Borzongások és zuhanások – a kapcsolati hullámvasutak világa, I. rész

Amikor kapcsolatokra gondolunk, legyen szó párkapcsolatokról, munkahelyi kapcsolatokról, szülő-gyermek kapcsolatokról, gyakran egy lineáris rendszerben képzeljük el fejlődésüket, kríziseiket. „Van eleje, problematikus fázisa, megoldása és van vége egy kapcsolatnak” – gondoljuk. Sok esetben azonban egy-egy fejlődési szakasz nem egyszerűen csak véget ér… Dr. Lisznyai Sándor klinikai szakpszichológus írása pszichológiai hullámvasutainkról.

Kapcsolataink során akár hosszú ideig csapdahelyzetbe is kerülhetünk: pozitív és negatív periódusok válthatják egymást. Kétségbeesések, reménytelenségek jellemezhetik, amelyekből általában egyik fél sem tanul, hanem újra és újra visszatérnek egy adott állapothoz. Ezek a „se veled, se nélküled” típusú kapcsolatok, függőségek, zsákutcák a pszichológia kevéssé kutatott területei közé tartoznak. Érzelmi vagy (pár)kapcsolati hullámvasútként utalnak rá, de tudományosan csak néhány speciális kutatási területen vizsgálták meg ezidáig. A következőkben ezek közül mutatunk be néhányat:

Szülő-gyermek kapcsolati hullámvasút, ha a szülő alkoholista, bántalmazó, bipoláris zavarban, borderline személyiségzavarban vagy más pszichés betegségben szenved. Ebben az esetben a hullámvasút leginkább a szülő öntörvényű személyiségváltozásaiból, hangulati és indulati ingadozásaiból ered. A gyermek viszont csupán annyit észlel ebből, hogy olyan, mintha nem is egy anyukája/apukája lenne, hanem mintha két arca lenne a szeretett szülőnek. Egy veszélyes, kiszámíthatatlan, érzelmileg és/vagy fizikailag bántalmazó, és egy józan, bűnbánó, szeretetteljes(ebb) változat. Ebben a Doktor Jekyll és Mr. Hide helyzetben a gyermek végtelen kétségbeesés, valamint

az örökös megbocsátás és remény között hánykolódik.

Sokszor elméleteket, haditerveket sző arra, hogyan tudná stabilizálni a szülő jobbik, józanabbik énjét, vagy legalább előre jelezni, kiszámítani változásait. Persze ez lehetetlen, hiszen ezeket a változásokat

a szülő pszichés betegségének ritmusa határozza meg.

A hullámvasút sok egyéb káros hatása mellett az egyik legnagyobb gond itt is az, hogy a kapcsolatban a rendes fejlődési szakaszok, a távolodások és az újraközeledések, az autonómia-törekvések zárójelbe kerülnek: mintha megállna az idő, a kapcsolat csakis a betegségről és a hullámvasútról szól, más történés, fejlődés nem jelenhet meg benne.

A szülő-gyermek kapcsolati hullámvasút másik típusa, ha a gyermek sérült, pszichésen instabil (például autisztikus zavarok vagy ADHD esetében). A szülő itt a remény („minden normális lesz, olyan, mint egy normális családban”) és a kétségbeesés (kezelhetetlen krízisek) között hánykolódik. Minden racionális, tudományos, de akár irracionális, ezoterikus eszközt is felhasznál arra, hogy stabilizálni tudja a hullámvasutat annak pozitív állapotában. Egy speciális esete ennek a meg nem született gyermekkel, a gyermekszüléssel, a terméketlenséggel vagy megtermékenyüléssel kapcsolatos érzelmi hullámvasút.

Párkapcsolati hullámvasút: A párkapcsolatokban is lehetséges a fenti szülő-gyermek dinamikára épülő hullámvasút, ha az egyik fél beteg, és betegségének hullámzásai eluralják a kapcsolatot. Lehetséges ugyanakkor az is, hogy két teljesen egészséges felnőtt „összedobja” az érzelmi hullámvasúthoz szükséges problémákat. Ilyen például a féltékenységi hullámvasút, amelyben a harag, a megbocsátás, az elválás és az újrakapcsolódás váltogatják egymást.

A kapcsolati hullámzás ráadásul öngerjesztő folyamat:

akik egyszer ráültek a hullámvasútra, egyre érzékenyebbek lesznek azokra a helyzetekre, ingerekre, amelyek letaszíthatják vagy felemelhetik a kapcsolatot.

Függőséggel, gyásszal kapcsolatos érzelmi hullámvasutak: Noha ezek nem kimondottan kapcsolati jellegűek, mégis néha direkt kapcsolati vonatkozásuk is van. Hatást gyakorolnak a párkapcsolatra, de adott esetben a gyász és a függőség tárgyával való kapcsolat is lehet olyan, mintha egy másik személlyel lenne a hullámvasúton ülő élő kapcsoltban.

A drogfüggő számára a drog élő, igazi kapcsolatot jelent:

„el kell hagyni a drogot”, „aki utánunk nyúl”, nem enged el, akivel újból és újból visszaeshetünk a szerelembe, csak azért, hogy aztán újból súlyosan csalódhassunk megint.

A gyásszal kapcsolatos érzelmi hullámvasút régóta ismert Elizabeth Kübler-Ross a Halál és a hozzá vezető út című könyvéből, halálos betegekkel végzett kutatásaiból, melyből a gyász ismert hullámvasútját ismerhettük meg: a tagadás, düh, alkudozás, depresszió, apátia fázisát. Norman Amundson és munkatársai terjesztették ki ezt a hullámvasút-modellt más típusú veszteségekre, például a munkanélküliséggel való megküzdés fázisaira is.

A hullámvasutak tehát sok különböző területen jelenhetnek meg, néhány közös vonás azonban felfedezhető bennük. Cikksorozatunk második részében ezekről olvashatnak majd.

A szerző Dr. Lisznyai Sándor klinikai szakpszichológus, a Lisznyai Pszicho-Műhely alapítója.

***

A Mindset Pszichológia nem csak érdekes cikkek halmaza. Nem egyszerűen egy szaklap. Ebből a rövid animációs videóból megtudhatod, miről is szól valójában ez a páratlan platform!

Hasonló problémával küzdötök? Gyertek a Mindset Terápiás & Tanácsadó Központba, ahol tapasztalt szakembereink párterápia keretében segítenek újra megtalálni az összhangot!


Iratkozz fel hírlevelünkre!