Egészségkárosító munka – hogyan és mikor hat ránk a munkahelyi elégedetlenség?

Minél öregebb vagy, annál jobban fáj mindened – szokták mondani, utalva egészségügyi panaszaink korral való növekedésére. Mi köze lehet ennek korábbi és jelenlegi munkahelyünkhöz? Vajon tényleg csak az idősebb korosztályt érintő gonddal állunk szemben? Lehet, hogy már kezdő munkavállalóként megalapozzuk későbbi problémáinkat? Az Ohio állambeli legfrissebb kutatások alapján sosem lehet elég korán elkezdeni!

Túlóra, határidők, végeláthatatlan feladatok, stressz, idegeskedés – mindenki számára jól ismert és gyakran megtapasztalt fogalmak ezek a munka világában. Noha a felsoroltak elégedetlenséghez, kimerüléshez, kiégéshez, és nem ritkán egészségügyi panaszokhoz vezethetnek, pályakezdőként hajlamosak vagyunk azzal áltatni magunkat, hogy ráérünk még ezzel foglalkozni.

Jól tudjuk, a munkahelyi elégedettség közvetlen hatással van mind mentális, mind fizikai egészségünkre. Gyakran vizsgált téma manapság, hogy a munkahelyen megélt negatív érzelmek, sérelmek, tapasztalatok milyen hatást gyakorolnak lelki és testi egészségünkre. Ám Ohio állambeli kutatók az ismert kapcsolat egy új perspektívájára bukkantak.

Kutatásukban közel 6500 amerikai munkavállalóval együttműködve figyelték meg az összefüggéseket. Után-követéses vizsgálatukban a munkahelyi elégedettségnek vagy hiányának fiatalkori megéléséből fakadó, hosszútávú egészségügyi hatásokat elemezték.

Eredményeik alapján elmondható: a húszas és harmincas éveinkben megélt kimerítő, gyötrő munkatapasztalatok halmozottan negatív hatással vannak a mentális egészségre, ugyanis a karrierjük korai szakaszában megélt munkahelyi elégedetlenség a vizsgált személyeknél fokozta a depresszió és az alvási problémák kialakulását.

fanni2
Az egészségkárosodás jelei már fiatalon jelentkezhetnek

A kutatásban résztvevők kivétel nélkül beszámoltak kisebb-nagyobb egészségügyi problémákról már a negyvenes éveik elején járva. Azoknál, akik a legkevésbé végeztek számukra kielégítő munkát, súlyosabb mértékű depressziót, alvási zavarokat, szorongást találtak, és általános mentális állapotuk is aggasztóbb volt, mint a munkájukkal már korábban is elégedetteké.

„Fokozott hatást találtunk a munkahelyi elégedettség és az egészség kapcsán, melynek jelei már a negyvenes éveinkben is megmutatkozhatnak”

– vallotta Jonathan Dirlam, a kutatás fő szerzője.

Mi a helyzet a belefásulással?

Azok a személyek, akik a vizsgálat kezdetén, tehát húszas éveikben kielégítőnek vallották munkájukat, de az évek során motivációjuk, elégedettségük egyre zuhant, szintén negatív következményekről számoltak be. Köztük komolyan alvási zavarokról, túlzott aggodalomról szorongásról, szélsőséges esetekben pedig pszichés tünetekről. Esetükben a problémák gyakrabban nyilvánultak meg mentális, kevésbé testi panaszokban.

Hui Zheng, a kutatócsoport tagja kiemelte, hogy

„már a karrier korai éveiben megjelenő mentális problémák is könnyen vezethetnek testi megbetegedésekhez,

depresszió és szorongás esetén akár a kardiovaszkuláris rendszer problémáihoz is”.

Az eredmények tudatában érdemes tehát átgondolnunk, milyen és mennyi munka, terhelés és feladat mellett tudjuk megóvni egészségünket. Fontos, hogy annak ellenére, hogy a problémák karrierünk későbbi éveiben jelentkeznek, már pályakezdőként is figyeljünk testi és lelki jelzéseinkre.  Az idősebbek se csüggedjenek. Sosem késő változtatni, új élmények felé nyitni, még a munka világában sem!

A szervezetek részéről pedig megfontolandó nemcsak a testi, de a lelki egészség megóvásában is lépéseket tenni. Hiszen a kettő kéz a kézben jár.