A 10 legérdekesebb neuropszichológiai kórkép II. ­­­– avagy a való életben született krimik története

Korábbi cikkünkben a legizgalmasabbnak tűnő klinikai kórképek egy részét tekintettük át. Érdekességük, hogy legtöbb esetben szerzett betegségekről van szó, amelyeket valamilyen sérülés, fertőzés, vagy más természetű sokk idézett elő. A különleges esetek elemzése óriási áttöréseket eredményezett a neurológia területén. Lássuk, hogy a Mindset írói melyik kórképeket tartották a leglebilincselőbbeknek!

Idegenkéz-szindróma

A kissé bizarrnak hangzó elnevezés dr. Strangelove-szindrómaként is ismert. Érdekessége, hogy a betegek úgy érzik, egyik kezük irányítása fölött egyszerűen elveszítették uralmukat. Ez abban nyilvánul meg, hogy míg egyik kezükkel képesek akaratlagos mozgás elvégzésére, addig a másik nem reagál a személy „instrukcióira”. A végtag önálló mozdulatokat kezd végezni, ebből kifolyólag nagyon gyakran éppen az akaratukkal ellentétesen cselekszik. Megfigyelhető a pácienseknél a céltalan kézmozgás, kézlebegtetés, ami külső szemlélő számára éppen azért hat furcsán, mert értelmetlennek hat a cselekvés. Az idegenkéz-szindróma gyakran társul ellentétes mozgászavarral is, ami még inkább megnehezíti a betegek életét. Egyesek arról számoltak be, hogy míg az egyik kezükkel megpróbálták begombolni ingüket, a másik kezük folyamatosan kigombolta azt. Akadt azonban olyan beteg is, aki megpróbált rágyújtani egészségesen működő kezével, míg a másik végtag szabotálta az akciót és kiütötte saját kezéből a cigarettát. A betegség nagyon ritkán lábon is jelentkezik, ám ez elenyésző esetekben fordul csak elő. A neurológusok a corpus callosum (kérgestest) sérülését tartják felelősnek a bizarr probléma kialakulásáért, de ritkán fertőzés, agyvérzés nyomán is megjelenik.

Az idegenkéz szindrómában szenvedő betegek többsége minden nap küzd azzal, hogy életminőségük ne romoljon túlzottan állapotuk ellenére.
Az idegenkéz szindrómában szenvedő betegek többsége minden nap küzd azzal, hogy életminőségük ne romoljon túlzottan állapotuk ellenére.

Idegen akcentus szindróma

Képzeljük bele magunkat a következő beteg helyzetébe. Felkelünk a műtét alatti altatásból, majd egyszer csak egy anyanyelvünktől teljesen idegen akcentussal kezdünk el beszélni. Az idegen akcentus szindróma pontosan ezt jelenti! A mindössze néhány tucat regisztrált eset nagyon hasonló jellegzetességeket mutat. Majdnem mindig egy fejsérülés vagy stroke okozza a ritka kórképet, amely a beszédprodukció agyi területeit sújtja. Ennek okán kialakul a motoros afázia, ami végeredményben az anyanyelvtől idegen hangképzésért felelős. S.C. brit lakos például kínai akcentussal kezdett beszélni migrénes rohamai után, míg egy horvát férfi kómájából felébredve tökéletes német nyelvtudásra tett szert. Hozzá kell tennünk, hogy legtöbbször inkább két közös gyökerű nyelvi terület összecsúszása figyelhető meg a betegségben. Például annak a texasi nőnek az esetében, aki tökéletes brit akcentussal ébredt állkapocsműtétjét követően.

Klinikai likantrópia

A betegség neve a farkasemberek mítoszából ered. Úgy tartották, hogy egyes emberek teliholdkor képesek farkassá vagy más állattá átváltozni. A klinikai kórkép esetében olyan emberekre kell gondolnunk, akiknek téveszméi szintén átváltozással kapcsolatosak. A páciensek vagy azt gondolják, hogy átváltoztak, vagy hogy képesek átváltozni állattá. Ritkábban pedig azt: soha nem is voltak emberek. A páciensek DSM-IV besorolása a skizofrénia, aminek egyik alaptünete a téveszmék kialakulása. Sajnos a betegek súlyos esetekben valóban arra is törekszenek, hogy állatként éljék az életüket. Akadnak, akik beköltöznek az erdőbe, és táplálékukat is vadászattal szerzik meg. Egy 2004-es kutatás arra volt kíváncsi, hogy a különböző nemzetek skizofrén betegei a legtöbb esetben milyen állat bőrébe képzelik magukat. Mint kiderült, nem a farkas a leggyakoribb formája a klinikai likantrópiának, ugyanennyiszer fordultak elő a kutyák, a macskák, de még a hiénák és a méhek is. A betegségért, akár csak a skizofréniáért általánosságban, bipoláris zavar vagy klinikai depresszió tehető felelőssé.

Korszakoff szindróma

Ezt a kórképet a tengerészek betegségeként is emlegetik, nem véletlenül. Legtöbb esetben ugyanis hosszú távú és súlyos alkoholizmus összefüggésében találkozhatunk a Korszakoff tünetcsoporttal. A folyamatos alkoholmámor okozta neuronpusztulásnak nagyon jellegzetes tünetei alakulnak ki. A beteg elveszíti emlékezőképességét, gyengül koncentrációja, csökken intelligenciája, ami ijesztő állapotokhoz is vezethet.

A Korszakoff szindrómát gyakran kötötték a tengerészek életmódjához.
A Korszakoff szindrómát gyakran kötötték a tengerészek életmódjához.

Oliver Sacks pszichiáter betege Mr. G, akiről A férfi, aki kalapnak nézte a feleségét című könyvében írt, hajón szolgált fiatalon. A férfi első beszélgetésük során kifejtette, hogy 1945-öt írnak, ő pedig húszéves lesz jövőre. Mikor látta a pszichiáter zavarodottságát, tovább folytatta elmesélését: „Megnyertük a háborút, Roosevelt halott, Truman kezében a kormányrúd. Nagyszerű idők várnak ránk”. Sacks jobban meg sem lepődhetett volna, mivel találkozásuk alkalmával egy 49 éves, kopaszodó, ősz férfit látott maga előtt. Nem kevesebb, mint 10 perccel később a beteg ismét köszöntötte a doktort, mintha csak először látta volna őt. Az egész eset talán legérdekesebb momentuma az volt, hogy Mr. G továbbra is ugyanolyan intelligens, erős, fiatalos férfi benyomását keltette, akár csak egy 20 éves fiatal. Minden beszélgetésük hasonlóképpen, újra és újra megismétlődött, de a beteg képtelen volt megőrizni emlékezetében az elhangzott diskurzusokat. Sacks rájött, hogy a férfi nagy valószínűséggel korábbi alkoholizmusa miatt kialakult Korszakoff szindrómában szenvedett, így maradt meg 20 éves énjének bőrében. A korábbi életéveire maradéktalanul emlékezett, szinte bármit fel tudott idézni, de számára onnantól megállt az idő.

Savant szindróma

A betegség egy veleszületett rendellenesség. Legfőbb tünete, hogy az adott személy bizonyos területen belül már-már hihetetlennek tűnő szakértelemmel rendelkezik, míg más általános képességei rendkívül korlátozottnak mondhatók. A legtöbben autizmussal élők, és általában olyan emlékezőtehetséget birtokolnak, amely emberfelettinek számít. Akadnak közöttük azonban olyanok is, akik lenyűgöző zenei vagy képzőművészeti fenomének. Az egyik leghíresebb Savant szindrómás, akiről az Esőember című film főszereplőjét is mintázták, Kim Peek volt. Különleges adottságai már másfél éves korában kiütköztek. Képes volt ugyanis két szemével két oldal elolvasására egy időben, és megközelítőleg 98%-át meg tudta jegyezni annak, amit elolvasott. Apjával nagyon sok időt töltött a könyvtárban, így enciklopédiák és térképek teljességét fel tudta idézni még hosszú évek távlatából is. Emberi GPS-ként is emlegették, ugyanis majdnem minden esetben képes volt részletes útvonaltervet adni két véletlenszerűen kiválasztott város között. Noha általában autizmussal társul a kórkép, Kim Peek még sem számított autizmussal élő betegnek. Rendkívül zárkózott és nehezen megközelíthető egyéniségnek ismerték, de nem volt problémája a szociális kommunikációval. Esetének érdekessége, hogy ő egyike azoknak a személyeknek, akik természetes módon születtek elválasztott agyféltekékkel.

A Mindset által kiválasztott, érdekesnek talált kórképek nagyon ritka és speciális esetekben fordulnak elő. Ha érdekesnek találta őket és szívesen nézne meg ezek által inspirált mozifilmeket, figyelmébe ajánljuk a Temple Grandin-t, az Egy csodálatos elmét, illetve az Ébredések című klasszikusokat.

***

A Mindset Pszichológia több, mint érdekes cikkek halmaza. Nem egyszerűen egy szaklap. Ebből a rövid animációs videóból megtudhatod, miről is szól valójában ez a páratlan platform!


Iratkozz fel hírlevelünkre!