Téthelyzetben csúcsformában – Dr. Lénárt Ágota sportpszichológus előadása

Vajon milyen módon készülnek bajnokaink a csúcsteljesítmény elérése érdekében, milyen mentális technikákat alkalmaznak? A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen által rendezett PszicHétfő előadáson Dr. Lénárt Ágota sportpszichológus többek közt ezekre a kérdésekre kereste a választ. Az előadás bepillantást nyújtott a sportpszichológiai felkészítés menetébe, melynek középpontjában ezen az estén a mentális hibajavítás gyakorlata állt. A folyamatos eredményességhez szinte elengedhetetlen, hiszen nem egy olyan esetet ismerünk, amikor az utolsó pillanatban becsúszott apró hiba döntötte el a meccset. A sportolói példák tovább színesítették az előadást: számos történetet hallhattunk sportlövészekről, kajak-kenusokról, úszókról és karatésokról egyaránt. Tudósításunk.

Mennyit jelent a mentális felkészülés? Meg lehet-e ezt százalékban határozni? Gyakorlatilag lehetetlen – kezdte előadását Dr. Lénárt Ágota sportpszichológus. Az amerikai Matthew Emmons sportlövész példáját hozza, aki a kisöbű sportpuska 3×40 lövéses összetett számának döntőjében, a biztos vezetés tudatában utoljára a szomszédja táblájára lőtt.

„MÉG HOGY A KLASSZISOK NEM FESZÜLTEK”

– oszlatott el egy gyakori tévhitet az előadó.

A hibázás elkerüléséért

Mit tehet egy sportoló, ha el akarja kerülni a hiba megismétlődését? Meg nem történtté ugyan nem tudja tenni a hibázást, viszont nem mindegy, hogy milyen érzelmi lenyomat marad meg a fejében – magyarázta Lénárt. A hiba megismétlődése elkerülhető a negatív lenyomat csökkentésével. A mentális hibajavításban az a nagy szerencsénk, hogy az agyunk nem tesz nagy különbséget valóságosan megtörtént és az elképzelt jelenetek között. Tehát amikor elkövetődik a hiba, azt mentálisan ki kell javítani, pl. a vizualizáció vagy a mentál tréning technikájával. Ekkor a tudatunkba égett negatív képet semlegessé formáljuk képzeletünk segítségével, így később hasonló szituációban nem fog „villogó poszterként” megjelenni, nem állhat teljesítményünk útjába. Ezt követően a kijavított képet előhorgonyzással át kell vinnünk a következő szituációra, versenyhelyzetre – a hozzáállásunkat ez által nem fogja befolyásolni a korábbi hibázásunk.

Láthatjuk tehát, hogy a sportban sok minden

„FEJBEN DŐL EL”.

Az előadónő egy indiai mondással szemléltette a jelenséget: „A tigrist vadászat előtt este kell elejteni, másnap a vadászat már csak puszta formalitás”. Azzal tehát, hogy a sportoló a mentális felkészülés során fejben lejátssza a versenyszituációt, egyfajta ismerősségi hatás keletkezik. A sportoló úgy érzi, mintha már ott lett volna. Úgy fogja megélni, mintha már lement volna az olimpia. A sikerhez elengedhetetlen, hogy a sportoló agya „naprakész” állapotban legyen.

Mentálisan épp annyira szükséges formára edzeni, mint fizikálisan. „Előbb legyél gondolatban izmos, és utána jön az eredmény!” – javasolta a sportpszichológus. Ehhez fontos megemlítenünk az úgynevezett felkönnyítést. Ez annyit jelent, hogy a sportoló az utolsó edzéseken könnyebb edzésprogrammal dolgozik, annak érdekében, hogy amikor eljön az idő, „kívánja” a versenyzést. Ezáltal nem terheli túl magát, és téthelyzetben képes lesz elérni a kívánt eredményt.

„A tigrist vadászat előtt este kell elejteni, másnap a vadászat már csak puszta formalitás”.
„A tigrist vadászat előtt este kell elejteni, másnap a vadászat már csak puszta formalitás”.

Az eddigiekből láthatjuk, hogy a sportpszichológiai felkészítésnek nagy szerepe van a teljesítménynövelésben, a csúcsteljesítményre való felkészítésben. Ám a prevenció is igen fontos, hiszen sok fiatal hagyja abba 12 éves kora környékén a sportolást, gondolván „nem elég jó”. A felkészítés jelentősége megmutatkozik továbbá a kompetencia és önbizalom növelésében, a magas szintű önértékelés elősegítésében, valamint az esetleges pszichológiai problémák megoldásában.

Alkalmazható módszerek tárháza

Dr. Lénárt Ágota néhány klasszikus módszer bemutatásával folytatta előadását: ilyen például az autogén tréning, a figyelemfókuszálás vagy a vizualizáció. Az autogén tréning során az izomtónus szabályozásával a sportolók képesek lesznek a testi és lelki működéseik irányítására. A figyelemfókuszálás technikája jól alkalmazható a lovakon használt szemző hasonlatával: a sportolót arra tanítják, hogy képes legyen kizárni a környezet lényegtelen ingereit. Ahogyan Lénárt fogalmazott:

„A BELSŐ VALÓSÁG, AMIT MAGADNAK MEGTEREMTESZ, fogja meghatározni A TELJESÍTMÉNYEDET”.

A vizualizáció pedig a sportoló képzelőerejét használja fel. Segítségével növelhető például a stressz leküzdésének képessége.

Az előadónő számos gondolati stratégiát is említett, mint az elővételezés, mely során a versenyre vonatkozó pozitív állításokat fogalmazzuk meg. Például: „Mindent megteszek azért, hogy nyerjek”. Kiemelte, hogy olyan mondatokat megfogalmazására kell törekedni, amelyért a sportoló maga tud tenni. Egy másik gondolati stratégia a „dobozolás” technikája, amivel képzeletben „eldobozolják” a negatív gondolatokat. A pozitív programozás nagymértékben hozzásegíti a sportolót a sikerhez.

Dr. Lénárt Ágota a mentális módosítás lényegi elemeivel foglalta össze az elhangzottakat. Első ilyen az oknyomozás, mely során a tünetek okait fejtjük meg, azokkal dolgozunk. Ezt követi a mentális hibajavítás, a mozgásséma fejlesztés és a negatív érzelmi hatások kiküszöbölése, valamint a pozitív légkör kialakítása.

Amennyiben mindezek megvannak, közelebb kerülünk a kívánt eredmény eléréséhez!

***

A Mindset Pszichológia több, mint érdekes cikkek halmaza. Nem egyszerűen egy szaklap. Ebből a rövid animációs videóból megtudhatod, miről is szól valójában ez a páratlan platform!


Iratkozz fel hírlevelünkre!