A kutyák agya az emberéhez hasonlóan dolgozza fel a beszédet – állapították meg egy magyar kutatócsoport tagjai, akik a világon elsőként vizsgálták a kutyák agyának emberi beszédet feldolgozó képességét. Ez többek között azt is jelenti, hogy a szavak feldolgozását támogató neurális mechanizmusok már sokkal korábban kialakultak az evolúció során, mint ahogy azt korábban képzeltük.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Etológia Tanszékének kutatói szerint
a kutyának az is számít, amit mondunk, és az is, ahogyan mondjuk.
Az emberekhez hasonlóan a bal agyféltekéjük segítségével dolgozzák fel a szavak jelentését, míg az intonáció értelmezésére egy jobb féltekei területet használnak. A dicséret aktiválja a kutyák jutalomközpontját, de csak akkor, ha a szavak jelentése és intonációja egyaránt dicsérő.
Mindez arra utal, hogy
a szavak feldolgozását támogató neurális mechanizmusok már sokkal korábban kialakultak az evolúció során,
mint azt eddig hitték, és nem csak az emberi agyra jellemzőek – áll az ELTE Etológia Tanszékének közleményében. A tudósok eredményei a rangos Science című szaklap hasábjain jelentek meg.
Egy beszédingerekben gazdag környezetben, mint amilyenben a kutyák is élnek, a szójelentés reprezentációi megjelenhetnek az agyban, még egy beszédre képtelen, nem főemlős faj esetében is.

A beszédfeldolgozás során az emberi agy területei között létezik egy jól ismert munkamegosztás. A szavak jelentésének feldolgozása elsősorban a bal agyfélteke dolga, míg az intonáció értelmezése inkább a jobb féltekéhez köthető. Az emberi agy integrálni is tudja a két típusú információt, melyek együtt adják a beszéd értelmét.
Andics Attila agykutató, a kutatás vezetője, az ELTE Etológia Tanszékének és az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoportjának munkatársa szerint eredményeink azt mutatják, hogy a kutyák is képesek minderre, ráadásul
nagyon hasonló agyi mechanizmusokat használnak.
Amiért a bal agyfélteke felel
„Tizenhárom családi kutyát tanítottunk meg arra, hogy teljesen mozdulatlanul feküdjenek egy fMRI készülékben. Az fMRI teszt egy olyan nem invazív, fájdalommentes eljárás, melyben a kutatásba bevont kutyák nagy örömmel vesznek részt” – mondta Gácsi Márta etológus, a tréningmódszer kifejlesztője, a tanulmány társszerzője.

„Megmértük a kutyák agyi aktivitását, miközben a kiképzőjük beszédét hallgatták. Dicsérő szavakat hallgattak dicsérő és semleges hangsúllyal, illetve számukra jelentés nélküli kötőszavakat, szintén dicsérő és semleges hangsúllyal. Azt vizsgáltuk, hogy mely agyterületek különítik el a jelentéssel bíró szavakat a jelentés nélküliektől, illetve a dicsérő intonációt a nem dicsérőtől” – magyarázta Gábor Anna, a kutatás társszerzője.
Az agyi aktivitások elemzése során kiderült, hogy a kutyák is elsősorban
a bal agyféltekéjüket használják a számukra értelmes szavak feldolgozására,
míg a számukra értelmetlen szavak esetén nincs ilyen különbség. Ez a bal féltekei dominancia a gyengébb és erősebb agyi aktivitásoknál is megfigyelhető, és teljesen független az intonációtól.
És amiért a jobb félteke
Az is kiderült, hogy
a dicsérő és semleges hangsúly megkülönböztetéséért egy jobb agyféltekei terület a felelős.
Ez ugyanaz a hallókérgi régió, amelyről a kutatócsoport már korábban kimutatta, hogy szerepe van nem nyelvi, érzelmi töltetet hordozó hangok értelmezésében, ami azt is jelzi, hogy az intonáció feldolgozása nem beszédspecifikus.
Azt is megfigyelték, hogy a szóbeli dicséret aktiválta a kutyák jutalomközpontját – azt az agyterületet, amely az embernél az örömszerző ingerekre reagál; az evésre, a szexre, egy simogatásra, vagy akár a szép zenére is.

„Ez azt mutatja, hogy a kutyák számára a kedves szóbeli dicséret is jutalmazó lehet. Érdekes módon azonban a jutalomközpont csak akkor volt aktív, ha a kutyák dicsérő jelentésű szavakat hallottak dicsérő intonációval, ha csak a szójelentés vagy csak az intonáció volt dicsérő, akkor nem. Vagyis
a kutyák nemcsak, hogy el tudják különíteni azt, amit mondunk, attól, ahogyan mondjuk, de arra is képesek, hogy a kettőt kombinálva társítsanak jelentést a hallottakhoz.
Ez a jelenség is nagyon hasonló ahhoz, ahogy az emberi agy működik” – mondta Andics Attila.
Nem véletlenül a kutya az ember legjobb barátja
Ez a kutatás az első lépés annak megértése felé, hogyan értelmezik a kutyák az emberi beszédet, az eredmények pedig abban is segíthetnek, hogy a kutya és az ember közti kommunikáció és együttműködés még hatékonyabbá váljon.
A kutatás fontos tanulsággal szolgál az emberre vonatkozóan is. „Eredményeink új megvilágításba helyezik elképzeléseinket arról, hogyan jelenhettek meg a szavak a nyelvi evolúció során.
Lehet, hogy kizárólag az emberek használnak szavakat, de ez nem azért van, mert csak a mi agyunk képes feldolgozni őket, hanem mert a szó emberi találmány”
magyarázza a szakértő.
Pszichológus – egyéni tanácsadás
Mindset pszichológus – Egyéni pszichológiai tanácsadás
Online pszichológus
Skype pszichológus – online pszichológiai tanácsadás
Csoportfoglalkozás
Önismereti élményfestés