„Az 50 első randi” tanulságai – 10 tipp a pozitív első benyomás keltéséhez

Legyen szó első randiról, állásinterjúról vagy egy új közösségbe való beilleszkedésről, az első benyomásnak nagy jelentősége van. Pszichénk arra van huzalozva, hogy hamar hozzunk ítéletet egy másik emberről, ami hatással van a későbbi információk értékelésére is. Ha valakit először egoistának titulálunk, hosszú időre lesz szüksége, míg levetkőzi magáról ezt a címkét. Hogyan tudjuk az első találkozást a későbbi kapcsolat szempontjából hatékonyan formálni? Cikkében Kovács Orsolya tanácsadó pszichológus erre kereste a válaszokat.

Képzeljük el, hogy egy születésnapi bulin találkozunk Gáborral, aki érdeklődve kérdez felőlünk. Figyelmesen meghallgatja válaszainkat, saját gondolatait is megossza velünk néhány mondatban. Kissé talán komolynak tűnik, mintha visszatartana néhány dolgot. Ugyanakkor a tekintetéből, gesztusaiból egyértelműen érezzük: egy olyan ember, akit érdemes lenne alaposabban megismernünk, és számára is fontos, hogy jól érezzük magunkat a társaságában.

Első találkozásunkkor Péter vicces, jókedvű, nagyon energikus. Olyan mintha előre tudná, mit akarunk mondani, személyes történeteivel szórakoztat minket. Ezek egy része a sikereiről szól, egy jelentős hányada pedig kihagyott lehetőségekről, mások elutasító magatartásáról.

Figyeljük meg milyen érzések keletkeznek bennünk a Gáborral és Péterrel elképzelt találkozás nyomán. A legtöbben Gábortól izgatottak lesznek, Pétertől pedig kissé lefáradnak. A legújabb kutatások választ adnak arra, miért érezzük ezt a különbséget.

Tudatos vagy kevésbé tudatos, de felépített játszma része, amit magunkról közvetíteni akarunk első alkalommal. Mi vagyunk a legokosabbak, nagyon segítőkészek vagyunk, vagy velünk könnyen ki lehet jönni. Arról már általában megfeledkezünk: a benyomáskeltés nem egyirányú utca. A másik fél aktuális állapota, személyisége alapján fogja értékelni viselkedésünket és az általunk közvetített személyes üzeneteket. Tehát az alapján érdemes hangsúlyt fektetnünk az énbemutatásra, hogy

milyen célt kívánunk azzal elérni.

Néhány általánosan működő taktika azonban megfogalmazható:

  1. A másik fél legyen a fókuszban! Legyünk figyelmesek a beszélgető partnerünkkel, érdeklődjünk az ő preferenciáiról, érzéseiről, gondolatairól.
  2. Légy érzékeny, próbálj ráhangolódni a másik félre! Gondoljuk át, milyen kérdésekre szeretne tőlünk választ kapni, aktuális hangulatában mi esne jól neki.
  3. Tudatosítsd a sztereotípiák hatását! Az emberek automatikusan társítanak egymással bizonyos jellemzőket. Ilyen például az intelligencia és az érzelmi elérhetőség közti ambivalens viszony: azt gondoljuk: aki hideg, az kompetens, aki pedig kedves az unintelligens.
  4. Élj a Halo-effektus előnyeivel! Ha egy professzor öltönyben jelenik meg a szemeszter első óráján, a hallgatók eleganciát, komolyságot fognak neki tulajdonítani, még akkor is, ha a későbbi órákra már laza öltözékben érkezik. Ha valakit kedvesnek ítélnek meg egy partin, attól hamarabb kérnek szívességet adományozás kapcsán.

Ezt a jelenséget hívjuk holdudvarhatásnak,

amely egy kognitív torzítás: az első benyomásunk valamely személyről befolyásolja a vele kapcsolatos véleményünket. Egy pozitív vagy negatív tulajdonság alapján következtetünk a személy többi tulajdonságára, pedig azok között nincs is megfigyelt kapcsolat.

5. Légy önmagad, de mutasd a legjobb oldalad! Nincs értelme álarcot öltenünk, mert az a hitelesség és önazonosság rovására megy. Ugyanakkor igyekezzünk legjobb oldalunkat hangsúlyozni, a későbbiekben ráér árnyalni a képet.

6. Légy szervezett és fókuszált az első találkozón! Érdemes felkészülnünk a beszélgetésre, átgondolnunk, mit szeretnénk elérni az adott alkalomtól. A fókuszáltsághoz sokat segíthet, ha előtte például meditációval ráhangolódunk a beszélgetésre.

7. Ügyelj a non-verbális jelzéseidre, a metakommunikációból leszűrhető információkra! Az információknak mindösszesen 20%-a közvetítődik a verbális csatornán keresztül. Így érdemes tudatosan kezelnünk testtartásunkat, mimikánkat, gesztusainkat, hanghordozásunkat is, valamint olvasni a másik fél hasonló jeleiből. Ha nem tartjuk a szemkontaktust, hiába teszünk fel érdeklődő kérdéseket, nem fogjuk nyitott ember benyomását kelteni.

8. Az átlagos oldaladat, ne a túl extrém személyiségvonásaidat mutasd meg! Kutatások sora bizonyítja: a többség számára az átlagos vonások szimpatikusabbak az első benyomáskor. Gondoljunk Gáborra, aki azzal, hogy se nem túl introvertált, se nem túl extrovertált, kellemesebb hatást gyakorolt ránk, mint Péter, aki sikerességének, illetve kudarcainak hangsúlyozásával az extroverzió szélsőségesebb mértékét produkálta.

9. Bátran hagyj szünetet, amikor nem beszél egyik fél sem! Így van ideje a másiknak reagálni, őszintén megnyilvánulni, a felszínes szinten maradó beszélgetés helyett.

10. Ne beszélj túl sokat, de túl keveset se, törekedj a párbeszédre! A bensőséges kapcsolat kialakulásához hozzájárul, ha a beszélgetőpartnerek egyaránt meg tudnak nyilvánulni. Aki túl sokat beszél magáról, az vagy nem bírja a csend feszültségét, vagy egészségtelen ego-működése van, esetleg ebből nyer plusz energiákat. Aki túl keveset beszél, alacsony önértékeléssel rendelkezik, vagy könnyedén frusztrálódik társas helyzetekben, esetleg mélyen bevonódik a másik történetébe.

A pozitív első benyomás társas kohézióhoz, míg a negatív első benyomás torzításokhoz, előítéletekhez vezet. Ha egy kapcsolat túljut az első benyomás uralta hatásokon, már sokkal inkább

a személy valódi értékei, jellemzői fogják alakítani.

A negatív első benyomás hatása tudatos önismereti munkával hatékonyan átalakítható. A motivációt gyakran az elfogadás vagy a népszerűség iránti igény adja.
A negatív első benyomás hatása tudatos önismereti munkával hatékonyan átalakítható. A motivációt gyakran az elfogadás vagy a népszerűség iránti igény adja.

De mit tehetünk, ha már rossz benyomást keltettünk?

1. Próbáljuk meg kíváncsivá tenni a másik felet, hogy kész legyen az új információk befogadására. Ha így sikerül kinyitnunk a másik fél befogadási csatornáit, új esélyekkel indulunk. Ehhez gondoljuk át: mi keltheti fel az adott személy érdeklődést.

2. Fejlesszük az érzelmi intelligenciánkat (EQ), hogy megtanuljuk és jobban ráérezzünk, mire vágyik a másik. Néhány kapcsolódó könyv elolvasásával, gyakorlással már rövid időn belül érezni fogjuk a változást.

3. Alkalmazzuk a TE-TE-ÉN-TE stratégiát a kommunikációnkban! Tegyünk fel 3-4 kérdést mielőtt magunkról beszélnénk, közben tartsuk a szemkontaktust, ügyeljünk a kérdéseink egymásra épülésére, illetve a másik válaszaira. Emeljük ki a bennünk lévő közös pontokat, keressük a lehetőségeket önmagunk segítőkésznek mutatására. A beszélgetés végén érdemes a fókuszt ismét a másikra helyeznünk, kifejezve ezzel lankadatlan érdeklődésünket.

A szerző Kovács Orsolya, tanácsadó- és iskolapszichológus, a meritum.blog.hu Első benyomás önismereti workshopjainak trénere.

***

A Mindset Pszichológia több, mint érdekes cikkek halmaza. Nem egyszerűen egy szaklap. Ebből a rövid animációs videóból megtudhatod, miről is szól valójában ez a páratlan platform!


Iratkozz fel hírlevelünkre!