Az eredményes edzők titkos fegyvere – az érzelmi intelligencia

Edzőnek lenni többet jelent a sportolói készségfejlesztésnél. A jó edző inspirál, magabiztosságot ad, és motivál egy minőségi kapcsolat felépítése által. Egy ilyen kapcsolat kialakításához azonban elengedhetetlen az érzelmi szaktudás is, melyet a pszichológiában érzelmi intelligenciának neveznek. De vajon ez a képesség hogyan kamatoztatható a sportban? Cikkünkből kiderül.

Az érzelmi intelligencia az intelligencia azon fajtája, ami a saját és mások érzelmeinek érzékelésével, kezelésével, pozitív befolyásolásával kapcsolatos.
A hatékony vezetői képességek vizsgálatakor az érzelmi intelligenciát mint kritikus faktort azonosították, mely egyes esetekben akár kétszer olyan hatékony is lehet, mint az intelligencia vagy a technikai képességek.

Az érzelmi intelligencia öt komponensét írták le, amelyek elengedhetetlenek az eredményes vezetők mellett az eredményes edzők számára is: (a) öntudat, (b) önszabályozás, (c) motiváció, (d) empátia, (e) szociális készség.

Öntudat:
Az öntudat az önmagunkra irányuló érzékelés és megértés. A hangulatok, érzelmek felfogásának képessége, mely nem csak önmagunkat, hanem másokat is befolyásol. A magas öntudattal rendelkező edzők magabiztosak, reális képpel rendelkeznek a képességeikről, miközben nem félnek beismerni hibáikat sem. Az öntudat fejlesztésére ajánlott az edzéseken vagy versenyeken fellépő gondolatok, érzelmek naplóba történő lejegyzése. Idővel az edző képes lesz kifejleszteni személyes profilját az érzéseiről, mely hasznos lesz az érzelmi intelligencia második komponenséhez is, az érzelmek szabályozásához.

Önszabályozás:
Az érzelmi intelligencia második fontos eleme az önszabályozás, mely egyaránt jelenti az érzelmek és a viselkedés regulációját is. Az önszabályozás összefüggésben áll az alkalmazkodással, a tanulással, sőt a társas kapcsolatokkal. Az erős önszabályozó képességgel jellemezhető edző egységesen vezeti csapatát, nyitott a változásokra, a megbízható környezet kialakítására törekszik. Számos technika létezik az önszabályozás fejlesztésére, ám a leghatásosabbnak a gondolatok cseréje, helyettesítése bizonyult. Ennek lépései a következők:

  1. lépés: Gyűjtsünk össze 3-5 olyan helyzetet, mellyel edzőként rendszeresen találkozunk, és „kihoz a sodrunkból”. Például: az egyik sportoló következetesen minden edzésről elkésik.
  2. lépés: Írjuk le az előbb felsorolt helyzetekben először eszünkbe jutó negatív gondolatokat. Például: ez a sportoló nem elkötelezett, egyáltalán nem érdekli a csapata.
  3. lépés: Helyettesítsük a negatív gondolatokat pozitív gondolatokkal és megoldásokkal. Például: edzés után megpróbálom kideríteni, hogy mi állhat a késések hátterében, majd felajánlom a segítségemet a probléma megoldására.

Motiváció:
Számos edzőt a győzelem, valamint az elismerés vágya hajt, azonban azok, akik hosszú és sikeres karriert tudhatnak maguk mögött, másfajta motivációval rendelkeznek. Az ő munkájuk túlmutat a szociális státuszokon, rekordokon. Élvezik a versenyek légkörét, a sportolóinak fejlődéséből származó beteljesedést. Ahhoz, hogy az edző visszaszerezze eredeti motivációját, időt kell szánnia arra, hogy elgondolkozzon azon, hogy miért is választotta ezt a pályát. Mi az, amiért edző lett?

football-1623035_960_720
Az eredményes edző tisztában van pályaválasztásának eredeti motivációjával.

Empátia:
Az empátia olyan képesség, mely által képesek vagyunk beleélni magunkat egy másik ember helyzetébe. Érezzük az ő érzéseit, indítékait, törekvéseit, illetve fel tudjuk idézni a másik személy érzelmeit, feszültségeit, majd ezek tudatos feldolgozása után képesek vagyunk értelmezni azokat. Az empátia minden ember képessége, azonban mélysége függ a gyakorlattól és a tapasztalattól. Az empatikus edző szoros kapcsolatot tud kialakítani sportolóival, akik ezáltal elégedettebbek élményeikkel.

De ezt hogyan érhetik el az edzők a gyakorlatban?

Javallott, hogy az edző időről-időre üljön le a sportolóival beszélgetni. Érdeklődjön diákja aggodalmairól gondolkodjanak közösen a megoldáson. Ezután integrálja a sportolók javaslatait a saját észrevételeivel annak érdekében, hogy eredményesen tudja fejleszteni a csapat környezetét. Ha a sportolók látják, hogy az érzéseik és aggodalmaik fontosak, ők is a legjobbjukat akarják majd nyújtani.

Szociális készségek:
A szociális kompetencia egy képességrendszernek tekinthető. Segítségével az egyén képes viselkedéséve különböző társas helyzetekben biztosítani a számára kedvező kimenetet. Emellett úgy tudja személyes céljait elérni, hogy közben környezetével pozitív kapcsolatot tart fent. Ha szociális készségeket az edző is hasznosítani akarják, meg kell ismerniük sportolóik személyes, sporton kívüli életét is:

Fordítson figyelmet az edzéseken kívüli együtt töltött időre is,

szervezzen csapatépítő programokat, hiszen ez erősíti az edző-sportoló kapcsolatot is, növeli a csapat kohézióját és elégedettségét.

Noha a technikai és stratégiai tudás minden edző számára elengedhetetlen, az üzleti világban készített kutatások mégis azt mutatják, hogy ezen készségek mellett léteznek mások is, amelyek megkülönböztetik a jókat a legjobbaktól-. Azok az edzők, akik erős öntudattal, önszabályozással, megfelelő motivációval, empátiával és szociális kompetenciával rendelkeznek, képesek sportolóik számára olyan környezetet kialakítani, amelyet öröm, bizalom és maximális energiabefektetés jellemez.


Iratkozz fel hírlevelünkre!