Pszichológus a kulisszák mögött I.

A pszichológust mint szakembert rejtélyek övezik. Pszichológushoz járni nem jó, gondolják sokan, kiváltképp itthon, Magyarországon. Varázsló, lelkileg tökéletes vagy éppen őrült elme, akinek magának is szakemberre van szüksége – ezutóbbi akár igaz is lehet. Állandóan egy kanapé mellett ül, beszélget, miközben a pragmatikus világnézetű emberek teljesen feleslegesnek tartják a munkásságát. Nehezen megfogható dolgokkal foglalkozik, csak előrejelzéseket tud adni. Olyan, mint a lélek meteorológusa. Ez valóban így van? Véleménycikkünk.

Amikor elkezdtem a pszichológia szakot, visszatekintve nagyon sok tévképzetem volt a szakmával kapcsolatban, és még most is van bőven ezekből, úgy gondolom. Az egyik tanárom, aki ma elismert szakember az iskolapszichológia területén, mesélte, hogy az iskolapszichológusi munkája során egyszer elsírta magát a tanári szobában, magánéleti gondok miatt. A tanár kollégák megrendülve nézték, és értetlenkedve kérdezték tőle:

„Ha te sírsz, akkor mi lesz velünk?”

A pszichológus is ember. Egy olyan ember, aki évekig tanulja, tanulmányozza az emberi viselkedéssel kapcsolatos, közel száz-kétszáz év alatt összegyűlt tudnivalókat, eközben ő maga is méréseket, kutatásokat végez. A tanulmányok nem csak a vaskos könyvek kritika nélküli memorizálását jelentik, éppen ellenkezőleg: a kritikai gondolkodás az egyik legfontosabb dolog, amit meg lehet itt tanulni. Meg kell látni olyan elvont és nem nyilvánvaló tartalmakat is, amelyek cselekedetek, szavak mögött húzódnak meg. Rendszerben kell látni dolgokat, és össze kell tudni kapcsolni a legkülönfélébb folyamatokat egy működő egésszé. Aki például terápiát tart, ezt a rendszert és gondolkodásmódot próbálja átadni. Próbálja korrekcióra és egy olyan belátásra ösztönözni a pácienst, ami a későbbiekben a saját életvezetése szempontjából elengedhetetlen a harmonikus élethez.

De egy pszichológus nem csak ezzel foglalkozik. Ott vagyunk a munka világában, óvodákban, iskolákban, kórházakban, kutatólaboratóriumokban és a sportban is. Talán az egyik olyan szakma ez, ahol egyszerre megférnek a humán világ bölcseletei és a keményebb, méréseken alapuló természettudományok sajátosságai.

Iskolapad

Ma a hazai oktatási rendszerben Budapesten, Szegeden, Debrecenben és Pécsett képeznek pszichológusokat egyetemi szinten. Jelenleg a bekerülési határ a törvényi szabályozásoknak köszönhetően minimum 435 pont. Ezáltal egyfajta minőségi szűrés is jelentkezik, vagyis csak az átlaghoz képest kimagaslóan teljesítő diákok kerülhetnek be a képzésekre. Viszonylag jó hír ez, nemcsak a képzést lebonyolító intézmények számára, de a társadalomnak is. Vélhetően jó kezekben lesznek azok, akik ezekkel a szakemberekkel kerülnek kapcsolatba a későbbiek során. Az oktatott tárgyak igen széles spektrumot ölelnek fel a korábban említett humán és természettudományi végpontok között: filozófia, anatómia, genetika, személyiséglélektan, fejlődéslélektan, szociálpszichológia vagy éppen evolúciós pszichológia, programozás és statisztika is megtalálható a palettán. Pszichológusi képesítést a mesterszak (két év) elvégzése után lehet szerezni, az alapképzés (három év) viselkedéselemzői igazolást ad. A mesterképzés során nagyon sok specializáció közül lehet választani, és minden olyan területen, ahol a társadalomban ember dolgozik, majdhogynem biztos, hogy van egy annak megfelelő irány a pszichológián belül is.

Ezt követően még mindig szükséges valamilyen szakképesítés megszerzése egy speciális területen, attól függően, hogy a szakember milyen irányban szeretne elhelyezkedni. Ennek terjedelme átlagosan 2-4 év között mozog, dolgozni mellette kötelező, a megfelelő gyakorlat elérése miatt. Akik például a klinikumban szeretnének dolgozni, klinikai szakpszichológusi végzettséget szerezhetnek 4 év alatt. Az élethosszig tartó tanulás itt kifejezetten igaz, ugyanis a szakmában való működéshez szükségesek a különféle továbbképzések, amelyek szintén törvényi szabályozás alatt állnak. Emellett doktori iskolák is fogadják a kutatni vágyó, egyetemi oktatásban érvényesülni akaró pszichológusokat. Összegészében tehát elég sokáig tanulmányozzuk az emberek viselkedését, azért hogy sokszor mi is csak vakarjuk a fejünket a látottakon, hallottakon.

A pszichológusnak is van pszichológusa

Sok esetben szükség van arra, hogy egy terapeuta tisztán lásson bizonyos folyamatokat, ilyen esetekben a közös műhelyben dolgozó pszichológusok egymásnak segítséget adhatnak vagy úgynevezett szupervíziót folytathatnak. Itt a pszichológus mesél a saját élményeiről és problémáiról, szigorú titoktartás mellett. A szakmai konszenzus és a szupervízió egyaránt védi a pszichológust és a pácienst is, ahol név nélkül csak az esetre koncentrálva folynak a tanácskozások. Ennek eredményeként egyfajta feldolgozás is folyik, ugyanis egyes esetek a pszichológusnak is fejtörést okozhatnak, mély nyomot hagyhatnak benne.

Még a szakmán belül is tabuként kezelt kiégés vagy depresszió a pszichológusokat ugyanúgy érintik, mint bármely más szakmában résztvevő szakembereket. Természetesen a kívülállók egyfajta megmentőként vagy vászonként tekinthetnek a pszichológusra. A hatásos munka érdekében erre szükség is van, de itt nem robotokról van szó:

A pszichológus is ember és ezt érdemes tudnia a páciensnek is!

 Kell-e járni pszichológushoz?

A felgyorsult társadalom elképesztő mennyiségű információt zúdít az emberre. Ezzel szemben nem feltétlenül vagyunk felkészültek ennek a maradéktalan feldolgozására, ráadásul az érzelmi világunk is egyre színesebb, egyre több érzelmet különböztetünk meg, jobban odafigyelünk ezekre. Egy friss kutatás szerint élete során az emberek legalább 70-80%-a átesik egy olyan eseményen, amellyel egyedül nem tud megküzdeni és szakemberre lenne szüksége. Tehát lassan az számít normálisnak, ha valakinek legalább egyszer volt már valamilyen nemű pszichológiai problémája vagy zavara. Ennek megértése és elfogadása egyébként országonként változik: amíg például az Egyesült Államokban nagyobb figyelmet szentelnek a pszichológusok munkájának, addig Magyarországon egyfajta bélyegként jelenik meg, természetesen tévesen.

Pedig annak is érdemes pszichológushoz ellátogatnia, akinek nincs komoly problémája.

Ennek azonban a társadalmi bélyeg mellett anyagi gátjai is vannak. A pszichológust, ha nem a társadalombiztosítás finanszírozza, akkor jelenleg a fizetés igen nagy része is elmehet a szakember megfizetésére. Esetleg önkéntes pszichológusokat kereshetünk, ha problémával találjuk szemben magunkat.

A kérdés, hogy hogyan válasszunk pszichológust vagy milyen a pszichológia tudományos oldala, a cikksorozat következő részében derül ki!

Források: http://psycnet.apa.org/journals/abn/126/2/212/

 

Olyan problémával küzdesz, amit egyedül nem sikerül megoldanod? A Mindset Terápiás & Tanácsadó Központban tapasztalt szakembereink egyéni pszichológiai tanácsadás keretében elkísérnek a fejlődés útján!


Iratkozz fel hírlevelünkre!