A sikeres csapatmunka titka

Az élet számos területén kell helyt állnunk csapatban. Mitől lesz egy csapat sikeres akár a sport, akár a munka világában? Mi különbözteti meg az átlagost a kiemelkedőtől? Kiss Gergely olimpiai bajnok vízilabdázó és sportjogász beszélt a csapatmunka fontosságáról és osztotta meg tapasztalatait a Mindenki Akadémiája nézőivel. 

Kiss Gergely 20 éves karrierje során kiemelkedő sikereket tudhat magáénak: háromszoros olimpiai bajnok, egy alkalommal az „év játékosa” és többszörös magyar bajnok. Mindezek azonban nem mehettek volna egy jó csapat nélkül – a sikeres közös munka csak akkor jöhet létre, ha a csapat tagjai együttműködve, a közös célokat előtérbe helyezve haladnak előre. A Kemény Dénes vezette olimpiai bajnok vízilabdacsapatnál ez az összhang volt az a plusz, amivel eljutottak a csúcsra.

A kiválóság és az átlagos közötti különbség sokszor apró dolgokon múlik, melyek jelentőségét először talán alábecsülnénk. Két hasonlóan felkészült sportcsapat közül vajon mi határozza meg azt, hogy ki lesz az első? Két konkurencia közül az üzleti életből ki lesz a sikeresebb? Ezek kulcsa egy sportcsapatnál és egy munkacsoportnál egyaránt a hatékony csapatmunka.

Egy csapatnak munkája kezdetén ki kell alakítania egy közös gondolkodást. A tagoknak az egyéni érdekeiket félre kell tenniük egy annál nagyobb, csapatszintű közös cél érdekében – ebben segít a „mi tudat” kialakulása. Ideális esetben a csapat közös céljait az egyén magáévá teszi. Ha ez megtörténik, akkor beszélhetünk igazán stabil, erős célról.

Az együttműködés első lépése a közös célok, álmok és víziók meghatározása.

Ezek a célok hosszútávra szólnak, a jelenlegi határainkon túlmutatóak. Ilyen közös cél például egy sportoló esetén egy olimpiai aranyérem. Segítenek nap mint nap tudatosítani a sportolókban, hogy miért is gyakorolnak, küzdenek.

„Kiválóság és az átlag között az iskolában egy-két jegynyi különbség van. Üzleti életben lehet, hogy 100 millió vagy milliárd forintokról beszélünk, a sportban pedig nagyon komoly érmekről meg helyezésekről.”
„Kiválóság és az átlag között az iskolában egy-két jegynyi különbség van. Üzleti életben lehet, hogy 100 millió vagy milliárd forintokról beszélünk, a sportban pedig nagyon komoly érmekről meg helyezésekről.”

A távoli célt érdemes kisebb elemekre bontani. Minden egyes cél épüljön egymásra, segítse a fejlődést – a nagy célhoz sok apróbb teljesítendő feladat vezet. A munkahelyen ezek általában projektek vagy sportolók esetén versenyeredmények lehetnek. Ezek adják meg az oda vezető úton a sikerélményt és motivációt a folytatáshoz. Egy-egy kisebb célhoz vezető utat, feladatot pedig érdemes részletesen kidolgozni annak érdekében, hogy tudják a csapattagok, az adott cél eléréséhez konkrétan milyen feladatokat kell ellátniuk.

A sikerhez vezető út tehát egy konkrét, közös, hosszú távú cél meghatározása, melyet kisebb rövid távú célokra, feladatokra bontunk – ez a sikeres együttműködés alapja.

A célok felállításán túl egy sikeres csapatban fontos, hogy a csapattagok kellő empátiával rendelkezzenek. A másik helyzetébe való belehelyezkedés segít a konfliktushelyzetekben hatékonyabban megoldani a problémát. Mindemellett a kölcsönös bizalom is fontos a csapattagok, az edző és a sportolók között, vagy munkahelyen munkatársak és a vezetők között egyaránt. Egy csapat akkor tudja kihozni magából a legtöbbet, ha az egyének egymást támogatva, kiegészítve együttműködnek.

„A csapat egyként működik, de végső soron egyénekből áll.”

Egy csapat esetén nem szabad elfelejtkeznünk az azt alkotó egyénekről. Egy csapat teljesítményét az egyéni teljesítmények is meghatározzák. Kiss Gergely egyéni szinten többek között a figyelemszabályozást, a belső motivációt, a hatékony problémamegoldó készséget, az új kihívások iránti nyitottságot és az önfejlesztést emelte ki.

Egy csapat sikeressége tehát nagyon sok tényezőtől függ.

Figyelembe kell venni az egyén személyes fejlődését, a csoporttagok közötti kapcsolatot, a csapat egységét, a csapat és a vezető viszonyát és végül a csapat és a külvilág kapcsolatát is. A csapatot egyének alkotják, így nem szabad elfelejteni, hogy magával a személlyel, az ő egyéni fejlődésével is foglalkoznunk kell, hiszen egyének összességére épül a csapat. Csapatszinten pedig a különböző csoportdinamikai tényezőket kell figyelembe venni és a csapatot is egy egységnek értelmezni. Ha sok egyénileg tehetséges sportolót összetennénk egy csoportba, nem feltétlen hoznák a várt eredményt – amennyiben nincs meg a csoportkohézió és az optimális csoportdinamika, a közös célok, a kölcsönös bizalom, empátia és tisztelet egymás irányába, nem lehet hatékony a csapat.

***

A Mindset Pszichológia több, mint érdekes cikkek halmaza. Nem egyszerűen egy szaklap. Ebből a rövid animációs videóból megtudhatod, miről is szól valójában ez a páratlan platform!


Iratkozz fel hírlevelünkre!