Május 11-én „Változó világ, változó társadalom” néven szervezett konferenciát az ELTE PPK Szociálpszichológia tanszék és a Mindset Politikai Pszichológia. A hallgatói konferencia célja a mesterszakos és doktori képzésben résztvevők elméleti és empirikus kutatásainak ismertetése volt, melyekkel reflektálni tudunk a társadalmi változásokra. Az harmadik szekció témája a „Változás” volt, így világunk régi-új jelenségeit elemezte. Tudósításunk. Harmadik rész.

Van, ami nem változik

A szexizmus, mint a nemek közötti különbségek fenntartásának legfőbb eszköze, évezredek óta a mindennapi életünk részét képezi. Társadalmunk folytonos változásban van – a nők helyzete is sokat javult az elmúlt évtizedekben –, de még mindig tapintható a bújtatott vagy ambivalens szexizmus jelenléte, melynek ugyanúgy jelentős következményei lehetnek, mint a nyílt és ellenséges szexizmusnak.

Kántás Éva Magdolna kutatásában arra kereste a választ, hogy mi tarthatja fent ezt az ideológiát, és tapasztalható-e változás abban az esetben, ha a homoszexuálisok körében végezzük a vizsgálatot. A szexizmus mögött megbújó motivációt, a dominanciára való törekvést a legtöbbször a dogmatikus gondolkodással hozza összefüggésbe a szakirodalom. Nem talált azonban különbséget homoszexuális és heteroszexuális személyek között dogmatizmus terén az előadó. A zártabb gondolkodás talán azért jellemző a homoszexuálisokra is,

mert sok támadás éri őket, így világképük is sötétebb.

Ezt igazolja az az eredmény, hogy fenyegetettség terén átlagosan magasabb értékeket produkáltak a homoszexuális kitöltők, míg a nők felé irányuló ambivalens szeximus terén ellenkezőleg – összegezte eredményeit a PPKE hallgatója.

Hogyan határozzuk meg a határvonalakat?

Siegler Anna, gondolatébresztő előadása során kifejtette: amikor pozitív identitásunk fenntartása a cél, akkor határvonalat húzunk magunk és mások közé. A másik csoport keltette veszélyérzet – és annak szubjektív percepciója – az ami előítéleteink pilléreit adja. Az észlelt veszély indítja be azt a védekezési mechanizmust mely során meghúzzuk a határokat és eltávolítjuk magunktól a félelmet keltő csoportot illetve annak tagjait.

Ennek mérésére azonban szükséges egy új és innovatív mérőeszköz.

A Pécsi Tudományegyetemen ennek kialakításában és tesztelésében vett részt az előadó. Az előítélet komplex rendszerként való vizsgálatára létrehozott mérőeszköz, a Multiple Threat and Prejudice Questionnaire (MTPQ) négy identitás dimenzión (nemzeti, egzisztenciális, nemi és vallási) keresztül méri a fenyegetettséget, és a különböző csoportok távolítását. Remélhetőleg az eszköz „a jövőben segíteni fog, hogy mélyebben feltárjuk, mi különbözteti meg azt az embert, aki amiatt előítéletes, mert félti magát és saját csoportját; attól, aki ugyancsak fenyegetettséget észlel, azonban képes toleráns és befogadó szemlélettel közelíteni társai irányába” – zárta előadását a pécsi hallgató.

A bizalom is változhat?

Szép új világ. Na meg, szép új pénzügyi világ. A bitcoin világa a régmúlt emberének felfoghatatlan: nyilvános tranzakciók, nyilvános főkönyv, törvényi alapok és a bankrendszer teljes nélkülözése. A vásárlók anonimitásban maradnak, a rendszer alapját egyfajta bizalom adja amit mégsem sorolhatunk a hagyományos bizalomtípusok közé.

A bitcoin megerősödése ugyanis akkor a leginkább szembetűnő, mikor az egyéb fizetési eszközök iránti bizalom csökken. Elekes Tamás Lajos példaként hozta fel a venezuelai eseményeket, amikor is a helyi fizetőeszköz elértéktelenedése miatt, a lakosság jelentős része tért át a bitcoinnal történő fizetésre. Egy olyan virtuális fizetőeszközről beszélünk, amiből egy egység másfélszer annyit ér mint egy egység arany, és valóban egyre több helyen elfogadják.

Összességében változásokról beszélhetünk: új bizalom típusok jelentek meg az internetnek köszönhetően, sőt

maga az internet is az új bizalom típusokra épül.

Az online térben egyre hangsúlytalanabbá lesznek a régi különbségek, legyen az földrajzi vagy nyelvi. Ezek a változások egy új gazdasági és társadalmi rend kialakulását vetítik előre – összegezte szakdolgozatának eredményeit az előadó.

Konteók mindenhol

Nem egyszerű megfogalmazni, hogy mik az összeesküvés-elméletek, megértésük szintén nem könnyű feladat. Nagy Norbert szakdolgozatának célja az volt, hogy közelebb kerüljön az oltásellenesség megértéséhez. Az Instagram-posztokon két napon át végzett tartalomelemzések eredményei szerint, az oltáshoz köthető posztok 30 százaléka volt oltásellenes, míg 38 százaléka pont, hogy az oltásra buzdított. Az oltásellenes posztok 69 százaléka azonban kapcsolódott valamilyen konteóhoz, főleg ahhoz, ami a vakcináknak tulajdonítja a gyermekkori autizmus kialakulását (és így egyben megüzeni bizalmatlanságát a társadalmi intézmények és a tudomány felé egyaránt). A lényegesnek mondható különbség az érvelések tartalmában mutatkozott: amíg a támogatók főleg statisztikai eredményekkel próbálták meggyőzni az ellenzőket, addig

az ellenzők anekdotákra és szájról szájra terjedő rémtörténetekkel bizonygatták igazukat.

A társadalom és a világ is rohamtempóban változik körülöttünk. Az ember – minden jó és rossz tulajdonságával – azonban sokszor úgy tűnik, nehezen változik, kedveli az állandóságot. A sokat hangoztatott bizalom pedig talán nem mindenben olyan fontos.


Iratkozz fel hírlevelünkre!