Mit jelent önmagunknak lenni? – I. rész

„Légy önmagad, mindenki más már foglalt” – szól az Oscar Wilde nevével összefonódott, bár általa így sosem mondott bölcsesség. Gyakran kapjuk meg tanácsként is, hogy legyünk önmagunk, legyen szó párkeresésről, állásinterjúról, vagy társas környezetünkben való működésünkről. De mit is jelent ez a mára már szinte pszichológiai közhellyé váló felszólítás tulajdonképpen?

„Ahhoz, hogy önmagunk lehessünk, szükség van arra, hogy ismerjük és elfogadjuk személyiségünk különböző aspektusait, és hűek maradjunk hozzá olyan helyzetekben is, melyek kétségeket ébresztenek bennünk” – állítja Ashley Thorn, pár –és családterapeuta.

Brené Brown, szociális munkás, a The Gifts of Imperfection c. könyvében a  hitelességet ameletti döntésként definiálja, hogy őszintén engedjük láttatni saját magunkat.

A kaliforniai klinikai szakpszichológus, Ryen Howes szerint az önazonosság az integritásról szól, amikor viselkedésünk egységben áll belső érzéseinkkel és meggyőződéseinkkel.

Anna Osborn pszichoterapeuta megfogalmazása szerint pedig önmagunknak lenni azt jelenti, hogy megbízunk saját belső hangunkban, megérzéseinkben, és ezekkel összhangban állnak döntéseink és viselkedésünk.

A felsorolt definíciókban az a közös, hogy mély meggyőződéseinket, értékeinket nem változtatjuk meg annak érdekében, hogy a környezetünk elfogadjon bennünket.

Ismerni és felfedezni önmagunkat

Természetesen ahhoz, hogy önmagunk lehessünk, először meg kell ismernünk saját eszméinket, gondolatvilágunkat, érzéseinket.

Ez meglehetősen egyszerűnek és logikusnak hangzik, azonban sokan annyira elfoglaltak vagyunk napi teendőink kipipálásával, hogy közben elhanyagoljuk az elmélyedést és az önvizsgálatot. Sokan inkább azzal foglalkozunk, hogy milyennek kellene lennünk.

Nemrég azzal keresett meg egy kliensem, hogy munkájában nagyfokú stresszt él meg, karrierjével elégedetlen. Arra a kérdésre, hogy miért választotta ezt a foglalkozást, azt felelte, hogy még sohasem gondolkozott el a válaszon igazán. Mivel családtagjai generációk óta pénzügyi szakemberek voltak, ezért nem volt kérdés, hogy ő is ezt fogja csinálni. Az elégedetlenséget, stresszt elsősorban az okozta, hogy nem a saját igényei szerint élt életének ezen a területén. A közös pszichológiai munka során felfedeztük, mire vágyik valójában, és hogyan tud elindulni vágyainak megvalósítása felé.

nothing-1394845_1920
Az önazonosság eléréséhez célszerű magunk számára is tisztázni, kik vagyunk és mire vágyunk igazán.

Mielőtt eldöntjük, hogy „önmagunk leszünk”, érdemes egy kicsit elgondolkozni azon, hogy kik vagyunk jelenleg, és eldönteni, hogy legjobb énünk szerint élünk-e. Ha nem, akkor érdemes megfogalmaznunk, hogy miben, és hogyan szeretnénk változni. Önmagunk megismerésének egyik kiváló útja, ha merünk kérdezni saját magunktól. Thorn a következő kérdésköröket ajánlja:

  1. Milyen elveket, értékeket vallok?
  2. Mi az, amit élvezetesnek, egyben értékes, értelmes időtöltésnek találok?
  3. Milyen spirituális, vallásos nézeteket vallok?
  4. Milyen hivatást képzelek el magamnak, és miért?
  5. Milyen „álarcokat” hordok mindennapi életemben? Miért?
  6. Mit keresek a kapcsolataimban (barátságban, szerelemben, családban)?
  7. Milyen félelmeim vannak? Ezek hogyan tartanak vissza azoktól a dolgoktól, amiket szeretek, szeretnék?
  8. Milyen volt a családomban felnőni? Neveltetésem milyen hatással van rám a jelenben?
  9. Mik az erősségeim, mik a gyengeségeim?

A nagyobb volumenű kérdéseken egyértelműen fontos gondolkoznunk, mindamellett a hétköznapi életünk miértjeire is érdemes néha rákérdezni. Például: „Miért érzem most frusztráltnak magam? Miért járok minden nap a konditerembe? Miért kerülöm el mindig ezt a kollégámat?”

Az első, magától értetődő válaszaink helyett érdemes lehet mélyebbre ásni az okok keresésében.

Sokszor nehézséget jelenthet eszközök, vagy segítség nélkül ezeken a témákon gondolkozni, így érdemes olyan utakat találni a magunkkal töltött időre, ahol nem zavarhatnak bennünket a média által közvetített értékek, az uralkodó társadalmi eszmerendszerek és konvenciók, vagy mások véleménye.

Ajánlatos lehet például naplót, vagy blogot vezetni gondolatainkról, de a meditáció, az ima is hasznos lehet, vagy akár egy pszichológushoz is ellátogathatunk, aki segít megteremteni az önmegismeréshez szükséges biztonságos, nyugalmas légkört.

Cikkünk második részében olyan módszerrel ismerkedhetünk meg, melyek segítenek elindítani bennünket a cél felé, hogy a hétköznapokban is „önmagunk lehessünk”.

A szerző Hátszegi Eszter, pszichológus, iskolapszichológus, a Lisznyai Pszicho-Műhely tagja, pár- és családterapeuta jelölt.