A nők helyzete a jobboldali politikában – Interjú Félix Anikóval, II. rész

Fidesz-KDNP, Jobbik: ma Magyarországon a legnépszerűbb pártok. Egyik programban sem az emancipált női szerep a hangsúlyos, sokkal inkább a demográfiai növekedés. Mi motiválja a női szavazót ilyen ideológia támogatására?

Gregor Anikóval készítettünk egy országos, reprezentatív, kérdőíves kutatást, amiből kiderült, hogy a fiatal szélsőjobboldali szavazók esetében a közösségre való igény nagyon erős. A Jobbik pedig ezt adja meg nekik. A közösségiség élménye felülírja azokat az ideológiai határokat, amelyek a nőkkel szemben megfogalmazódnak, ráadásul a közösségben van előrejutási lehetőség. Létezik egy felszíni narratíva, amely mögött a megvalósulásban, egyrészt a közösségszervezés részében, másrészt magában a politikában is megjelennek a nők.

A pártoknak érdekében áll megmutatni női képviselőiket.

A nők pedig a zászlójukra tudják tűzni a gender témákat. Ez egy oda-vissza ható folyamat.

A másik erős motiváció a spiritualitáshoz köthető. Egy kutatásomban többek között olyan, magukat spirituális vezetőknek valló nőket vizsgáltam, akik „női elvonulásokat” szerveznek. Ilyen eseményeken olyan nők vesznek részt, akik adott esetben csak az ezoterikus tanok iránt érdeklődnek, egyúttal azonban egy olyan „komplexebb csomagot” is kapnak, amelyben a szélsőjobboldali ideológia is megjelenik. Ezek a tanok sok nőnek önértelmező keretet nyújtanak. Számukra ez egy véletlen csatorna, amelyen keresztül eljuthatnak a szélsőjobboldali pártokhoz.

Azzal, hogy nők is láthatóvá válhattak a szélsőjobboldali pártokban, tovább perszonalizálódott a politika. Egy-egy női képviselő kisugárzása inkább személyiség, mint pártséma szerinti választást eredményezhet. Ezek a nők meg tudják szólítani a fiatalabb és az idősebb korosztályt is?

A női képviselők között is le van osztva, ki melyik csoporthoz szól. A Jobbikon belül például Morvai Krisztina az Európai Parlamentben sokszor ellentétes nézetek mellett áll ki, mint itthon Dúró Dóra vagy Hegedűs Lórántné. A különböző női politikusok különböző képviselői típusokat jelenítenek meg. Hegedűs Lórántné a hagyományos értelemben vett szélsőjobboldali nőkhöz ér el konzervativizmusával és vallásosságával. Dúró Dóra a generációváltás szimbóluma lett a pártban, aki a fiatalokhoz tud szólni.

Az emancipált nő képével való szembenállástól teljesen függetlenül olyan közösséget nyújt a Jobbik, amely felülírja a gender-különbségeket. A fiatalok számára ez egy nagyon erős érv, amikor szavazásra kerül a sor. A fiatal nők pedig nem azt figyelik, rájuk milyen szerepet szán a párt. Azt látják, az iskolatársuk ehhez a közösséghez tartozik, ezért ők is ide akarnak tartozni.

A társas identitás tehát meghatározó. Mi a helyzet a szélsőjobb pártokon belül is radikálisnak mondható csoportosulásokkal? Mi motiválhat a közösséghez tartozáson túl egy fiatal lányt, hogy csatlakozzon például a Gárdához?

Nagyon fontos a nemzeti identitás kérdése. Magyarországon nincs megfogalmazva, mit jelent a nemzetközösség. Ezekben a csoportokban a fiatalok mégis választ erre, egyúttal megtalálhatják helyüket a közösségben.

A Gárdában például erőteljes volt az a narratíva, hogy ott tényleg mindenki egyenlővé válik. Amikor interjúztam gárdista lányokkal, azt mondták, semmiféle hátrányos megkülönböztetés nem érte őket. Önmaguk felé is bizonyították: egyenjogú tagjai egy paramilitáris szervezetnek. Önmagában, hogy női tagokat engedtek egy ilyen szervezetbe, és egyenlőként tekintettek rájuk több, mint amit egy ilyen szervezettől várnánk. Nemcsak bábuként foglalkoztatták őket a Gárdában.

UGYANOLYAN SZEREPEKET TÖLTHETtEK BE, MINT FÉRFI TÁRSAIK.

Az interjúkból azért kiderült: voltak olyan helyzetek, amikor a nők hátrébb kerültek a férfiaknál, szó szerinti és szimbolikus értelemben is. Például amikor „gárdasorfalat” álltak, a nők és gyerekek a második sorba kerültek. Amikor „közelharc” zajlott a rendőrökkel, a parancsnok jelzésére a nőknek háttérbe kellett vonulniuk. Ennek ellenére részt vehettek a tevékenységben, ami egy nagy lépés. Vessük össze ezt a görög szélsőjobboldali párttal, az Arany Hajnallal! Az szintén paramilitáris szervezetként működött sokáig, de ott szinte nulla volt a nők aránya.

A nők egyenjogú tagjai lehettek egy közösségnek, annak szélsőséges, agresszív és provokáló aktivitásai ellenére is. Itt jelenik meg a feminizmus a Jobbikban?

Többek között, igen. Ha eltekintünk a szlogenektől, láthatjuk, hogy feminista célokat fogalmaznak meg. Egy másik példa: Dúró Dóra testesíti meg a pártban a dolgozó anya modelljét, ami nincs teljes ellentmondásban a párt programjával.  Azzal az üzenettel, hogy Novák Előd főállású apa, Dúró Dóra dolgozó anya szerepben vannak, modern keretben képviselik az anyaság fontosságát, amivel a nem elkötelezett Jobbik-szavazókat is megszólíthatják.

A Fidesz-KDNP-nél már nem nagyon találunk feminista értékeket, támogatottságuk viszont megkérdőjelezhetetlen. Mi itt a fiatal női szavazó motivációja?

Szintén a mozgalmi jelleg lehet a magyarázat. Kapcsolódásokat keres, A fiatal, aki identitást épít, de egyedül nem tudja megfogalmazni a törekvéseit, itt pedig válaszokat kaphat. Így kerülhet közel az ideológiához. Az emberek ideológiákhoz kapcsolódnak,

Hiányzik a tudatos állampolgárságra nevelés.

Ilyen a gender-ellenes ideológia is, ami Kelet-Európában erőteljesen jelen van, és besöpri a fiatalokat, akik ettől úgy érezhetik, az önmegvalósítás rossz dolog. Közben pedig egyre erősödik bennük a megfeleléskényszer, hogy olyanok legyenek, úgy éljenek, ahogy a társadalom azt elvárja.