Sakkjátszma a hullámok hátán – a vitorlázásról kezdőknek I. rész

Mi jut eszünkbe a vitorlázásról? Úri muri? Elegáns ruhában borozgatás egy luxusyacht fedélzetén? Kirándulás Siófokról Balatonfüredre? Karib-tenger kalózai? Valószínűleg kevesen tudják, hogy a vitorlázáshoz bizony kell erő, a vitorlásversenyek mikéntjét talán még nagyobb homály fedi. Pedig az egyik legösszetettebb sportág, ami egyszerre igényel kitartást, állóképességet, alázatot, taktikai és technikai készséget. Röviden bemutatjuk a vitorlázást, majd annak személyiségfejlesztő hatásait is.

Vitorláshajóból annyi féle van, mint Gombóc Artúr csokijaiból. Alapvetően kétszer két nagy kategóriát különböztetünk meg: az egytestű és többtestű hajókat, utóbbiak a katamaránok, trimaránok, valamint svertes és tőkesúlyos hajókat. Utóbbi hajók nagyok, nehezek, mivel aljukon van egy több tonnás súly – a tőkesúly –, ami megakadályozza, hogy felboruljanak. A svertes hajók kisebbek és sportosabbak, mivel tőkesúly helyett egy uszony van az aljukon, ami csak az oldalra csúszástól óv meg, a borulástól nem. A svertes és tőkesúlyos hajókon belül is rengeteg különböző fajta hajó van, ezeket hajóosztályoknak nevezzük. Tőkesúlyos hajók a Vendée Globe Földkerülő versenyen induló Imoca 60 típusú hajók, nagyrészt tőkesúlyos hajókkal versenyeznek a Kékszalagon, a balatoni tókerülő versenyen. Svertes kishajó például a Laser, amivel Érdi Mári és Vadnai Benjámin olimpikonjaink versenyeznek, a Finn dinghy, amivel Berecz Zsombor ment Rioban és a Repülőhollandi, amivel a Majthényi Szabolcs-Domokos András páros már tizenkétszer nyert világbajnokságot. (A vitorlázás ismeretlenségét mutatja, hogy 12. címük megszerzésekor a rádióban azt mondták be, hogy megnyerték a holland repülő-világbajnokságot.)

Merre induljak a vitorláshajómmal?

A vitorlázás irányai
A vitorlázás irányai

Ez az ábra bemutatja a vitorlázás lehetséges irányait és elnevezéseit. A hajó kormányával az irányt, a vitorlával a sebességünket befolyásolhatjuk – lényegében e kettőt kell összehangolnunk ahhoz, hogy megfelelően vitorlázzunk. A dolgot nehezíti, hogy szembeszélben nem tudunk vitorlázni, márpedig előfordul, hogy éppen arra kellene mennünk – sőt a pályaversenyzésnek és a taktikázásnak ez az alapja, de erről majd kicsit később. Ebben az esetben hajónkkal cirkálnunk, más néven kreutzolnunk kell, azaz negyedszélből negyedszélbe fordulva, cikk-cakkban kell előre haladnunk, ahogy itt látható:

Kreutzolás vagy cirkálás: így tudunk vitorlával széllel szemben haladni
Kreutzolás vagy cirkálás: így tudunk vitorlával széllel szemben haladni

Be kell mutatnunk még egy tényezőt, ami nélkül a vitorlázás egészen nyugodt sport is lehetne: a szelet. Bár nem-vitorlázó emberként legfeljebb azt vesszük észre, hogy lefújja a sapkánkat a szél vagy épp meg sem moccan a levegő, a valójában a szél egy folyamatosan változó jelenség. Erőssége és iránya is konstans változik, különösen a Balatonon, tavakon, ahol a parton a tereptárgyak (dombok, öblök, fák, épületek), a különböző felületek (erdő, város, szikla) különböző mértékű felmelegedése folyamatosan befolyásolja ezeket. Ha jön egy erősebb széllökés, azt pöffnek hívjuk, ha van egy leálló terület, az a lavór. A szél változásait le kell követnünk ahhoz, hogy eredményesen vitorlázzunk, hajónk irányát, vitorlánk állásait ennek függvényében is állítanunk kell.

Könnyen hihetjük azt, hogy a szél tulajdonképpen tolja a vitorlát maga előtt, pedig ez csak hátszélben igaz. Valójában a hajó azért megy előre, amiért a repülő felszáll: a vitorla két oldalán ébredő felhajtóerő miatt.

Hogyan zajlik egy vitorlásverseny?

Két különböző típusú vitorlásversenyt különböztetünk meg: túraversenyt és pályaversenyt. Túraversenyt jellemzően nagy, tőkesúlyos vitorláshajóknak szoktak rendezni, pályaversenyt rendeznek tőkesúlyos és svertes hajóknak is.

A túraverseny lényege, hogy egy bójákkal előre kitűzött, hosszabb távot kell megtenni minél gyorsabban. Ilyen például a híres Kékszalag, Európa legrégebbi és leghosszabb tókerülő versenye, amikor a hajók elrajtolnak Balatonfüredről, elmennek Balatonekenesére, le Siófokra, majd át a túlsó csücsökbe, Keszthelyre, végül vissza Balatonfüredre. Ez a pálya állandó, a szél irányától és erejétől független, a versenyzőknek 48 óra áll rendelkezésére, hogy teljesítsék ezt, a mintegy 160 kilométeres távot. Több túraverseny van a Balatonon, ahol különböző távokat kell teljesíteni – az időjárási körülmények ezeken versenyeken bármilyenek lehetnek.

A pályaverseny egy fokkal bonyolultabb, ugyanis azt a szél irányától függően rakják ki. Ezért és a svertes hajók borulékonysága miatt a pályaversenyeket csak 5-30 csomós (10-60 km/órás) szélben szoktak rendezni. Az alábbi rajzon láthatunk egy jellegzetes „up-and-down” pályát, amit pályaversenyeken szoktak használni.

Vitorlás pályaverseny pályarajza
Vitorlás pályaverseny pályarajza

A rajtot merőlegesen a szél irányára rakják ki, így már az 5 perces rajteljárás során el kell kezdeni helyezkedni, taktikázni, hogy megtaláljuk a legjobb helyet, ahol tiszta szélben, – azaz úgy, hogy nem fogja el előlünk a szelet másik hajó – tudunk rajtolni. Innen egy szembeszeles szakaszon kell felkreutzolni az első bójához. Ezen a szakaszon, mivel széllel szembe nem tudunk vitorlázni, cikk-cakkban kell haladnunk: hogy melyik oldalon, milyen taktikával, az függ a széltől (melyik oldalon van több szél, merre „leng el” a szél), az áramlástól (tengeren) és a mezőnytől, vagyis attól, ki merre megy.

A taktikázás során segítségünkre vannak az előnyszabályok, hogy két hajó találkozásánál kinek van elsőbbsége: ha különböző csapáson haladnak, azaz ha ellentétes oldalról kapják a szelet, akkor annak, aki jobbról kapja a szelet, ha azonos csapáson vannak, akkor a szél alatti hajónak. A kreutzbóját elhagyva félszeles, raumos szakaszon mennek le a félszél bójára, innen hátszél a kapubójához – ebből két kör, majd következik a befutó. Egy futam körülbelül 40-50 perces, egy nap 3-4 futamot rendeznek, egy verseny pedig 2-5 napos szokott lenni.

A vitorlázás körülményei változók: a szezon itthon áprilistól októberig tart, mert nem túl kellemes, ha a víz hőmérséklete 10 fok alá csökken – persze már ahhoz is komoly technikai ruházatra van szükség, hogy egy napot el tudjunk tölteni a hajón.

Az idei santanderi világkupa döntőn Berecz Zsombor Finn osztályban 2. helyezést ért el.
Az idei santanderi világkupa döntőn Berecz Zsombor Finn osztályban 2. helyezést ért el.

Ebből a rövid összefoglalóból érzékelhető, mennyire sokrétű sport a vitorlázás. Versenyzés során rengeteg tényezőre kell egyszerre figyelnünk hosszú órákon keresztül: a hajó technikai beállításaira, a folyamatosan változó időjárásra és a többi versenyzőre – olyan ez, mint egy hatalmas sakktábla, ahol mindig öt lépéssel előre kell gondolkodnunk és a lépésekhez szükségünk van izomerőnkre, állóképességünkre is. Arról nem is beszélve, hogy mindezt gyakran mostoha körülmények között kell tennünk: vizesek vagyunk, gyakran fázunk vagy a fejünket süti a nap, éhesek és szomjasak vagyunk.

Nem csoda hát, hogy a vitorlázás az egyik legkomolyabb jellemformáló sport. Olyan képességekre tehetünk szert általa, amik az élet minden területén hasznunkra lesznek. Hogy mik ezek, arról a második részben fogunk részletesen írni.

***

A Mindset Pszichológia több, mint érdekes cikkek halmaza. Nem egyszerűen egy szaklap. Ebből a rövid animációs videóból megtudhatod, miről is szól valójában ez a páratlan platform!


Iratkozz fel hírlevelünkre!