Így mondj politikai beszédet! I. rész

A retorika, vagyis a nyilvános beszéd egyidős az emberrel. Az ókori közösségekbe szerveződés óta fejlesztik, eszköztárát gyarapítják. Ezen belül létezik a politikai beszéd kategóriája, amely speciálisan politikai előnyszerzés céljából juttat el üzenetet a közönségnek. Ennek megfelelően rendelkezik általánosan érvényes alapszabályokkal, illetve különleges, egyszeri és megismételhetetlen poénokkal, amelyek csak az adott beszéd közönségének szólnak. Ebben a cikksorozatban megkíséreljük bemutatni a sikeres politikai beszéd nélkülözhetetlen alapjait és izgalmas, gyakorlati részleteit.

Alapja legyen a kontextus!

Mielőtt egyetlen szó is megfogalmazódna a szónok fejében a készülő beszédből, minden részletet meg kell tudnia annak kontextusáról. Ha egyetlen apróság is elkerüli a figyelmét, az kellemetlen következményekkel, azaz félreértésekkel járhat. A legfontosabb előzetes feladat meggyőződnie a közönség összetételéről. Kikhez fog beszélni? Érezzük a súlyát: ugyanazt a stílust nem lehet eladni egyetemistáknak és nyugdíjasoknak. Apropó közönség: szükséges arról is meggyőződnie, hány ember előtt kell beszélnie. Minél nagyobb közönség előtt beszél, annál egyértelműbb üzenet közvetítésére kell törekednie.

Hasonlóan fontos tudnia, mennyi idő áll rendelkezésére. Egy rövid, pár perces beszédet úgy képzelhetünk el, mint egy puzzle-t. A megfelelő szavakat a megfelelő helyre kell illeszteni ahhoz, hogy a szűkös időkeretek között az üzenet hatékonyan célt találjon. Ezzel szemben hosszabb beszédek során lehetőség van komplexebb képek kibontására is. Az adott időkeretnek megfelelően kell a közönség figyelemgörbéjén is egyensúlyozni. A közösségi média mellékhatásaként drasztikusan csökkent az emberek aktív figyelmének hossza, ez pedig megnehezíti az előadó dolgát.

Az előadónak tisztában kell lennie a „díszlet” adottságaival is, amely nagyban befolyásolja a közönség általános hangulatát. Nem elhanyagolható például, hogy kültéri vagy beltéri helyszínről van-e szó, rendelkezésre áll-e mikrofon, ha igen, milyen. A beszéd stílusa csak ezek hiánytalan ismeretében illeszkedhet jól a környezetébe,

így növelve a jelenlévők komfortérzetét.

Végül, de nem utolsó sorban: miről és miért szólal meg az illető? A beszéd kontextusához sorolható az apropó, amely azt életre hívta, illetve a téma, amely a szónoklat tartalmi összeállításához nyújt segítséget.

Gyakorlás nélkül nem megy!

A beszéd kontextusának megismerése után kezdődhet a felkészülés. A követhetőség miatt ebben a cikkben a felszólalás formai – hogyan mondjunk beszédet – elemeire koncentrálunk. A későbbiekben lesz szó tartalmi – mit mondjunk a beszédben – aspektusokról. Mint minden művészeti ágban, ebben is a legfontosabb a gyakorlás. Idegen emberek előtt önmagában sem könnyű megszólalni, maradandó élményt nyújtani – vagyis az üzenetet sikeresen célba juttatni – pedig kifejezetten embert próbáló feladat. Éppen ezért nem dőlhet hátra, aki normál esetben kényelmesebben mozog idegenek előtt, illetve nem esélytelen az sem, aki félénkebbnek tartja magát, ha mások előtt kell megszólalnia.

Az egyszerűség kedvéért most képzeljük el, hogy nekünk kell felszólalnunk, melynek a kontextusa ismert, és egy beszédíró csapat ennek megfelelően elkészítette a beszédünket. A gyakorlás során főszabály szerint egyetlen szempontot kell figyelembe vennünk: hogyan tudjuk elmondani a beszédet úgy, hogy magunk is és a közönség is a lehető legkényelmesebben érezze magát közben? Minél komfortosabban mozgunk az adott helyzetben, annál biztosabb a siker, hiszen a karakterünk annál hitelesebb.

A politikus legfontosabb erénye a hitelesség.

Ennek megteremtésére azonban általánosan érvényes szabályok nincsenek. Rajtunk múlik, a felkészülés során számunkra mely gyakorlati apróságok válnak be. Ilyenek lehetnek: a beszéd próbája ismerős vagy idegen kontroll-közönség előtt; a beszéd próbájának felvétele, visszanézése és elemzése.

A kontroll-közönség visszajelzései azért nagyon fontosak, mert ezekből állapíthatjuk meg, az üzenet mennyire hatékony. A közönség minél nagyobb része képes azonosítani és felidézni az üzenetet a beszéd meghallgatása után, annál sikeresebb a szónoklatunk. A próbák felvételének és elemzésének pedig az a célja, hogy látható legyen, mennyire vagyunk képesek „belakni” a teret, uralni a környezetet; megfelelő-e a testbeszédünk, a tempónk és a beszédtechnikánk.

Folytatás következik

***

A Mindset Pszichológia több, mint érdekes cikkek halmaza. Nem egyszerűen egy szaklap. Ebből a rövid animációs videóból megtudhatod, miről is szól valójában ez a páratlan platform!


Iratkozz fel hírlevelünkre!