„A nő a maga egészében értelmetlen” – kerekasztal-beszélgetés a modern női szerepekről, II. rész

A címben szereplő Otto Weininger idézettel kezdte Dr. Szabó Mónika, az ELTE adjunktusa a modern női szerepekről szóló kerekasztal-beszélgetést a XXI. Pszinapszison. A múlt században tudományosnak számító megállapítás óta sokat változott az akadémikusi álláspont a témában, többek között az utóbbi évek gender kutatásainak köszönhetően. Milyen elvárásokkal kell megküzdenie a XXI. századi nőnek? Mennyit változtak a nemi szerepek?  Milyen tényezők határozzák meg a modern anya szerepét? Többek között ezeket a kérdéseket járták körül a kerekasztal-beszélgetés során a magyar pszichológia kiemelkedő női képviselői. Tudósításunk.

Milyenek a modern női és férfi szerepek?

„Változó női szerepekről nagyon nehezen tudunk beszélni anélkül, hogy a változó férfi szerepekről beszélnénk” – véli Csaba Krisztina. Másfajta elvárásokkal és kihívásokat kell megküzdenie a mai férfiaknak. Változásban vagyunk a férfi-női szerepekkel kapcsolatban. Például szinte alapvetés lett, hogy a férfi vegyen részt a szülésben. Ha nincs ott, akkor kap egy bélyeget. Markáns elvárások vannak a társadalom részértől az apaság témájában is, melyeknek nehéz megfelelni.

Ami biztos biológia, az a kromoszóma. Hogy onnantól fogva milyen választások és milyen szocializációs hatások történnek, az nagyon erősen kultúrafüggő”  – vette át a szót Császár Nagy Noémi.  A nem várt vagy ellenkező neműnek várt gyerekek későbbi identitás válságai bizonyítják, hogy már a magzati hatások is befolyásoló erővel bírnak. Az elfogadás hiánya, az illegitimitás érzése hatalmas szerepet játszik a későbbi pszichés problémák, függőségek kialakulásában. Ugyanúgy, ahogy az apa hiánya is. Az apa szerepét tehát nem a társadalom alakította ki, hanem a szükség.

Bagdy Emőke az elhangzott álláspontok fényében önmagát a legkonzervatívabbként aposztrofálta a beszélgetésben. Szerinte fontos, hogy legyen anya és apa, a szerepek pedig legyenek leosztva.  Szerinte szükség van a szerepekre, valamint szülői elvárásokra, hogy a gyermek „lelki gerince” kifejlődhessen. „Miért legyünk egyformák?” – tette fel a kérdést a professzor emeritus asszony. Mindenkinek legyen meg a választás szabadsága, de tartsuk meg a határokat és a mértékeket!

Szabó Mónika válaszként a genderhez kapcsolódó sztereotípiákra hívta fel a figyelmet. A gender ugyanis a tévhitekkel ellentétben

Nem az egyformaságról szól, hanem a választhatóságról.”

Ő azon az állásponton van, hogy noha kell az egyensúly a családban, de nem biztos, hogy ezt a nemi sajátosságok alapján kell meghatározni. Szerinte a hagyományos családmodellek ugyanannyira értékesek, mint a nem hagyományosak. Az „apa mosdik, anya főz” felállás már meghaladott, nem normatív. Ma már beszélhetünk szivárvány, egyszülős vagy éppen mozaik családokról. „Legyen sokféle jó!” – fogalmazta meg a szakértő.

DSC_0746
Bagdy Emőke, klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, szupervízor, professor emerita

Kell-e férfi a nő szerepek megbeszéléséhez?

Bányai Éva szerint a biológiai meghatározottság nemcsak kromoszóma szinten van jelen, hanem az androgenizációnál is. Hiszen a nemi hormonok másként alakulnak ki, és maga az agy is androgenizálódik. Ha valaki hermafroditának születik, nem lehet eldönteni a nemét. Ezekben a ritka esetekben az, hogy minek fogja magát érezni, nagyon erősen a címkézéstől függ. A szocializációnak tehát elsődleges szerepe van. A professzorasszony szerint a világ jelenlegi állásában, amikor az emberiség nagyon sok bűnt követ el a környezet és az embertársai ellen, kommunikációra van szükség. Ezért a szakértő azt javasolta volna: legyen férfiak is a kerekasztal-beszélgetés tagjai között.

Mi végre élünk mi nők?” – tette fel a kérdést Bagdy Emőke. Mi a központi életfeladat nőként? Szerinte ezekre a kérdésekre válaszolni kell. Ennek mentén fontosnak tartja meghatározni, hogy a nőiségnek mennyire magfunkciója az anyaság, az élet továbbvitele. Ezért véleménye szerinte mindenek felett áll az élet védelme. Akár férfinek születtünk, akár nőnek. Ökológiailag és családi szempontból ez a közös feladatunk – hangsúlyozta.

„Szeretném kihangosítani a hatalmi szempontot” – vette át a szót Szabó Mónika a férfi-női közös szerepvállalás témájában. Szerinte a feladatok közös megoldására akkor van esély, ha minden félnek ugyanannyi joga van. Ugyanakkor a gender téma esetén gyakori tapasztalat, hogy a férfiak érdektelenek a témában. Kicsit olyan, mintha nőként arról győzködnénk őket, „hogy tessék már lemondani a privilégiumokról!”

A privilégiumok első jele, hogy a birtokló nem látja őket, fel se tűnnek.

De ha a születés utáni otthon maradásra, a fizetési különbségekre gondolunk, nagyon is léteznek ezek az előnyök és hátrányok. A férfiaknak is meg kell érteniük, hogy nekik is jó, ha lemondanak a kiváltságokról. A változás mindkét nem felelőssége. Nem várhatjuk ölbe tett kézzel, hogy a másik nem oldja meg  problémákat. A megoldás közös.

„Nem véletlen, hogy a negatív érzelmek tanulmányozása messze megelőzte időben a pozitív érzelmekért. Miért? Mert az adaptáció szempontjából veszélyeket rejt” – véli Bányai Éva. A nők vannak alárendelt helyzetben, ezért foglalkoznak hamarabb a témával.  Császár Nagy Noémi szerint pszichológusként a terápia során képesnek kell lenni anyai, apai, férfi és női mintákat nyújtani, akár ellenkező nemű kliensnek is, ez pedig kellő önismerettel kivitelezhető is. A közös párbeszéd és a mintanyújtás tehát nem lehetetlen!

Az elhangzottak hatására Bagdy Emőke a tehetségkutatás témáját hozta be. „Mindannyiunkban hozott kincsek vannak. Minden kis lény az univerzum páratlan kis csillaga.” A jövő generációjának képességeinek kibontakoztatása férfi és nő közös feladata. Mivel közös a cél, a professzorasszony szerint nem férfiakról és nőkről, hanem inkább közösségről érdemes beszélni.

DSC_0720

Milyen a modern anya képe?

A XXI. századi anya komplex szerepet mutató személy, akinek férfias és nőies tulajdonságokkal is kell rendelkeznie” – véli Csabai Krisztina. Az utóbbi évtizedekben rengeteg változott az anyakép a társadalmi viszonyok hatására. Egy anyának helyt kell állnia minden helyzetben, képviselnie kell a családot, el kell látnia a gyermeket. Emellett olyan klasszikusan férfiasnak mondható elvárásoknak is meg kell felelnie, mint például az anyagi biztonság megteremtése. Egyedülálló anyaként például nincs valódi döntéshelyzete a nőnek a munkavállalásról. Ráadásul korunk várandós női testképe is sokat változott. Kutatások szerint már a kismamákkal szemben is elvárás a feszesség, sportosság.

Császár Nagy Noémi a témával kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy nem egyedül az anya vállal gyereket, hanem

„Mindig család születik.”

Ha egy nőnek nem születik gyereke, az legtöbbször nem azért van, mert a feszes alakját szeretné megőrizni, hanem mert nincs társa. A kutatások szerint a legtöbb abortusz hátterében is a párkapcsolati bizonytalanság áll. Ez is azt mutatja, hogy a gyermekvállaláshoz is a nő és a férfi közösségére van szükség.

Mi az előttünk álló legfontosabb feladat a témában?

Kérdezte Szűcs Gergely zárásul a kerekasztal résztvevőit. A résztvevők egyöntetűen a férfi-női párbeszéd mellett tették le voksukat. Mindenki egyetértett abban, hogy fontos a kommunikáció és a cselekvés, hogy az ügy ne rekedjen meg a beszéd szintjén.


Iratkozz fel hírlevelünkre!