Reggeli pacsirták és éjszakai baglyok a mindennapokban

Napi hangulatunkat, kapcsolatainkat és személyiségünket is meghatározza, hogy mikorra szeretjük időzíteni az alvásunkat, illetve ébrenléti aktivitásunkat. Mindannyian besorolhatóak vagyunk valamelyik kategóriába, aszerint hogy reggel vagy este szeretjük intézni a teendőinket. Vajon milyen előnyökkel és hátrányokkal jár az egyik vagy a másik csoport? Van összefüggés a szerhasználat és a napi aktivitás között? Miklovicz Anita pszichológus, HR tanácsadó a minap a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen rendezett PszicHétfő vendége volt. 

Kronotípusnak nevezik a pszichológiában az egyén preferenciáját arra vonatkozóan, hogy mikorra szereti időzíteni az alvását és az ébrenléti aktivitását  kezdte Miklovicz Anita az előadását. Két végletet tudunk leírni. A reggeli kronotípusú emberek a reggeli pacsirták. Fizikai és szellemi teljesítőképességük reggel és délelőtt a legnagyobb, este hat-hét tájékán pedig már kevésbé aktívak. Ezzel szemben az éjszakai baglyok délután négy óra környékén kezdenek aktívak lenni, és a teljesítményük éjszaka a legmagasabb.

A kutatások szerint az emberek többsége (körülbelül 60%) azonban a köztes típusba sorolható, és a két végletbe egyenként mintegy 15-20% tartozik. Miklovicz Anita kiemelte, hogy a köztes típusba tartozni adaptívnak számít, ugyanis mindkét végletnek vannak előnyei és hátrányai egyaránt.

Aktivitásunkat számos tényező befolyásolja

A preferenciát 50-50 százalékban határozzák meg a gének és a szociális környezet. Az egyik leginkább befolyásoló tényező az életkor. A gyerekek még inkább reggel aktívabbak. 12 és 20 éves kor között állnak át inkább az éjszakai aktivitásra. A biológiai érés mellett a szociális környezetnek is nagy a hatása ebben az időszakban. Az serdülőkorban a barátok 10 órakor a legaktívabbak a közösségi oldalakon, ekkor elkezdődnek a bulizások is. A nem és a hormonok is  befolyásolják az egyén napszaki preferenciáját. Általánosságban elmondható, hogy

a nők inkább reggeli pacsirták, míg a férfiak éjszakai baglyok.

Ám idősebb korban, a hormonális változások idején mindkét nemnél változás tapasztalható.

A kronotípusra hatással van a földrajzi hely, a kultúra, a munkaidő és egyéb környezeti tényezők is. A kék fény például növeli a melotonin kibocsájtást a szervezetben. Ennek következtében az emberek később lesznek álmosak és később fekszenek le.

A kronotípus hatással van a személyiségre és az érzelemszabályozásra

Kutatások személyiségjegybeli különbséget mutattak ki a reggeli pacsirták és az éjszakai baglyok között. A reggeli pacsirtáknak általában frissen és üdén indul a napjuk. Sokkal jobb az alvásminőségük és többet is alszanak. Napközben kevésbé zaklatottak. Ezen tényezők miatt ez a típus általában kedvesebb, lelkesebb és érzelmileg stabilabb. Jellemző rájuk a megbízhatóság, valamint a cél-orientáltság. Inkább reálisabbak és konzervatívabbak, viszont kevesebb az észlelt jólétük és az élettel való elégedettségük.

Az éjszakai baglyok ezzel szemben érzelmileg instabilabbak. Érzelemszabályozásuk kevésbé hatékony, a kevesebb alvás növeli a negatív gondolatok megjelenését, ezáltal alacsony szinten marad az önkontrolljuk és önszabályozásuk. Gyakran halogatnak. Előfordulhat a szerhasználat (például kávé, alkohol, cigi), hiszen kell valamilyen szerrel stimulálniuk magukat. Ám aktívabb társaikkal ellentétben sokkal nyitottabbak, sokuk igen kreatív és innovatív ötletekkel rendelkezik. Az esti kronotípus egészségileg és pszichésen is sérülékenynek mondható hosszútávon. Pszichopatológiához és egészségügyi gondokhoz is vezethet.

Miért sérülékenyebbek az éjszakai baglyok?

Az este aktívabbaknak a cirkadián ritmusa hosszabb, mint az átlagé. Körülbelül 25 óra, azaz több mint egy nap. Tehát minden egyes napon egy órát vissza kell pótolniuk. Az alvásmutatóik hosszú távon eltolódnak. Az arousal szabályozás felborulhat. Ennek következtében az

életvitelük kevésbé lesz kontrollált .

Gyakoribbá válhatnak a szorongásos és depressziós zavarok. Az éjszakai baglyoknál evészavarok jelentkezhetnek, leginkább a bulémia. Szezonális affektív zavarok is előfordulhatnak náluk. A szenzoros élménykeresés és a nyitottság miatt léphet fel a szerhasználat és a rizikósabb szexuális élet, gyakrabban váltanak ugyanis partnereket.

Miklovicz Anita előadása végén elmondta, hogy ezek a megállapítások nem írott szabályok, és sok tényezőnek van hatása e folyamatokra. Ráadásul át lehet kerülni egyik kategóriából a másikba. Ezt úgy valósíthatjuk meg, ha például igyekszünk korábban lefeküdni, vagy munkahelyet váltunk.


Iratkozz fel hírlevelünkre!