Miért szorongunk a kapcsolatainkban? – Juhász Dániel pszichológus válaszol

„Mindannyiunkban veleszületett a motiváció a kapcsolódásra” – mondta Juhász Dániel pszichológus, a Humánia blog szerkesztője a Pszichozanza előadássorozat évadnyitó alkalmán. Ha mégsem tudunk, vagy nehezebben kapcsolódunk más emberekhez, annak számos, nehezen feltárható oka lehet. Tudattalan szorongásaink kiváltói olyan korai élmények, kötődési mintázatok lehetnek, melyek nemcsak a párkapcsolatainkat, hanem bármely más emberi kapcsolatainkat is befolyásolhatják. A szülő-gyermek viszony például már nagyon korán megalapozza a felnőtt életünkben jellemző kapcsolati viselkedésünket. Hogyan és miért lehetséges ez? Többek között erre adott választ Juhász Dániel a Mika Tivadar Mulatóban. Tudósításunk.

A szorongás nagyon egyéni, nehezen definiálható élmény, mely élethelyzeteként is eltérő lehet  nyitotta az estét Juhász Dániel. Sigmund Freud pszichológus szerint szorongás többnyire a tudattalanból ered. Bizonyos emlékeink olyan mélyen elraktározódnak bennünk, hogy tudattalanná válnak. Később ezért éreztetjük: nem értjük viselkedésünket, nem tudjuk azt megmagyarázni. A pszichoanalitikus szemléletmód ebből a nézőpontból indul ki. A kapcsolatainkban megjelenő szorongásainkban a tárgykapcsolatok és a korai élmények hatásait tartja meghatározónak.

A tárgykapcsolat-elmélet

A tárgykapcsolat-elmélet nem fizikai tárgyakhoz való kapcsolatot jelöl, hanem elsődleges kapcsolatot egy olyan személyhez, akihez csecsemőkorban ragaszkodunk. Ez főleg az anya vagy az elsődleges gondozó. Kutatások bizonyították, hogy

korai kapcsolati észleleteinket kiterjesztjük későbbi életünk során.

E kapcsolat minősége meghatározza a „szelf”-et, amely nem más, mint élményeink és tapasztalataink összessége. Önmagunkról alkotott képünket az alakítja ki, hogy az említett tárgyakkal (elsősorban szülőkkel) milyen élményéket élünk át.

A korai élmények ráadásul  az ember viselkedésében később is visszaköszönhetnek. Ha az érzelemszabályozás a szülő részéről nem megfelelő, mert nem tud kellőképpen reagálni a gyermek jelzéseire, esetleg rosszul tükrözi vissza a felé közvetített jelzéseket, az a gyermekében felnőttként hasonló érzelmi zavarokat válthat ki. Szülőnek lenni nehéz, ugyanakkor nem kell tökéletesnek lenni, és nem is lehet,

„elég elég jó szülőnek lenni”!

Mi nehezíti az elég jó visszatükrözést?

A válasz a rugalmas alkalmazkodás hiánya. Ennek forrása, hogy „manapság sokkal inkább azt teszi a szülő, amit helyesnek gondol”, nem figyel eléggé a gyermek érzelmeire. Ám ha a a szülő nem  a gyermeke szükségleteire, hanem saját érzései vagy szorongásaira reagál, esetlen hiedelmei szerint cselekszik, az félrehangolódáshoz vezethet. Az empátia és a perspektívaváltás képessége tehát nagyon fontos. Ha a szülő képtelen erre, annak háttérében patológia, esetleg szülés utáni depresszió vagy feldolgozatlan gyermekkori traumák állhatnak.

13972877670_84d2eb2ce3_k
Korai élményeink alapozzák meg a későbbi társas kapcsolatainkban megjelenő érzelmi biztonságérzetünket?

A kötődés kapcsolataink alfája és omegája?

„A szülő biztos bázis.” A kötődéselmélet fontos szempontja, hogy a szülő jelenléte mennyire biztos  a gyermek életében  fejtette ki a pszichológus. A kötődési minták – biztonságosan kötődő, bizonytalan elkerülő, bizonytalan ambivalens – közül bármelyik jellemző lehet az egészséges személyekre. A kötődéselmélet részben választ adhat a szorongás tudattalan részére, ugyanis kapcsolati szorongásaink okozója sokszor gyermekkori kötődési mintázatunk.

A kötődési stílusunkból fakadó igényeink  megjelennek egy kapcsolatban,

legyen az pár- vagy baráti kapcsolat. Ha a másik fél nem felel meg az ebből fakadó tudattalan elvárásainknak, az csak még erősebb szorongást válthat ki, ami bizalmatlanságot, félrehangolódást szül. Ez pedig csalódáshoz, a magányhoz, a bűntudathoz vagy akár a szégyen érzethez vezethet.

A szülőhöz, nevelőhöz való kötődés azonban nem egyedül befolyásolja felnőttkori kapcsolati mintáinkat  hangsúlyozta ki Juhász Dániel. Életünk során számos csalódással és pozitív élménnyel gazdagodunk, melyek hosszú távú kihatással lehetnek életünkre.


Ha úgy érzed segítségre van szükséged,

fordulj az Avomed Pszichológiai Központ pszichológusaihoz.

Hívj minket időpontért, segítünk szakembert választani:

;

06 70 945 6967

Mi segíthet?

„Figyeljük meg önmagunkat és bővítsük az önmagunkról szerzett tudásunk!”  tanácsolja a szakember. Az ismétlődő kapcsolati minták támpontokat adhatnak „kapcsolati vakfoltjaink” megtalálásához.

Mikor forduljuk szakemberhez?

Ha azzal szembesülünk, hogy állandóan ismétlődő kapcsolati élményeket tapasztalatunk, de kiszállnánk ebből a körből, esetleg elakadást észlelünk, (pl: pártalálási vagy elköteleződési nehézségek, ambivalens érzelmek) bátran kérjünk segítséget – javasolja Juhász Dániel. Szerinte ugyanis a pszichoterápiás kapcsolat különlegessége, hogy – a külvilágban tapasztalható kapcsolatokkal szemben – biztonságos. Így olyan korrektív élményt nyújthat a biztonságérzet kialakításában, amely változást hozhat a kapcsolataink megélésében és működtetésében is.

∗∗∗

További érdekes írások hasonló témákról, valamint az előadótól:

http://www.juhaszdaniel-pszichologus.hu

A PszichoZanza előadássorozat minden második héten várja az érdeklődőket a Mika Tivadar Mulatóban. 

https://www.facebook.com/PszichoZanza/?fref=ts