértékelni egy-egy esemény előfordulásának lehetőségét csupán azért, mert rögtön eszükbe jut egy azzal megegyező, vagy ahhoz nagyon hasonló történet.

Sok ember hiszi, hogy repülőgép balesetek többször történnek,

mint ahányszor valójában, hiszen az ilyen eseményeket nagyobb hírverés kíséri, éppen ezért könnyebben előhívhatóak, mint például az autóbalesetek. Ehhez hasonló történik akkor is, ha a valaki megnyeri a lottó főnyereményét, vagy valaki nagy összeget nyer különféle sportfogadásokon. A szerencsejátékosok körében gyakori az elérhetőségi heurisztika jelenléte, s emiatt gyakran túlbecsülik a nyerési esélyeiket, mert élénk kép az emlékezetükben, az egyébként ritka sikertörténetekről.

A téves következtetések szerepe

Az emberek gyakorta hiszik, hogy a már lezajlott események befolyásolják a jövőbelieket. A téves következtetés jelensége a sportfogadóknál is megfigyelhető, melyet jól bemutat a következő példa: ha tízszer egymás után feldobunk egy érmét, és mindig fej lesz rajta, akkor tizenegyedik alkalommal az írásos felére számítunk, mondván, hogy az már régen fordult elő. Ténylegesen azonban a tizenegyedik alkalommal is csupán 50 százalék az esély arra, hogy az írásos felére fog esni az érme. Ez a fajta hibás elgondolás vezérli további befektetésre a játékosokat is, mert úgy hiszik, hogy a sok veszteséget a már esedékes nyereség követi majd.

A szerencsejátékosok gyakran folytatják a fogadást csupán abból az elgondolásból, hogy a folyamatos veszteséget biztos nyereség fogja követni.
A szerencsejátékosok gyakran folytatják a fogadást csupán abból az elgondolásból, hogy a folyamatos veszteséget biztos nyereség fogja követni.

Lehet-e kontrollálni az események kimenetelét?

Habár a szerencsejátékok kimenetelét legtöbbször, mint ahogy a nevében is benne van, csupán a szerencse irányítja, a játékosok sokszor hibásan azt gondolják, hogy kontrollálni tudják az eseményeket. Ezen gondolatoknak különféle cselekvésbeli megnyilvánulásai is lehetnek, melyek közül az egyik leggyakrabban előforduló, amikor a játékos megfújja a dobókockákat azok eldobása előtt, azt feltételezve, hogy ez kedvezően befolyásolja majd a nyerési esélyeit.

Az emberek általában szívesebben fektetnek olyan cselekvésekbe, amelyekről elhiszik, hogy kimenetelüket képesek befolyásolni,

így ez a fajta illúzió arra buzdítja a sportfogadókat is, hogy kitartsanak a játék mellett a nehézségek ellenére is.

A veszteséghez fűződő érzelmek hatásai

Az emberek egyenlő értékek esetében is érzékenyebbek az anyagi veszteségre. Azaz, ha a játékos 10 000 forintot veszít, az jobban megérinti őt, mintha ugyanezt az összeget megnyerte volna. A folyamatos veszteségek megtapasztalása pedig egyes esetekben arra készteti a játékost, hogy még több időt és pénzt fektessen a fogadásokba, de nem a potenciális nyereségek csábítása, hanem a bekövetkezett veszteségekből fakadó fájdalomérzet miatt.

Habár a sportfogadás manapság egyre gyakoribb jelenség mindkét nem, és számos korosztály körében, a sporttudomány számára még mindig tartogat új kutatási irányokat, és mikor is lehetne aktuálisabb ez a témakör, mint amikor a magyar sportolók sikert- sikerre halmoznak, pedig az Olimpia még csak ezután következik.