Mindenhol jó, de legjobb otthon — a hazai pálya előnye

Hazai pályán szinte kötelező, idegenben érték a győzelem. Hazai pályán még a kevésbé esélyes felek is meglephetik a nézőket egy nyert mérkőzéssel. Cikkünkben bemutatjuk azokat a tényezőket, melyek képesek befolyásolni a játékosokat, a mérkőzés lefolyását, sőt, végeredményét is attól függően, hogy otthon vagy idegenben kell kiállni az ellenféllel szemben.

Courneya és Carron kanadai sportpszichológusok már a 90-es évek elején leírták a hazai pálya előnyének jelenségét. Vizsgálataik alapján a hazai pálya előnyéről akkor beszélhetünk, ha a lejátszott mérkőzéseket tekintve annak valószínűsége, hogy a hazai csapat nyer, magasabb, mint 50 százalék. Vagyis nagyjából egyenrangú ellenfelek esetén többször nyer a hazai csapat, mint a vendég — természetesen túl nagy teljesítménybeli különbségű csapatoknál ritkább, hogy az esélytelenebb csapat hazai pályán veszélyt jelentsen ellenfelére.

A mérkőzést alakító tényezők

A kutatók 5 főbb elemet azonosítottak, melyek szerepet játszanak a mérkőzések alakulásában.

  1. A legalapvetőbb faktor a mérkőzés helyszíne: a hazai vagy idegenbeli pálya.
  2. Ehhez társulnak a helyszíni faktorok:
    • a közönség hatása: hazai pályán több támogató szurkoló van jelen,
    • az ismerősség: a saját csarnokban való jártasság, a részletek ismerete,
    • az utazás: az idegenbeli mérkőzést megelőzi egy fárasztó utazás,
    • valamint a szabályok érvényessége: vannak olyan sportágak, ahol bizonyos esetekben ezek a hazai csapat előnyére fordíthatók.
  3. A helyszíni faktorok elsősorban a kritikus pszichológiai állapotokat,
  4. majd a kritikus viselkedéses állapotokat befolyásolják.
  5. Ezek együttesen befolyásolják a  kimeneteli teljesítményt, melynek három szintjét állapították meg.
    • elsődleges szint: a teljesítmény alapszintje (pl. dobószázalék kosárlabdában)
    • másodlagos szint: a találatok alapján meghatározott szint (pl. a dobott pontok száma)
    • harmadlagos szint: a hagyományos értelemben vett eredmény (győzelem vagy vereség).
Processed with VSCO with m3 preset
A megkérdezett kosárlabdázók 25 százaléka a hazai közönséget tartotta a legfontosabbnak.

Támogatottság és kényelem érzése

A hazai pálya előnyéről szóló kutatások leginkább a bemutatott komponensek hatásainak vizsgálatára irányulnak. Korábban már írtunk arról, miként hat a közönség a bírói döntéshozatalra, most láthatjuk a szurkolók mérkőzés-befolyásoló erejét is. Az első kutatások arra mutattak rá, hogy normális feltételek mellett a vendég csapatok követtek el több szabálytalanságot. Az antiszociális szurkolói viselkedés (káromkodás, trágár szavak bekiabálása, tárgyak dobálása a játéktérre) viszont a hazai csapatból váltott ki több szabálytalanságot, nehezítve ezzel a fogadó fél győzelmét. További vizsgálatokban sportolói beszámolók elemzése során pedig azt állapították meg, hogy a megkérdezett kosárlabdázók 25 százaléka – a hazai pálya előnyét befolyásoló faktorok közül – a hazai közönséget tartotta a legfontosabbnak.

A helyszíni faktorok közül emellett az utazási faktornak van jelentős hatása a játékosok teljesítményére. Ez a hatás azonban nagyban függ attól, mennyit utazik a vendég csapat. Az ezt vizsgáló kutatások szerint amennyiben az utazás kevesebb mint 200 mérföld (kb. 320 km), 58,8 százalékban aratott győzelmet a hazai csapat, míg 200 mérföldnél hosszabb utazás során a hazai csapat győzelmeinek aránya már 84,4 százalék volt.

A fizikai tényezőkön túl

További eredménybefolyásoló tényezőkként írták le a kritikus pszichológiai és viselkedési állapotokat, melyek a versenyek résztvevőinek három csoportjára jellemzőek. A játékosokra, az edzőkre, valamint a hivatalos személyekre (bírók, zsűri). A versenyzők hazai pályán magasabb énhatékonyságról, motivációs szintről, jobb koncentrációról és alacsonyabb szorongásról számoltak be. Az edzők a saját csarnok ismeretét tulajdonították a legnagyobb hatást kifejtő faktornak, emellett az utazás és a közönség támogatása bizonyult meghatározó tényezőnek.

A pszichológiai állapotok mellett a szakemberek jelentős szerepet tulajdonítottak a viselkedéses megnyilvánulásoknak is. A kutatások főként a játékosok és edzők asszertivitására és agresszivitására irányultak, melyeknek nem volt jelentős hatása. Ugyanakkor megállapították: míg a hazai játékosok a nyert meccseken, a vendégek a vesztett mérkőzéseken voltak agresszívabbak. Azaz elmondhatjuk, hogy a magasabb fokú agresszió jelenléte a hazai csapatnak kedvezhet. Az edzői beszámolók alapján pedig arra következtethetünk, hogy az edzők hazai mérkőzéseken tudatosabban nyúlnak asszertívebb stratégiákhoz, mint idegenben. A mérkőzéseket irányító és kontrolláló hivatalos személyeket is megfigyelve a kutatók megállapították: a szubjektív döntéseket hajlamosak a hazai csapat vagy játékos javára meghozni, míg a vendégeknek inkább a számukra kedvezőtlen ítéleteket kellett elszenvedniük.

Cikkünkben igyekeztük megmutatni, mely tényezők járulnak hozzá, hogy egy csapat előnyére tudja fordítani a hazai pálya adta lehetőségeket. Ezek hozzásegíthetnek akár egy esélytelennek tűnő mérkőzés megnyeréséhez is.