Serkentő vereség és gátló győzelem?

Előző cikkünkből kiderült, milyen univerzális külső, viselkedéses jegyek jelennek meg a győztes sportolóknál. Azonban az, hogy milyen érzelmeket és viselkedésmintázatokat vált ki egy-egy győzelem vagy vereség, egyénenként különbözhet. Most utánajártunk, melyek a jellemző megküzdési stratégiák siker és kudarc esetén.

Rengeteg kutatási eredményből tudjuk, hogy eltérő agyi területek aktiválódnak attól függően, hogy jutalomban vagy büntetésben részesülünk. Hasonlóan van ez a győzelem és vereség esetén is, mivel a győzelmet agyunk jutalomnak, a vereséget pedig büntetésnek érzékeli – így ugyanazok az agyterületek válnak aktívvá. Ezzel kapcsolatban születettek arra utaló eredmények, hogy elég csak elolvasnunk a „Győztél!” vagy „Vesztettél!” felkiáltásokat, a jutalom- vagy büntetésközpontunk máris aktiválódik. Ez a jelenség alapjaiban meghatározza, hogy a különböző helyzeteket milyen érzelmi élményként éljük meg.

A versenyhelyzetekre szervezetünk hormonális változásokkal is reagál. Az agresszív, domináns és alárendelő viselkedésekben leginkább a tesztoszteron és kortizol hormonok játszanak szerepet. Győzelem esetén nő, vereség következtében csökken a tesztoszteron szint. Ez adaptív változást okoz.

a győztest újabb kihívásokra, a vesztest visszavonulásra ösztönzi.

Mindezt azonban befolyásolja az egyén szorongásszintje is, amit a kortizol mutat: azok, akik magasabb a kortizol szinttel rendelkeznek, vagyis jobban szoronganak, vereség után csökken a tesztoszteronszintjük, aminek következtében nem akarják folytatni a versenyzést. Azoknál viszont, akik alacsonyabb kortizolszintről indulnak, tehát kevésbé szoronganak, kudarc után magasabb tesztoszteronszint mutatkozik, ami arra ösztönzi őket, hogy ne adják fel a küzdelmet.

relay-race-competition-stadium-sport
A győzelmet agyunk jutalomnak, a vereséget pedig büntetésnek érzékeli.

Mitől függ a győzelemre és vereségre adott reakció?

Ahogy a vereséggel, úgy a győzelemmel kapcsolatos érzelmeket is számos személyiségbeli tényező határozza meg, így az is eltérő, hogyan reagálunk a különböző szituációkra. Ennek megértéséhez szükséges tudunk, hogyan határozzuk meg teljesítménycéljainkat. Nicholls új-zélandi származású pszichológus elmélete szerint ezek két csoportra oszthatók: ő énre irányuló és feladatra irányuló célokat különböztet meg. Az énre irányuló célok között a győzelem szerepel, vagyis hogy másoknál jobbak legyünk, míg a feladatra irányuló célok esetében a feladat jó megoldása jelenti a sikert. Az, hogy figyelmünk melyik célra irányul, meghatározhatja, hogyan értelmezzük a győzelmet (sikert) és a vereséget (kudarcot).

Egy diákokat vizsgáló kutatás során azt figyelték meg, hogy ha valaki veszít, úgy érzi, megnőtt a többi ember és a közte lévő távolság, tehát nála az önleértékelő viselkedés válik jellemzővé – az ezzel járó szégyenérzés

felerősíti az énre irányuló negatív gondolatokat.

A kudarc felnagyítása által az a terület válik meghatározóvá, amelyen kudarcot vallott: általában rosszabbnak, értéktelenebbnek tartja magát a sportoló. Akik vereséget szenvednek, hajlamosak arra, hogy a rövid távú eredményeiket hosszú távra is általánosítsák, és örök vesztesnek tartsák magukat. Ez egyébként a győztesekre is igaz, ők a sikert általánosítják.

Egy magyar vizsgálat során serdülőket vizsgálva három megküzdési mintázatot különböztettek meg a kutatók:

  1. Kiegyensúlyozott – megküzdő
    Azok az egyének tartoznak ebbe a csoportba, akik a győzelemre örömmel és aktivációval reagálnak: feldobottak, magabiztosak, energikusak és elismertnek érzik magukat. Megjelenik bennük a további fejlődés igénye, új célokat tűznek ki, új kihívásokat keresnek. A vereségre hajlamosak szomorúsággal, frusztrációval vagy csalódottsággal reagálni. Ezek azonban nem járnak együtt önbizalom-csökkenéssel, így képesek a továbblépéshez szükséges érzelmi alapot megteremteni. Győzelem és vereség esetén is energikus maradnak, figyelmük leginkább saját teljesítményükre, kitűzött céljaikra irányul.
  2. Nárcisztikus – domináns – agresszív
    Ez a csoport kevésbé adaptív megküzdési mintázattal rendelkezik. Tagjai a győzelemre énfelnagyítással reagálnak, amelynek lényege, hogy önmaguk és környezetük közötti távolságot hangsúlyozza. Jellemző, hogy siker esetén kárörvendek, lenézik a vesztest. Kevésbé keresik az új kihívásokat, a fejlődés lehetőségeit, elégedettek magával és teljesítményükkel. Vereségre általában nem szomorúsággal, frusztrációval, inkább a győztes iránti agresszióval válaszolnak:  haragot és gyűlöletet érezhetnek a győztessel szemben. Önmagukat pedig hajlamosak leértékelni. Energiáikat negatív érzelmeik vonják el, így nem arra fókuszálnak, hogy legközelebb még többet dolgozva győzzenek, tehát tulajdonképpen a tényleges versenyt feladják.
  3. Elkerülő – feladó
    Az előző csoporthoz hasonlóan itt is kevésbé adaptív megküzdési stratégiák jelennek meg. A győzelem öröm és büszkeség helyett zavart és szociális óvatosságot vált ki a személyekből. Bűntudatot éreznek, zavarja őket a győztes szerep. Figyelmük a társas környezetükre irányul, mert attól tartanak, hogy elismerés helyett irigységet váltanak ki belőlük, nem fogják őket szeretni – ezért inkább kerülik a versengést. Vereség esetén is a megküzdés nehézsége jellemzi őket, önleértékeléssel kapcsolatos érzelmeik kerülnek előtérbe: alsóbbrendűséget, gyengeséget, tehetetlenséget érezhetnek. Győzelem után a kieresztés és a további kihívások kerülése, vereség után feladás jellemzi őket, amely a pozitív megküzdés nehézségét mutatja.

Láthatjuk, hogy vannak olyanok, akik nehezebben, mások könnyebben fel tudják dolgozni a vesztést. Nincs olyan ember, így sportoló sem, aki ne találkozna kudarccal, ezért kiemelkedően fontos, hogy egy versenyző adaptív megküzdési mintázatot tudjon kialakítani. Hasonlóképp, a győzelmet is szükséges feldolgoznia, hiszen a saját maga és környezete megnövekedett elvárásai felelősséget, kötelezettséget tehetnek a sportoló vállára. Amennyiben sikerül megfelelő stratégiákat kialakítania, a győzelem és a vereség is pozitív hatással lehet a személyiségfejlődésére és motivációjára is.

***

A Mindset Pszichológia több, mint érdekes cikkek halmaza. Nem egyszerűen egy szaklap. Ebből a rövid animációs videóból megtudhatod, miről is szól valójában ez a páratlan platform!


Iratkozz fel hírlevelünkre!