Tényleg nem mindegy, hányadiknak születünk?

Idősebb és fiatalabb testvéreink aránya befolyásolhatja az intelligenciánkat, az egészségünket, és azt is, milyen eredményeket érünk el a későbbiekben.  A születési rangsorban elfoglalt helyünk nemcsak más nevelési módszereket vált ki a szüleinkből, de gyerekként is más képességeink és tulajdonságaink alakulnak ki általa. Hogyan befolyásolja a születési sorrend az életben elért sikereinket? Tényleg az elsőszülöttek a legsikeresebbek? Cikkünkből kiderül! 

Önző elsők, szerencsés középsők, elkényeztetett legkisebbek

A pszichológia érdeklődése a testvérek eltérő személyisége iránt egyáltalán nem újkeletű. A születési sorrend személyiségformáló erejével először Alfred Adler osztrák pszichológus, az individuálpszichológia atyja foglalkozott a 20. század elején. A testvéreknek a születési rangsor eltérő fokain

más előnyökkel és kihívásokkal kell szembenézniük.

Adler úgy gondolta, az elsőszülöttek – szemben fiatalabb testvéreikkel – gyakrabban válnak felnőttként neurotikussá és tekintélyelvűvé. Ezt az idősebb gyerekekre nehezedő több felelősséggel és elvárással magyarázta. Szerinte a legidősebb gyerek a testvérek érkezésekor elkerülhetetlenül kiesik a korábbi egyeduralkodói, „kiskirályi” pozíciójából, és ezzel a vesztességgel meg kell küzdenie.

Adler a legkisebb gyerek személyiségfejlődését sem tartotta könnyűnek. Úgy gondolta, a legkisebb gyerekeket a szülők gyakran elkényeztetik vagy túlóvják. Ennek következtében jellemzően gyengébb empátiás képességgel rendelkeznek, mint idősebb testvéreik. Ebben az elméleti keretben a legszerencsésebb helyzetben a középső gyerekek vannak. Adler szerint a középső gyerekek személyisége a legkiegyensúlyozottabb. Van bennük lázadó hajlam, de függetlenek és ennek köszönhetően sikeresebbek az életben. Az elmélethez persze hozzátartozik, hogy Adler hat testvére között a második helyett foglalta el a születési rangsorban.

uydoe_ayjqs-jenn-richardson
Az élmények közösek, a személyiségfejlődés más.

A 20. század első felében Adler nyomán felkapott területnek számított a születési sorrend kutatás. Az 1980-as évekre azonban átmenetileg visszaesett az érdeklődés a terület iránt, a modern kutatási módszerek fényében sokan megkérdőjelezték a korábbi eredmények
hitelességét.

Öröklés vagy nevelés

Az utóbbi években azonban újra az érdeklődés középpontjába kerültek a testvérek személyiségbeli különbségei. A mai vizsgálatok kevésbé általánosítanak, több faktort vesznek figyelembe, szerepet kap például a családok eltérő társadalmi-gazdasági státusza. Számtalan friss kutatás alapján a nyugati társadalmakban a többgyerekes családok elsőszülöttjeinek felnőttként átlagosan magasabb az IQ-ja, az iskolai végzettsége és a keresete. Jee-Yeon K. Lehmann amerikai és Ana Nuevo-Chiquero brit kutatók megpróbáltak utánajárni a jelenség hátterének. Miért tűnnek sikeresebbnek az elsőszülöttek?

Logikusnak tűnne, hogy a fiatalabb gyerekek születésekor a szülők már több tapasztalattal és biztosabb anyagi háttérrel rendelkeznek, így megfelelőbb környezetet tudnak teremteni számukra. Ez éppen a fiatalabb testvéreknek kellene, hogy kedvezzen. Ugyanakkor az elsőszülött utáni gyerekeknél mindenképpen meg kell osztani a figyelmet – és a gazdasági javakat is – a testvérek között. Ami biztos, hogy a különbségek rögtön az első testvér születésekor megjelennek.

swimming-933217_960_720
A környezet erősebben befolyásolja a testvérek közötti személyiségkülönbségeket mint a biológia

A kutatási eredmények szerint a születési sorrendből fakadó személyiségkülönbségek már hároméves kor előtt megfigyelhetőek. Ennek hatása megmutatkozik a gyerekek fizikai és szociális fejlődésében is. A különbségek mértéke a korral párhuzamosan növekszik és megjelenik a verbális, matematikai és szövegértéses tesztek eredményeiben is.

Mint a személyiségfejlődést érintő témáknál általában, itt is felmerül az örökös kérdés: öröklés vagy nevelés? Mi okozza a különbségeket? Úgy tűnik,

A születési sorrendből fakadó különbségeknek nincs biológiai háttere.

Semmi jele annak, hogy a fiatalabb testvérek bármi hátránnyal születnének. Sőt! A családon belüli nem-elsőszülöttek átlagosan nehezebbek és egészségesebbek születéskor. Így a hatás hátterében a környezetnek, a szülői nevelési módszereknek kell állnia!

A születési sorrendben a sorsom?

Lehmann és Nuevo-Chiquero azt találták, hogy a szülői magatartás változása okozza leginkább a születési sorrendből fakadó különbségeket a testvérek között. Megfigyelték, hogyan változik a szülők érzelmi támogatásának és kognitív stimulációjának minősége a gyerekek számának növekedésével. A második, harmadik és fiatalabb gyerekek úgy tűnik, kevesebb minőségi kognitív stimulációt kapnak. Kognitív stimuláció alatt a kutatók a gyerek kognitív fejlődését, gondolkodását segítő játékos feladatokat, minőségi együtt töltött időt értik.

pexels-photo-108070
Minden gyerek és minden szülő más – ennek megfelelően más és más a jó kapcsolat is

 a szülőknek általában több idejük van az elsőszülöttel foglalkozni. A meseolvasás, a játékos magyarázatok, történetek jó hatással vannak a gyerek kognitív fejlődésére. Úgy tűnik tehát, hogy a testvérek közötti különbségekért éppen az a „változó” felelős, ami mindannyijuk életében közös. Szülőként minden igyekezet ellenére lehetetlen teljesen ugyanúgy viselkedni a testvérek életében bekövetkező különböző helyzetekben.

A kutatási eredmények alapján szerencsére a kisebb testvéreknek sincs mitől tartaniuk. Úgy tűnik a középső gyerekek kooperatívak és rugalmasabbak, mint a többiek. Mivel a szülők figyelme gyakran az elsőszülöttre és a legkisebbre irányul, a középsők a legnyitottabbak. Könnyen ismerkednek, és társas képességeiket felnőtt korukban is könnyebben kamatoztatják. A kisebb gyerekek érkezésekor a szülők már kevésbé stresszelnek, így a gyerek sokszor nagyobb szabadságot élvezhet testvéreihez képest. Gyakran a figyelem középpontjában vannak, a szórakoztatóiparban (színészek, komikusok) is felülreprezentáltak a legkisebbek.

Ugyanakkor

a szülési sorban elfoglalt helyünk csak egy a számos tényező közül,

amik hatással vannak szellemi és érzelmi fejlődésünkre. A szülő-gyerek interakció pedig nyilvánvalóan minden testvér esetében más és más, nem is kell ugyanolyannak lennie. A testvérek közötti rangsor ugyanúgy, mint a horoszkóp, nem nyújt pontos képet személyiségünkről. A szülőknek mégis fogódzót adhat, ha úgy érzik, elakadtak a nevelésben.

***

A Mindset Pszichológia több, mint érdekes cikkek halmaza. Nem egyszerűen egy szaklap. Ebből a rövid animációs videóból megtudhatod, miről is szól valójában ez a páratlan platform!


Iratkozz fel hírlevelünkre!