Egyszer fent, egyszer lent – a bipoláris zavarról

A bipoláris zavarban szenvedők úgy élik az életüket, mintha megállás nélkül egy érzelmi hullámvasúton ülnének. A betegség – ahogy a nevéből is ered –, két szélsőséges állapot ciklikus megjelenéséből áll. A köznyelvben gyakran emlegetik mániás depresszióként is, utalva a zavarban megjelenő két fő állapotra. De mit is takar pontosan a betegség? Milyen tüneteket okoz, és hogyan lehetséges biztosítani az egyensúly megtalálását a szélsőségek között? Cikkünkből kiderül.

Mi a bipoláris zavar?

A bipoláris szó jelentése: két véglet. A világon milliók küzdenek bipoláris zavarral. Számukra

AZ ÉLET KÉT KÜLÖNBÖZŐ VALÓSÁG: A SZÉTÁRADÓ JÓKEDV ÉS a DEPRESSZIÓ KÖZÖTT INGADOZIK.

Bár a bipoláris zavarnak számtalan változata ismert, alapvetően 2 típust különböztetünk meg. Az I. típusú bipoláris zavart szélsőséges magasságok jellemzik a mélységek mellett. A II. típusú zavar esetén a hosszú depresszív időszakok közé ékelődő rövidebb, kevésbé szélsőségesen jókedvű időszakok jellemzők. A két véglet között ingadozó emberek számára lehetetlennek tűnhet az egészséges élethez szükséges egyensúly megtalálása.

Mánia & depresszió

Az I. típus szélsőségesen vidám periódusait mániás epizódként ismerjük, amelynek hatására a beteg robbanékonynak vagy épp legyőzhetetlennek érzi magát. Azonban ezek az euforikus epizódok túlmutatnak az átlagos örömérzeten. Aggasztó tüneteket okoznak, mint a rohanó gondolatok, álmatlanság, felgyorsult beszéd, meggondolatlan cselekedetek és kockázatkereső viselkedés. Kezelés nélkül ezek az epizódok egyre gyakoribbá és erősebbé válnak, valamint egyre tovább tartanak.

A bipoláris zavar depresszív fázisa számos formában nyilvánul meg. Rosszkedv, csökkenő érdeklődés, változások az étvágyban, értéktelenség- vagy túlzott bűnösségérzet. Emellett tünetként jelentkezhet: túl sok vagy túl kevés alvás, nyughatatlanság vagy lassúság, vagy épp állandó öngyilkos gondolatok.

Világszerte a felnőttek körülbelül 1-3%-a tapasztalja a bipoláris zavarra jellemző tünetek széles skáláját. Közülük a legtöbben a társadalom aktív, értékteremtő tagjai. Életüket, döntéseiket és kapcsolataikat nem a betegség határozza meg. Ám sokuk számára súlyosak a következmények. A betegség aláaknázhatja a tanulásban vagy munkában nyújtott teljesítményt, a kapcsolatokat, továbbá az anyagi és a személyes biztonságot.

van-gogh-698329_960_720
Feltehetően számos művész szenvedett bipoláris zavarban – köztük Van Gogh is.

Mi okozza a bipoláris zavart?

Kutatók szerint a fő tényező az agy bonyolult felépítésében keresendő. Az egészséges agy erős kapcsolatokat tart fenn a neuronok között. Folyamatos erőfeszítéseinek köszönhetően tisztítja magát, annak érdekében, hogy megszabaduljon a nem használt vagy hibás idegkapcsolatoktól. Ez rendkívül fontos folyamat, mivel az idegpályáink egyfajta térképként szolgálnak mindenhez, amit teszünk. Funkcionális MRI vizsgálatok elvégzésével a tudósok felfedezték, hogy az agy öntisztító képessége károsodott a bipoláris zavarral élők esetében. Ez azzal jár, hogy az idegsejtjeik megzavarodnak, áttekinthetetlenül bonyolult hálózatokba rendeződnek. Mivel csak zavaros jelzésekre hagyatkozhatnak, ezek az emberek abnormális gondolatokat és viselkedésmódokat fejlesztenek ki. Pszichotikus tüneteik is lehetnek. Például zavaros beszéd és viselkedés, tévképzetek, üldözési mánia és hallucinációk is megjelenhetnek a bipoláris zavar szélsőséges fázisaiban. Ezt a dopamin nevű neurotranszmitter fokozott jelenlétének tulajdonítják.

Ám ennek ellenére sem tudjuk a bipoláris zavart egyetlen okra visszavezetni. Valójában ez egy összetett probléma. Például az agy amygdala nevű része szerepet játszik a gondolkodásban, a hosszú távú memóriában és az érzelmek feldolgozásában. Az amygdalában a genetikai örökségtől a társadalmi traumákig számtalan tényező okozhat abnormális működést, válthatja ki a bipoláris zavar tüneteit.

A BETEGSÉG GYAKRAN ÖRÖKLETES, TEHÁT A GENETIKA FONTOS SZEREPET JÁTSZIK A KIALAKULÁSÁBAN.

Azonban ez korántsem jelenti azt, hogy létezik egy konkrét „bipoláris gén”. Valójában a bipoláris zavar kialakulásának valószínűségét számos gén kölcsönhatása okozza. Ám a betegség okozóinak pontos feltárása egyelőre várat magára.

A bipoláris zavar kezelése

Az okok összetettek, következésképpen a betegséget diagnosztizálni sem könnyű, és kihívást jelent együtt élni vele. Ennek ellenére a bipoláris zavar kordában tartható. Bizonyos gyógyszerek, például a lítium segíthet féken lehet tartani a kockázatos viselkedési mintákat azáltal, hogy a szer stabilizálja a beteg hangulatát. A kedélyjavító gyógyszerek csökkentik az abnormális agyműködést, ezáltal megerősítik az életképes neurális hálókat. A kezelés során gyakran alkalmaznak antipszichotikus gyógyszereket is. Ezek megváltoztatják a dopamin hatásait. Szükség esetén az elektrokonvulzív kezelésre (ECT) is sor kerülhet. Ez gondosan irányított rohamot idéz elő az agyban.

Egyes bipoláris betegek elutasítják a kezelést, attól tartva, hogy érzelmeik elhalványulnak és elvész a kreativitásuk. Azonban a modern pszichiátria igyekszik ezt elkerülni. A legtöbb orvos a kezelések olyan kombinációját igyekszik megadni, amely lehetővé teszi, hogy a beteg a lehető legteljesebb életet élje.

Az orvosi kezelésen túl

A kezelések mellett a betegségben szenvedők már apró változtatásokkal is nyerhetnek. Ilyen például a rendszeres testmozgás, a megfelelő alvási szokások, tartózkodás a drogoktól és az alkoholtól, valamint a család és a barátok elfogadó és együttérző viselkedése.

Fontos észben tartani, hogy a bipoláris zavar egy betegség.

NEM A BETEG HIBÁJA, NEM A BETEG TELJES IDENTITÁSA.

Ráadásul olyasmi, amit féken lehet tartani a testi tüneteket enyhítő orvosi kezelések, a barátok és a család elfogadó és megértő viselkedése, illetve a bipoláris zavarban szenvedők öngyógyító viselkedése által. Ezek mind lehetővé teszik az egyensúly meglelését a két véglet között.


Iratkozz fel hírlevelünkre!