„Mások megismeréséhez magunkon át vezet az út” – Kozma-Vízkeleti Dániel az önismeretről

A budapesti és a szegedi sikereket követve Debrecenben is teltházzal indított a Pszicho-Kávéház rendezvénysorozat. A nyitóeseményt a Mindset Debrecen június 8-án szervezte meg a Nagyerdei Víztorony hangulatos H2O Galériájában. Miért fontos az önismeret? Hogyan tehetünk szert a saját magunkról szóló tudásra, és miképp alkalmazhatjuk ezt mindennapjainkban, emberi kapcsolatainkban? Megismerhető a maga teljességében személyiségünk, vagy végtelen mélységei vannak? Mit gondol a személyiségünkkel történő munka fontosságáról egy pszichológus, egy biológus vagy egy irodalmár? Tudósításunk.

A Pszicho-Kávéház célja amellett, hogy egy alternatív pszichológiai kulturális közösséget szeretne létrehozni, az is, hogy minél szélesebb réteghez eljuttassa a pszichológia tudományát. Így a debreceni nyitóeseményen az önismeret mindenkit érintő témája, illetve a terápiás kezelések  kerültek a fókuszba. A bevált receptet követve az esemény egy hagyományos előadással kezdődött, amikor is Kozma-Vízkeleti Dániel klinikai szakpszichológus, kiképző család-, pszichoterapeuta vezette be a közönséget a pszichoterápia és önismeret rejtelmeibe.

kep04
Kozma-Vízkeleti Dániel tart előadást a Pszicho-Kávéház debreceni nyitóeseményén.

Kozma-Vízkeleti előadását a pszichológusokkal és a terápiákkal kapcsolatos sztereotípiák, viccek megemlítésével kezdte. A rendőrökre, tanárokra, szőke nőkre építő humoros, néha egészen sértő megjegyzések száma végtelen, nem képeznek kivételt ez alól a pszichológus szakma képviselői sem, akik szintén kitűnő forrásként szolgálnak a humoros megjegyzések számára. Ezek a viccek a szórakoztatás mellett azonban fontos gondolatokat is közölnek a pszichológusokról, ugyanis így ismerhető meg, hogy mások miként látnak minket, és az is, mi hogyan látjuk magunkat.

Milyen terápiás módszerek segíthetnek problémáink feltárásában?

A problémák észlelése és tudatosítása után okkal vetődhet fel a kérdés: milyen terápiás módszerek segíthetnek problémáink megoldásában. Kozma-Vízkeleti elsőként az analitikus helyzetet mutatta be a közönségnek. Elmondása szerint egy ilyen terápiás helyzetben szabadon áramolhatnak a gondolatok, válogatás nélkül beszélhet a páciens mindarról, ami az eszébe jut. A terapeuta alkalmanként rámutat összefüggésekre, s az érzések, amelyek a szakemberrel történő közös munka során törnek fel, szintén munkaanyaggá válhatnak. Előnyös terápiás módszerként említette meg az előadó pszichodrámát, ahol a résztvevők egy közösségben hétköznapi vagy konfliktusokat is ábrázoló szituációkat játszanak el. A pszichodrámában a páciens külső szemlélőként is végigkövetheti az eseményeket, de bele is helyezkedhet a szerepébe, miközben a társak játsszák el a szülők, a párkapcsolat másik felének vagy a barátoknak a szerepét, elősegítve ezzel, hogy megfigyelhessük a történéseket, s az azok által kiváltott különböző reakciókat. Szintén hasznosnak találta az előadó a kognitív terápiát, ahol pontos, átlátható, precíz keretek között részletesen figyelhetőek meg a konfliktushelyzetek. Megtapasztalható a terápia közben, hogy milyen érzések és gondolatok vannak a páciensben, valamint az, hogy ezek közül melyik bizonyul segítőnek és melyik félrevivőnek.

kep01
A nyitóesemény vidám hangulatban telik.

A lehetséges terápiákat Kozma-Vízkeleti saját szakterületének bemutatásával folytatta, ugyanis ezután a rendszerszemléletű család- és párterápiára tért rá. A rendszerszemléletű terápia során a pácienssel ott ül az a személy is, akihez a megoldani kívánt konfliktus köthető. A résztvevők át tudják beszélni a problémát, a korábbi hasonló konfliktusokat, a terápia egyes alkalmai után pedig otthoni feladatot kapnak. Szintén hasznos módszerként jelent meg az előadásban a szimbólumterápia és a hipnózis. A szimbólumterápia során szülőkre, párkapcsolatra vonatkozó jelképeket, szimbólumokat felelevenítve indulhat el egy öngyógyító tevékenység, hipnózis esetén pedig módosult tudatállapotban kerülhet a páciens közelebb a konfliktussal kapcsolatos tudattalan indítékokhoz, s a hipnózisban átélt élmények visszakerülhetnek és felhasználhatóvá válnak az éber állapotban. Kozma-Vízkeleti előadásának a terápiás módszerekről szóló részét a mozgás- és táncterápiával zárta, ahol a résztvevők testükkel és mozgásukkal fejezhetik ki az érzéseiket. Zárógondolatként azonban megemlítette, hogy:

„mindenkinek meg kell találnia azt a módszert, amellyel a legkönnyebben meg tud nyílni.”

Ezt követően Kozma-Vízkeleti azt a kérdést tette fel, hogy milyen is a jó terapeuta. Véleménye szerint abból lesz jó segítő, akinek van valamilyen személyes érintettsége és/vagy magasfokú érdeklődése a szakmát illetően, illetve aki rendelkezik kellő ismeretekkel és érettséggel a pszichológiával kapcsolatban. Kiemelte, hogy terapeutaként érdemes higgadtnak lenni, merni elidőzni és a szokásostól eltérően reagálni. Tudni kell, hogy a krízis az egy döntés, azaz lehetőség, és azt is, hogy miként kell csökkenteni mások feszültségét. Ezekhez pedig jó eszköz az indulatok erejének a kihasználása, azaz a sarazás, amelynek szimbolikáját követve Kozma-Vízkeleti önmagát viccesen „terepautónak” nevezte. Az önismereti, terápiás munkában fontos, bár kissé elcsépelt kritériumként végezetül azt emelte ki, hogy:

„mások megismeréséhez magunk megismerésén át vezet az út.”

A budapesti és a szegedi Pszicho-Kávéház mintáját követve az előadás után Kozma-Vízkeleti Dániellel egy állandó, különböző tudományterületeket képviselő négy fős szakmai csapat beszélgetett. Az állandó kerekasztal tagja dr. Csörsz Ilona klinikai szakpszichológus, dr. Holló Gábor biológus, dr. Oláh Szabolcs irodalmár és kommunikációs szakember, illetve dr. Szemán-Nagy Anita klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta.

Milyen helyzetekben fontos az önismeret az emberek számára?

A keekasztal-beszélgetés során a tagok saját tapasztalataikkal, saját belátásaikkal színesítették a Pszicho-Kávéház eseményét. Élményeket hallhattunk az anyává válás önismeretet érintő vonatkozásairól, szakmai dilemmákról, az irodalom olvasásának és művelésének önismeretet elősegítő hatásairól például József Attila vagy Pilinszky János megemlítésével, de életvezetési problémákról is. A kerekasztal tagjai olyan saját magunkkal kialakult konfliktusos helyzeteket említettek meg, mint például a koránkelés dilemmája. Mindez egyértelműsítette, hogy:

az önismereti kérdések az élet bármely területén és  időszakában megjelenhetnek.

A kerekasztal fontos megállapítása volt az is, hogy cselekedeteink és gondolataink nem mindig az adott pillanatban kapnak értelmet. Sokszor előfordul életünk során, hogy valaminek ok-okozati összefüggést és jelentőséget csak egy bizonyos idő eltelte után, egy megfelelő érettség elérése és egy bizonyos szintű eltávolodás után tudunk adni. Ez a fajta önmegértés pedig örömteli pillanatokat okozhat számunkra. További elmélkedésre alkalmas zárógondolatként hangzott el a kerekasztal-beszélgetés során az a mondat, miszerint érdemes körültekintően járni az életünkben, ugyanis bárhol és bármikor lehetőségünk nyílhat az önismeretünk fejlesztésére.

kep03
Az esemény végén a közönség kérdéseket tesz fel a kerakasztal állandó tagjainak.

A nyitóesemény legvégén a közönség tette fel kérdéseit, amelyek csak tovább fokozták az egyébként is vidám este jó hangulatát. A közönség a beszélgetés irodalmi példáinak továbbvitelével próbálta a kerekasztal tagjait jobban megismerni, akik többek között Nemes Nagy Ágnest, valamint Kukorelly Endrét nevezték meg mint olyan személyeket, akiknek munkássága a saját önismereti munkájukban nagy segítséget nyújtott. Az előadás tartalmát felidézve kíváncsian érdeklődött  a közönség afelől is, hogy azok, akik nem tartoznak a pszichológus társadalomhoz, milyen fórumokon keresztül szerezhetnek információt a különböző terápiás lehetőségekről. A kerekasztal tagjai az önismereti munkára buzdítva azt tanácsolták a Pszicho-Kávéház résztvevőinek, hogy minden esetben érdeklődjenek a lakóhelyükön működő pszichológiai műhelyeknél, szervezeteknél és képzőintézményeknél. A pszichológia tudományával, az önismerettel és a terápiákkal foglalkozó előadások és próba alkalmak ugyanis mindenki számára nyitottak.

A Pszicho-Kávéház következő eseménye Debrecenben augusztusban lesz, a részletekről hamarosan informálódhattok a Mindset Pszichológia Facebook-oldalán.

A debreceni Pszicho-Kávéház nyitóeseményét támogatta:

Nagyerdei Víztorony

Alföld TV

Hajdupress

Faludi G Jewellery

Pannon Guard

Légy része a pezsgő pszichológiai klubéletnek, ami Pszicho-Kávéházainkban zajlik! Böngéssz aktuális rendezvényeink között!


Iratkozz fel hírlevelünkre!