Arcunkból olvasó kedvenceink

Az ember és környezete között folyó információcserének fontos szereplője az arc. Egyes arckifejezések, amellett hogy érzelmi állapotot fejeznek ki, szociális jelzésként is működnek. Nonverbális jelzésekről beszélünk, melyek segítik a társas közegben történő navigálást. De mi történik akkor, ha tekintetünket lefelé irányítjuk, távolabb a megszokott emberi pillantásoktól? Kutyáink szempontjából vizsgáljuk a kérdést. Ők hogyan olvasnak arcunkból? Mit vált ki belőlük egy vicsorgó fogsor vagy éppen egy haragos gazdi tekintete?

A kutya-ember kapcsolat korokon át fejlődött azzá, ami. Szerves részévé vált mindennapjainknak és énünknek is, támogatva és segítve ezzel lelki jóllétünket. Ez a szoros kapcsolat dinamikus, kétirányú. Mindenki, aki huzamosabb ideig élvezhette egy kutya társaságát, elmondhatja: nem közömbösek irántunk. Társas lényként ők is igénylik visszajelzéseinket, ők is olvassák, kódolják azt az információs hullámot, mely a társas interakció során keletkezik. De mégis hogyan teszik ezt?

2016-ban, Somppi és társai kutatásában kutyák arckifejezés-olvasási képességeit vizsgálták. Vizsgálatukban vizuális ingeranyagként emberekről és kutyákról készült képeket használtak, melyeket három arckifejezés-kategóriába soroltak: fenyegető, közömbös és kellemes. Ezeket a képeket blokkokban mutatták be a kutyáknak; minden blokkban randomizált inger sorrenddel és blokkok közötti szünetekkel. Szemmozgást követő műszer segítségével követték a kutyák tekintetének fókuszpontjait. A kutatók eredményei azt mutatják, hogy

kedvenceink hozzánk hasonló arcelemző stratégiákat alkalmaznak.

Szervezett módon figyelik az arcot, annak kifejezései mentén dolgozzák fel a kivetített információkat. Az emberekhez hasonlóan, a kutyák is leginkább először a szemre szegezik tekintetüket. A szem mellett figyelik az arc középső régióját és a száj területét is. A kutatók különböző figyelmi mintázatot fedeztek fel az alapján, hogy a kutyák éppen fenyegető vagy közömbös, illetve kellemes arcot néztek. Ebből azt a következtetést vonták le, hogy a kutyák a fent felsorolt három terület nyújtotta információkat holisztikusan dolgozzák fel.

Bűnbánó kutyatekintetek

Az ember nagy hangsúlyt fektet a száj megfigyelésére is, érthetően, hiszen a mosoly fontos szerepet játszik társas viszonyainkban. A kutyák számára a száj régiója más üzenettel bír. A vizsgálat során a kutyák hosszabb ideig nézték fajtársuk szájrégióját a fenyegető kategóriájú képeken. A fenyegető ingerek gyors feldolgozásának köszönhetően, viselkedésük esetenként szélsőségekbe torkollott. Ez a megfigyelés lényeges figyelmi torzítást mutat kedvenceinknél. Míg fajtársaik irányába ez mozdulatlanságban és éles szemkontaktusban, úgy a haragos gazdik irányába elfordított tekintet formájában jelenik meg.

pet-423398_960_720
Ha én elnézek, te is elnézed nekem?

Hogyan értelmezhető ez a fajspecifikusan orientált viselkedésmód?

A kutatók válasza erre az inger biológiai validitása. Fajtársaik fenyegető arckifejezése az érzelmek és ösztönök kontrolljáért is felelős limbikus rendszert ingerlik, kiélezve így figyelmüket. Az emberi haragos és fenyegető arckifejezés feldolgozása magasabb szinteken is folyik, a prefrontális kéreg mechanizmusai alatt. A kutatók szerint ez adaptív céllal alakult ki, köszönhetően a kutyák háziasításának is. A kutya és ember közötti kapocs fennmaradása közös célja a feleknek – az elfordított tekintet súrlódások esetén ennek védelmére szolgál.

Somppi a kutyák emberek iránt érzett és tanúsított toleranciájával magyarázza ezt a jelenséget.


Iratkozz fel hírlevelünkre!