Hazudj, ha tudsz – pszichológus szemmel

A mindennapokban úgy lehetünk sikeresek a hazugság detektálásában, ha kiélesítjük érzékszerveinket – hangsúlyozta dr. Nábrády Mária a Magyar Pszichológiai Társaság által rendezett szeptemberi Nyári Egyetemen. A pszichológus rámutatott arra, hogy mindennapi sztereotípiáink nem igazak a hazudozókkal szemben. Az esetek többségében valójában fogalmunk sincs róla, hogy mikor hazudik nekünk valaki. A szakember interaktív műhelyén azonban a résztvevők a pszichológia szemüvegén keresztül betekintést nyerhettek a rendszerszintű hazugságok világába, és az előadókkal közösen gondolkodhattak arról, miként ismerhetjük fel a csalókat. Kire vagy mire számíthatunk a hazugságok detektálása során? Mi a legmegbízhatóbb hazugságvizsgáló eszköz? Mit jelenthet az agyi ujjlenyomat-vétel? Tudósításunkból minden kiderül!

A háromnapos előadássorozat nemcsak a pszichológia szakos hallgatók, hanem a laikus érdeklődők számára is érdekes programokat kínált. Az első, szerdai nap fő témája a kihallgató-, és tárgyalótermek zárt falai között elhangzó hazugságok, azok detektálása, illetve leleplezése köré szerveződött.

Az előadások végeztével, a rendezvény által a helyszínen biztosított néhány zsíros, vagy májkrémes kenyér elfogyasztása után kezdődött dr. Nábrády Mária pszichológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nyugdíjas docensének interaktív műhelye.

Mire alapoz, a Hazudj, ha tudsz c. filmsorozat?”

Kihívást jelent figyelni mások jelzéseire és kiszúrni a hazugságot.
Kihívást jelent figyelni mások jelzéseire és kiszúrni a hazugságot.

A pszichológus bevezetésként a hazugság különböző definícióit ismertette. Míg Sissela Bok szerint a hazugság szándékosan megtévesztő közlés, amely kijelentés formájában történik (1978), addig Bernard M. Meltzer megfogalmazása értelmében hazugságnak minősül mások szándékos félrevezetése szimbolikus közlési formában (2003), így például a viselkedéssel való megtévesztés is. Összességében elmondható, hogy

nincs általános konszenzus arra vonatkozóan, hogy mit nevezünk pontosan hazugságnak.

Amennyiben viszont a felek egymás között el akarnak bírálni egy eseményt, elengedhetetlen, hogy leszögezzék, mit tekintenek annak. Megtudtuk ugyanakkor azt is, hogy a hazugság filozófiai vonatkozásait vizsgálva 3 szempontot érdemes figyelembe vennünk:

Vallási: A Bibliában olvasható Tízparancsolat 8. parancsolata: „Ne tanúskodj hamisan felebarátod ellen!” (5 Mózes 5:6-21) – egy kategorikus erkölcsi parancs.

Utilitárius: A megközelítés szerint a hazugság értékelése az eredmények és a következmények mérlegelésén alapszik. Ilyenkor a hazugságnak van kézzelfogható haszna, azaz profitálhat belőle más vagy maga a hazudozó – veszélye: jó célból hazudni is hazugság.

Személyiségjellemző: A hazugságra való hajlam mértéke egyénenként változhat.

A hazugság elméleti kontextusba helyezését megszakította egy interaktív feladat: az alábbi 3 kérdésre kellett 2 – 3 fős csoportokban választ adni: „Mi az, amiről nem szeretné, hogy hazudjanak Önnek? Mi az a terület, amiben kínos lenne Önnek, ha igazat kell mondania? Érezte már úgy, hogyha az adott pillanatban igazat kell mondani, nagy bajt okozna?”

A gyakorlat célja, hogy rájöjjünk,

még az is kerülhet nehéz helyzetbe, aki igyekszik tisztességesen élni és nem becstelen.

Kísérletek a hazugság felismerésére

A hazugság felismerését övező megannyi sztereotípia ad-hoc összegyűjtése után reprezentatív felmérések eredményeit vizsgáltuk. A vokális jeleket illetően az emberek többsége úgy gondolja, hogy a hazugok a beszéd során haboznak, hibáznak a mondandójukban, beszéd közben elvékonyul a hangjuk, hadarnak, vagy éppen lassabban válaszolnak. A nem vokális jelek esetében azt véljük felfedezni hazudó embertársainkon, hogy az illető nem néz a szemünkbe, elkezd zavarában mosolyogni, izzad, kipirul, hevesen gesztikulál, esetleg illusztrálja mondandóját, fészkelődik.

Valótlan szavaink mellett viselkedésünkkel is leleplezhetjük magunkat hazugság közben.
Valótlan szavaink mellett viselkedésünkkel is leleplezhetjük magunkat hazugság közben.

Vajon igazak-e a hazugsággal kapcsolatos sztereotípiáink?

Egy vizsgálat során a kísérletvezető megkérte a résztvevőit, hogy a vizsgálat végeztével annak menetéről a következő résztvevőnek hazudjanak. Egyszerű hazugságokat kellett mondaniuk, kis téttel. A résztvevők reakcióit vizsgálták igazmondás és hazugság közben. Azt találták, hogy

a sztereotípiáink nem igazak a hazudozókkal szemben,

mert a kapott eredmények alapján a hazugság közben nem tért el a résztvevő viselkedése attól, ahogy igazmondás közben viselkedett.

Kire vagy mire számíthatunk a hazugság detektálása során?

Dr. Lightman (Tim Roth) a Hazudj, ha tudsz! című sorozat főszereplője az igazságszolgáltatásban dolgozik, nyomozó. Eszköze a testbeszéd, a mimika és a mikro-kifejezések megfigyelésén alapul, melyeket felhasználva dönti el, ki hazudik és ki nem, így talál rá a bűnösre. A történet alapját és Dr. Lightman karakterét a ma 82 éves Paul Ekmanról mintázták, aki a sorozat tanácsadója is volt, s akit többek között az arckifejezés-kutatás atyjaként és az alapérzelmek (öröm, harag, félelem, szomorúság, meglepetés, undor) leírójaként (1971) tartunk számon. Kutatásai szerint hazugság közben gyakori a rajtakapástól való félelem megjelenése vagy, hogy

„az átverés öröme” kis elfojtott mosolyban mutatkozik meg.

Az arcizmok összehúzódásainak alapos megfigyelése segíthet a hazugság leleplezésében.
Az arcizmok összehúzódásainak alapos megfigyelése segíthet a hazugság leleplezésében.

Ezeknek a mikro-kifejezéseknek a vizsgálatához olyan videofelvétel szükséges, ami az arcizmok összehúzódását detektálni tudja. Fontos azonban kiemelni, hogy – ellentétben a sorozatbeli következtetésekkel –

a mikro-kifejezések megjelenése nem garantálja, hogy szándékosan hazudik vagy félrevezet bennünket valaki.

Minden esetben utána kell járni, mi állhat az eltitkolt érzelmek megjelenésének hátterében.

Túl a sztereotípiákon és a filmeken…

A hazugság sikeres detektálása érdekében a hazugság kimondása alatt aktiválódó agyi területeket mind képalkotó eljárásokkal (fMRI-vel, CT-vel), mind pedig elektrofiziológiai mérőeszközzel, EEG-vel vizsgálták: utóbbi megbízhatóbb eredményekkel szolgált. A fiziológiás változásokat detektáló poligráf – a közhiedelemmel ellentétben – nem tartozik a legmegbízhatóbb hazugságvizsgáló eszközök közé, mégis gyakran perdöntő bizonyítékként használják.

Az igazság mögött megbújó hazugság-felismerés legmegbízhatóbb módja az agyi ujjlenyomat-vétel.
Az igazság mögött megbújó hazugság-felismerés legmegbízhatóbb módja az agyi ujjlenyomat-vétel.

A megoldást az ún. agyi ujjlenyomat-vétel adhatja. Képzeljük el, hogy a nyomozás során a gyanúsított kap egy szólistát, melyben egy helyen szerepel a „kút” szó is, ugyanis feltételezzük, hogy ott rejtette el a lopott pénzt. Miközben hangosan felolvassa a szavakat, a P300-as agyhullám változását figyelik és rögzítik. Ezt követően megkérnek egy kontroll személyt, aki feltételezhetően nem érintett személyesen, ő is olvassa fel a listát, miközben az ő agyának P300-as hullám-változását is mérik. Az agyhullám magasan kiugró mintázatot mutat a releváns szó (itt a kút) elhangzása után az elkövető agyában, míg a kontroll személynél nem eredményez változást a többi szóhoz képest. Agyhullámaink működése alapján kijelenthetjük, hogy az eljárás megbízhatósága igen magas.

A mindennapokban úgy lehetünk sikeresek a hazugság detektálásában, ha kiélesítjük érzékszerveinket

és a másokkal való beszéd során felkelti figyelmünket, ha valaki rövid, kidolgozatlan válaszokat ad, kevés én-bevonó, szubjektív megjegyzést tesz, igyekszik negatív benyomást kelteni a támadó vagy több negatív érzelmet kifejező nyelvezetével, és az átlagosnál feszültebben viselkedik.


Iratkozz fel hírlevelünkre!