A munkanélküliség pszichológiája – hogyan enyhíthetjük a negatív következményeket?

Az anyagi biztonság megteremtése mellett a munkának más szerepe is van életünkben. Melyek ezek? Miért van szükségünk munkára, és mi történik, ha elveszítjük? Hogyan csökkenthetjük a negatív következményeket és őrizhetjük meg pszichés jóllétünket hosszabb munkanélküliség során? Cikkünkből kiderül.

Sokan megtapasztaltuk már, hogyan hat pszichés jóllétünkre, ha rövidebb vagy hosszabb ideig munkanélküliek vagyunk. Ilyenkor minél inkább kitolódik az álláskeresés időszaka, annál kedvezőtlenebb következményeket érezhetünk.

Marie Jahoda, híres szociálpszichológus már az 1980-as években elkezdett foglalkozni a munkanélküliség okozta negatív következmények vizsgálatával, valamint meghatározta a munka szerepét az emberi jóllét szempontjából. Az alábbiakban fontos kiemelni, hogy az anyagiakon túli tényezőkről van szó.

Miért van szükségünk munkára?

A munka, akár önkéntes, akár fizetett, elengedhetetlen hosszú távon a mentális egészség fenntartásához. Milyen funkciókat lát el? Elsősorban az idő strukturálásában segít, valamint lehetőséget ad arra, hogy napi kontaktusba kerüljünk közvetlen családunkon kívül álló személyekkel is. Külső célokat tűz ki elénk, mely saját törekvéseinken is túlmutat, és aktivitásra sarkall. Hangsúlyos szerepet játszik saját identitásunk és státuszunk meghatározásában is. A fiatalok számára az első munkahely megtalálása egyenlő a felnőttkorba való belépéssel is, mely magával hozza a felelősségvállalást, szabadságot, valamint a tisztelet elnyerését. Amennyiben pályakezdőként sikeres az elhelyezkedés, az azt követő években pszichés fejlődés mutatható ki.

Mi történik személyiségünkkel és mentális jóllétünkkel munkanélküliség során?

Noha korábban Jahoda úgy vélte: a nem megfelelő munka is jobb, mint a munkanélküliség, a mai kutatók már nem értenek vele egyet ebben. Utóbbi, a magas stresszel járó munkával egyenlő mértékben fejt ki káros hatásokat. Például ha szervezeti átalakítások vannak az adott cégnél, leépítések, vagy csupán a személy valamilyen oknál fogva attól tart, hogy hamarosan elveszíti állását, a negatív következmények szintén megjelenhetnek. Ez leginkább a középkorúakra jellemző, akiket az anyagi helyzetük, életstílusuk, illetve egészségi állapotuk változása is fenyegethet. Nyugdíjasok esetében a munkanélküliség negatív hatásai csak abban az esetben jelentkeznek, ha a munkából való távozás nem önkéntesen történik meg.

Személyiség megváltozása és nemi különbségek

Egy 2015-ben készült kutatás szerint a hosszú távú munkanélküliség a személyiséget is befolyásolja. A barátságosság, lelkiismeretesség és a nyitottság

jelentősen csökkent az érintettek körében.

Ezen belül találtak nemi különbségeket is, miszerint a nők esetében a barátságosság a munkahelyi távozás után rögtön jelentősen esett, még kezdetben a férfiaknál ez nő, s csak hosszabb idő után zuhan vissza, a kiindulási szint alá. Ezt az eredményt azzal magyarázták, hogy a munkahelyeken a nőktől jobban elvárják a kedvességet és az alkalmazkodást, mint a férfiaktól. Utóbbiak esetében pedig azért nő kezdetben a tendencia a barátságos viselkedésre, mert ez segít számukra megbirkózni a szituációval, valamint így próbálják megbékíteni környezetüket. A lelkiismeretesség a férfiak esetében csökkent jobban, de a nőknél is jelentős visszaesés volt megfigyelhető. Nemüktől függetlenül a személyek a motivációjukból is vesztettek. Ez elindít egy negatív kört, hiszen minél több ideje nem talál az illető munkát, annál kevésbé lesz motivált, így még kevesebb esélye van arra, hogy állást találjon.

Depresszió, mint következmény

A hosszú távú munkanélküliség megnöveli az esélyt a depresszió kialakulására is. Ennek oka részben az, hogy a munkánk számunkra identitásunk részévé válik, beépül az önbecsülésünkbe, így ha a munka elveszik, ez sérül. Emellett csökkenni kezd az énhatékonyságunk és magabiztosságunk is. Ez negatívan hat mentális egészségünkre, így olyan érzéseket élhetünk át, mint a tagadás, félelem, szomorúság, bűntudat vagy reménytelenség. Majd ezután az anyagi helyzet megromlása és a kontroll érzetének elvesztése súlyosbítja a helyzetet. Egy bizonyos pontig természetes ez a reakció, ám ha a személy azt tapasztalja, hogy heteken át rossz a hangulata, alvási vagy étkezési zavarai vannak, érdemes szakemberhez fordulnia. Ez a hatás nem csupán a munkanélküli személyre érvényes, de a családját is befolyásolja, így érdemes lehet nekik is részt venni konzultációkon.

Hogyan enyhítsük a negatív hatásokat?

Robert L. Leahy, amerikai klinikai pszichológus megfogalmazott néhány tanácsot, melyek segíthetnek a munkanélküliség időszakában is megőrizni a pszichés jóllétünket.

Elsősorban azt javasolja, hogy adjunk magunknak időt, és ne legyünk túl szigorúak önmagunkkal szemben. Ne kezdjünk bele olyan gondolatmenetekbe, melyekben magunkat hibáztatjuk a jelenlegi helyzetért. Fogadjuk el a történteket, ne lázadjunk ellene, mert azzal csak magunknak ártunk.

Próbáljuk meg szélesebb körben elemezni a helyzetet! Olvassunk utána a jelenlegi piaci helyzetnek. Ekkor látni fogjuk: a gazdasági helyzetben nem vagyunk egyedül. Lássuk be azt is, hogy a gazdaság hullámzó, így hamarosan mi is találhatunk majd állást.

Strukturáljuk a napunkat!

Csupán azért, mert nem járunk be minden reggel dolgozni, még lehet egy előre meghatározott menete az időbeosztásunknak. Például, mindennap szánjunk meghatározott időt álláskeresésre, majd akár néhány sportgyakorlatra, végül olyan tevékenységet is folytassunk, ami kikapcsol, boldogabbá tesz bennünket.

Ne izoláljuk el magunkat! Keressünk valamilyen új közösséget, esetleg vállaljunk önkéntes munkát, így nem csupán új emberekkel találkozhatunk kielégítve szociális igényeinket, de jobban is fogjuk érezni magunkat azáltal, hogy azt érezzük: szükség van ránk.

***

A Mindset Pszichológia több, mint érdekes cikkek halmaza. Nem egyszerűen egy szaklap. Ebből a rövid animációs videóból megtudhatod, miről is szól valójában ez a páratlan platform!