Figyelj! – Jön a vizes VB

Közeleg a vizes Világbajnokság, melynek Budapest és Balatonfüred ad otthont 2017. július 14-31-e között. Hat számban indulnak majd versenyzők: úszás, vízilabda, műugrás, óriás toronyugrás és nyíltvízi úszás. Természetesen a mentális felkészülés szerepe itt is óriási – nézzük meg, hogy a vizes VB sportágaiban mire kell figyelniük a sportolóknak és edzőnek ahhoz, hogy a verseny pillanatában a lehető legnagyobb koncentráltsággal, figyelemmel tudjanak összpontosítani téthelyzetben.

Ilyenkor minden versenyző a maximumot szeretné kihozni magából, amit komoly felkészülés előz meg. Ez nemcsak az edzésekre korlátozódik le, a mentális felkészülést is számos sportszövetség biztosítja a sportolóik számára, hiszen teljesítményük ingadozását nem a fizikai állapotuk, sokkal inkább kognitív folyamataik határozzák meg. Ilyen például a figyelem, mely fontos szerepet játszik a versenyen való sikerességükben. Teljesen mindegy, hogy az első percben járunk vagy a negyvenedikben, a sportoló figyelme nem lankadhat. Még egy rövid dekoncentráltság is rá tudja nyomni a bélyegét a végeredményre.

A sportolók figyelmét külső és belső ingerek is befolyásolják. Külső ingerek például a hang-és fényingerek: szurkolók kiabálása, az edző hangja, a reflektorfények, szabadtéren a nap. A belső ingerek a test izmaiból, inaiból érkeznek, amik érzékelését kinesztétikus érzékelésnek hívunk. Külső fókusz esetén tehát a sportoló figyelme a mozdulatainak  környezetre gyakorolt hatásán van, míg belső fókusz esetén saját mozgásán. Mindkét esetben különböző tényezőkkel kell számolni, amik befolyásolják a sportoló teljesítményét. Kifelé irányuló figyelemnél a kívülről jövő ingerek növelhetik a sportolóban a feszültséget, ami szorongást idéz elő. Mindez a munkamemória kapacitását és egyéb erőforrásokat is erősen leterhel, ami teljesítményromláshoz vezethet. Befelé irányuló figyelemnél feszültség esetén a sportoló saját viselkedésének sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonít és túlgondolja a cselekedeteit, ami ugyancsak negatív hatással van a teljesítményre.

A sikeres sportolókat kevésbé tudják kizökkenteni az őket ért ingerek,

és folyamatosan tudják figyelmüket kontrollálni anélkül, hogy gondolataikra, érzéseikre bármilyen nagyobb hatással lennének.

Open_Make_Up_For_Ever_2013_-_Sona_Bernardova_-_Alzbeta_Dufkova_-_08
A figyelem-összpontosítás és figyelemváltások fejlesztése mind rövid ideig tartó, mind hosszabb versenyeknél fontos.

A figyelmet nemcsak irány, de terjedelem szerint is lehet csoportosítani. Így négy figyelmi típust határozhatunk meg:

  • Széles körű, befelé irányuló figyelem: finom belső elemzések és a tervezés az alapja. A vizes sportok közül ide tartozik a műugrás, óriás toronyugrás és a szinkronúszás.
  • Széles körű, kifelé irányuló figyelem: gyors helyzetfelismeréskor van jelentősége, ami a vízilabda esetén elengedhetetlen.
  • Szűk körű, befelé irányuló figyelem: mentális felkészüléskor ez az állapot van jelen. Az úszás, és nyílvízi úszás tartozik ebbe a kategóriába.
  • Szűk körű, kifelé irányuló figyelem: ebben az állapotban a külső inger intenzív figyelme áll fent.

A sportágak besorolása nem jelenti azt, hogy bármelyikben a sportolónak ne kellene mind a négy figyelmi stílust használnia. Például úszás esetén arányaiban a sportoló inkább fogja használni a szűk, befelé irányuló figyelmi stílusát, de a rajthoz álláskor a szűk, ugyanakkor kifelé irányuló figyelme lesz fontos ahhoz, hogy a rajtkőről a hangjel jelzésére a legjobban tudjon reagálni, és előnyt szerezzen a rajtnál.

Hasonlóképp a vízilabdánál is szituációtól függ, hogy az adott játékosnak milyen mértékű a koncentrációja és az merre irányul. Más-más figyelmi intenzitás és stílus szükséges a mezőnyjátékosoknál támadásnál, lövőhelyzetben vagy a kapusoknál védekezésnél vagy pihenő helyzetben. Kapusok esetén, ha a kapu közelébe keveset jár a labda, és kevés ingert kapnak, általában lankad a figyelmük, az optimális arousal szintjük csökken – ilyenkor elkalandozhat figyelmük. Ennek jelei például, ha a kapus kinézeget a közönségre, mással foglalkozik, amíg nincs a közelében labda.

 dekoncentrált állapotból hosszabb idő újra elérni az optimális figyelmi szintet,

ami teljesítményromláshoz vezethet. A figyelem-összpontosítás és figyelemváltások fejlesztése mind a rövid ideig tartó, mind a hosszabb versenyeknél fontos.

Összességében az, hogy kinek milyen a figyelemkoncentrációs képessége, nagyban meghatározza az adott személy munkamemóriája és az, hogy milyen rugalmasan képes az ingerek között váltani a figyelmét. Kutatások kimutatták, hogy különféle pszichológiai technikák, kognitív stratégiák fejlesztése és a mentális tréningek használata növeli a sportteljesítményt (Krane, Williams, 2006). Emeljünk ki most két igen egyszerű, de nagyon hatékony kognitív stratégiák fejlesztésére alkalmazott módszert, a zseblámpa módszert és az üvegbúra módszert.

Championnat_Red_Bull_Cliff_Diving_World_Series_2011_-_Arrêt_de_La_Rochelle_(70)
Kutatások kimutatták, hogy különféle pszichológiai technikák, kognitív stratégiák fejlesztése, és mentális tréningek használata növeli a sportteljesítményt

Üvegbúra módszer

Ahogy a módszer nevéből is adódik, a sportoló megtanulja elhatárolni magát és a versenyhez fontos környezetet a zavaró tényezőktől egy képzeletbeli üvegbúra segítségével. A gyakorlat lényege, hogy a sportoló elképzeli: ő és a pálya egy búra alatt van, melyen nem szűrődik át hang, zaj és a zavaró ingerek. Természetesen a búra áttetszősége és külső ingerek átjárhatósága változhat sportágtól függően. Például egy csapatsport esetén, ahol széles körű figyelemre van szükség, ez a búra a sportolón kívül az egész csapatot, az ellenfelet és az edzőt – aki a pálya széléről instruál, motivál – is magába foglalja. Úszóknál szűkebb figyelmi fókusz van, itt zártabb az elképzelt búra. Ezen felül személyiségfüggő is, kinek hogyan kell beállítani az üvegbúra sajátosságait. Van, akit motivál a közönség szurkolása és van, akinek teljesen ki kell zárnia ahhoz, hogy teljes mértékben tudjon koncentrálni.

Zseblámpa módszer

A zseblámpa fénye az, ami rávilágít arra a tárgyra, amelyre figyelmét összpontosítani kell a sportolónak. A zseblámpa módszert például vízilabdázók kapura dobás pillanatában jól tudják hasznosítani.

A sikeres figyelemszabályozás kulcsa a rendszeres mentális gyakorlás.

A sportolóknak napi szinten érdemes beépíteni edzésükbe ezeket a gyakorlatokat, hogy versenyszituációban is tudják alkalmazni.

Most, hogy tudjuk, milyen jelentősége van a figyelemnek, és milyen egyszerű, de nagyszerű figyelemkoncentrációs gyakorlatokkal tudnak sportolóink téthelyzetben „fejben ott lenni”, nekünk nincs más dolgunk, mint nyomon követni az eseményeket, figyelni sportolóinkra, és velük együtt ott lenni és szurkolni! Óriási élmény lesz magyarként Magyarországon részese lenni – sportolóként és szurkolóként egyaránt!

***

A Mindset Pszichológia több, mint érdekes cikkek halmaza. Nem egyszerűen egy szaklap. Ebből a rövid animációs videóból megtudhatod, miről is szól valójában ez a páratlan platform!


Iratkozz fel hírlevelünkre!