A műértő kisbaba – képek a méhen belüli zenei és irodalmi fejlesztésből

A címben természetesen nem olvasni tudó magzatokra és csodagyerekekre gondolunk. A cikkből olyan módszereket ismerhetünk meg, amikkel már a várandósság ideje alatt elkezdhetjük csemeténk művészeti nevelését. A zenei, illetve az olvasóvá nevelés sokak szerint a születés előtt kilenc hónappal már elkezdődik. Ekkor még a hagyományos tanításnak fizikai akadályai vannak, mégis kihasználható a pocakban lakó új élet fogékonysága és tanulékonysága.

Régóta tudjuk, hogy a méhen belüli élet bizonyos történései hatással vannak személyiségünkre, születésünk utáni életünk alakulására. A kismamák pontosan tudják, hogy a változatos táplálkozás, a káros szokások elhagyása és a megfelelő mozgás mellett egyéb életmódbeli tényezőkre is ügyelniük kell. Kerülik a stresszes helyzeteket, a negatív érzelmi hatásokat, nagy megerőltetéseket, próbálnak minél kiegyensúlyozottabban élni.

Egy kis tudomány…

Az anyaméhben eltöltött kilenc hónap még mindig egy misztikus, titokzatos időszaknak számít. Szerencsére számos eredményes kutatás áll rendelkezésünkre, hogy mélyebben megismerjük, mi és hogyan történik velünk és gyermekeinkkel, mielőtt megszületünk. A hallás szervrendszere elsők közt alakul ki,

a kezdetleges fül már az egyhetes magzatokon is látható.

Az auditív érzékelés ugyan csak a terhesség ötödik hónapjára fejlődik ki teljesen, ám a hangok rezgésként történő érzékelése és az ezekre való reakció sokkal korábban megjelenik.

A babák méhen belül a korábbi feltételezésekkel ellentétben nem egy csöndes, hangszigetelt helyen élnek. Az anya vérkeringésének zaja és belső szerveinek morajlása egy körülbelül olyan hangos háttérzajt biztosít, mint egy közlekedő autó utastere. Ezekből a zajokból a legismerősebb az anya szívdobogása lesz. Ennek ritmusából az anya – és rajta keresztül a saját – lelkiállapotára következtet. Továbbá

az anya és az apa beszédhangját, amiket születése után azonnal felismer, elkülönít más hangoktól.

Az egyéb külső hangokat sem tompítja le teljesen a magzatvíz, így a külvilágból érkező zene, ritmus és dallamok eljutnak a fejlődő babához. Több kutatás vizsgálta a magzatok bizonyos zenékre adott reakcióját. Ezek eredménye szerint van olyan zene, amitől megnyugszanak, másoktól heves mozgásba és rugdalózásba kezdenek. Nemcsak zenékkel, de irodalmi „művekkel” (versikékkel, mondókákkal) is végeztek születés előtti-utáni kísérleteket. Az eredmények ebben az esetben is magukért beszélnek: az anyaméhben sokszor hallott mondókákra a csecsemők emlékeznek, másképpen reagálnak, mint az ismeretlenekre.

pexels-photo-69097
Az anya olvasási szokásai már a magzatra is hatást gyakorolnak

Hogyan és miért vágjunk bele?

Nem újdonság, hogy a magzatok és az újszülöttek az édesanyjukon keresztül észlelik és érzékelik a világot. Így van ez az irodalom világával is.

gyermekünk olvasóvá „nevelését”, sokkal a születése előtt érdemes elkezdenünk.

Ha a kismama jóval a magzati hallás kialakulása előtt is rendszeresen olvas, és közben jó élményeket szerez saját magának is, ezt az örömöt szűretlenül adja át magzatának. A baba így egy fogalmak előtti szinten fogja tudni, hogy olvasni bizony jó dolog.

Azt már említettük, hogy a születés előtt gyakran hallott versikékre az újszülöttek emlékeznek, másként reagálnak. Ehhez nem szükséges a beszéd jelentésének megértése, elegendő pusztán az a tény, hogy a hallott szavakat, hangsúlyokat a baba valami kellemes dologgal társítja. Az olvasás mint kellemes dolog a mindennapi esti mesékben is visszaköszön később. A születés előtt felolvasott esti mesék és versek pedig az egész családnak hasznosak lehetnek,

a szülők számára is mélyíti a családi összetartozást és szeretetteljes légkört teremt.

A méhen belül hallott zenéknek nagy hatása van magzat ritmusérzékére és a harmóniához való viszonyára. Egy csipet odafigyeléssel nem csupán a zenei készség alapjait rakhatjuk le a babavárás során, hanem a későbbiekben könnyebbé tehetjük a beszédfejlődést és a mozgáskoordinációt is. Ez a hatás tovább fokozható, ha az anya a várandósság alatt énekel vagy mozog a hallott zene ritmusára.

A megfelelően megválasztott zenével a baba kedélyállapota már az intrauterin korszakban befolyásolható. Ha lágy ritmusokat, finom harmóniákat hall, akár az anya által elénekelt altató formájában, könnyedén megnyugszik a pocaklakó. Az így megismert dallamok a későbbi altatások során is jól jöhetnek.

Felhasznált irodalom