Barátok legyünk vagy csak kollégák?

Még ma is rengeteg vezető kapcsolja össze a munkahelyi barátkozást a beszélgetéssel „elpazarolt” munkaidővel és a csökkent hatékonysággal. Egy további, széles körben elterjedt vélekedés szerint pedig érdemes különválasztanunk a munkahelyünket és a magánéletünket, mély barátságokat pedig inkább munkaidőn kívül érdemes keresnünk. A valóság azonban mást mutat: kutatások bizonyítják, hogy a munkahelyi barátság a produktivitás egyik legjobb előrejelzője. Hogyan lehetséges ez? Milyen hatással van teljesítményünkre és karrierünkre, ha egyik kollégánk egyben a legjobb barátunk is? Cikkünkből kiderül!

A munkahelyi barátságokat vizsgáló kutatások eredménye erősen egybecseng. Azok például, akiknek egyik kollégájuk egyben a legjobb barátjuk is, sokkal jobban tudnak koncentrálni a feladataikra, és nagyobb szenvedéllyel végzik munkájukat. Ezeken túlmenően a cégükhöz is hűségesebbek, ritkábban betegek, ráadásul kevesebb balesetet is szenvednek, sőt, ha ügyfelekkel dolgoznak, sokkal több pozitív visszajelzést kapnak, mint a „magányos farkasok”.

Ismerősnek lenni nem elég, barátkozz a cégért!

A Pennsylvaniai Egyetem és a Minnesotai Egyetem közös kutatásukban arra a kérdésre keresték a választ, hogy miért dolgoznak hatékonyabban a barátok, mint az ismerősök. Arra is kíváncsiak voltak: minden szituációban előnyös-e a barátokkal való együttműködés, vagy léteznek olyan helyzetek, amikor ez inkább hátrányt jelent? A kutatók egyetemista diákokat osztottak kis csoportokra, amelyek közeli barátokból vagy ismerősökből álltak. A csoportok mindegyike két-két feladatot kapott, az egyik megoldásához elengedhetetlen volt a közös gondolkodás, a másik feladat pedig a csapattagok önálló munkáját igényelte. Azt gondolhatnánk, hogy az önálló munkában a kevésbé közelállók csoportjai remekeltek inkább, hiszen kevésbé esélyes, hogy beszélgetéssel zavarták egymást. A valóságban azonban mindkét feladatban a barátokból álló csoportok teljesítettek jobban. Az ok egyszerű:

a barátok sokkal könnyebben elköteleződnek,

közelebb érzik magukhoz a feladatot, jobban kommunikálnak a munka során, önálló feladatvégzés alatt pedig biztatják egymást. A hatás a brainstorming-jellegű feladatoknál is szembetűnő: a közelálló barátok egymás ötleteit sokkal könnyebben befogadják, ugyanakkor ha kell, kritikusak is, a munka így sokkal gördülékenyebb.

Az ismerősök közös munkája ehhez képest teljesen más képet mutat: inkább egyedül dolgoznak, és csak akkor köteleződnek el a másik iránt, ha abszolút szükséges. További fontos különbség, hogy nehezebben kérnek segítséget, és ha észre is veszik, hogy egy csapattagjuk hibázott, a konfliktuskerülő stratégiát választva nem mutatnak rá. Hosszú távon azonban ez egyáltalán nem kifizetődő.

Mozgatórugónk: nem akarunk csalódást okozni

Miért tesszük oda magunkat jobban, ha kollégáink egyben barátaink is? A kutatók szerint nem csak azért, mert velük könnyebb együttműködnünk. A fő motivációnk az attól való félelem, hogy csalódást okozunk egy hozzánk közel állónak. Gondoljunk csak bele, mennyivel jobban megérint minket egy konfliktus a legjobb barátunkkal, mint egy elégedetlen ügyfél vagy egy kicsit bosszús főnök. A barátainkat nem akarjuk cserbenhagyni, így ha közös felelősségünk egy adott feladat elvégzése, jóval többet teszünk bele, mintha „csak” egy felettestől kapott negatív kritika forogna kockán.

A munkahelyi barátságok tehát sokkal többet adhatnak a cégeknek, mint ahogy azt a vezetők gondolnák. Azok, akik jó barátokat szereznek a munkahelyükön,

nagyobb valószínűséggel terveznek hosszú távon a céggel.

A mai, fluktuáció-sújtotta szervezetek számára pedig a lojalitás az egyik legnagyobb érték. Az Y és a Z generáció szülöttei ma már sokkal könnyebben állnak fel székükből, hogy új munka után nézzenek, mint a korábbi generációk, ugyanakkor legjobb barátaikat nehezen hagyják el. Ha tehát barátainkkal dolgozunk, könnyebben „megbocsátunk”, adunk még egy esélyt a cégnek. Bizonyos esetekben még a magas fizetés sem képes elcsábítani minket, ha jól érezzük magunkat kollégáink társaságában.

A munkahelyen köttetett barátságok tehát néhány hiedelemmel ellentétben egyáltalán nem hátráltatják a teljesítményt, sőt. A kutatók azt találták, hogy a barátkozást nem támogató munkahelyeken sokkal gyakoribbak a konfliktusok, nehézkes a kommunikáció, és noha a „barátságtilalommal” a vezetés elsősorban a magasabb színvonalú munkát szeretné elősegíteni, a munkateljesítmény összehasonlíthatatlanul rosszabb, mint azokon a helyeken, ahol a kollégák egyben barátok is.

Hogyan barátkozzunk?

Most, hogy tudjuk, a munkahelyi barátságok mennyi előnnyel járnak, nézzük, mik a legjobb módszerek a „barát-vadászatra” a szervezetünkben!

1, Ne a munkáról beszélj! – Természetesen a közösen végzett feladatok során elengedhetetlen, de az ebéd alatt vagy a szünetekben engedjétek el a céggel kapcsolatos témákat, így sokkal könnyebben megismerhetjük egymást.

2, Légy emberi! – Mindenki hibázik, és ezzel mindenki tisztában is van. Akkor miért próbálunk mégis mindig tökéletesnek tűnni a munkahelyükön? Vállaljuk gyengeségeinket, lehetnek rossz napjaink, és igenis mindenkinek vannak érzelmei, amiket nem csak munkaidő után tud megélni. Igazinak és emberinek lenni igazi barátság-mágnest jelent.

3, Ossz meg személyes dolgokat! – Ez persze nem egyszerű, és nem is feltétlenül ajánlatos szendvicsevés közben megejteni a legmélyebb beszélgetéseket, de akiben látod a barátság potenciálját, azt ne hagyd veszni! Kérdezz, légy nyitott, és ha kell, lépj ki a komfortzónádból.

***

A Mindset Pszichológia több, mint érdekes cikkek halmaza. Nem egyszerűen egy szaklap. Ebből a rövid animációs videóból megtudhatod, miről is szól valójában ez a páratlan platform!


Iratkozz fel hírlevelünkre!