A kapcsolatok művészete – hogyan tanulhatunk intimitást?

Az intimitást rengeteget halljuk, mégis egy nehezen definiálható és még nehezebben tanulható dologgal állunk szemben. Jelentősége vitathatatlan: pszichológiai jóllétünk kulcsa a mély intimitásra való képesség és ennek megélése. Ez volna kapcsolataink alfája és omegája?

Az érzelmi intimitás két ember közelségének állapota. Kialakulása interakciókon keresztül történik, egyre érzékenyebb és jelentősebb tartalmakat föltárván egymás előtt, olyanokat, amelyeket mások, de akár még önmaguk elől is rejtegetnek.

Kis lépés az embernek…

Aki vállalja a kockázatot, és megosztja a másikkal személyes, érzelemmel átszőtt gondolatait, érzéseit vagy olyan adatokat, amelyek sebezhetővé teszik, megtette az első lépést az intimitás kialakítása felé. Bízik abban, hogy támogatásra talál, vagyis az önfeltárás viszonzásra lel és még jobban elmélyül. A folyamat a bizalmon alapul. Évekig is tarthat, ám az intenzív fizikai vonzalom jelentősen felgyorsítja a folyamatot.

Az intimitás nem csak verbálisan fejeződik ki. Megjelenik érzelmeinkben, egy jelentőségteljes pillantásban, fizikai közelségben, érintésben stb. Az érzelmi intimitás fizikai intimitáshoz vezet. Az ellenkezője is megtörténhet, de a fizikai közelséggel nem feltétlenül jár együtt érzelmi intimitás kialakulása. Éppen ezért,

az érzelmi is és fizikai intimitás nem magától értetődő.

A történelem során őseink hordában éltek, később nagyobb családokban, zárt közösségekben. Ezekben a kis csoportokban az intimitásnak minden fajtája jelen volt az életükben, aránylag jól elkülöníthető módon. Manapság azonban a legtöbb ember egyetlen másikban bízik meg igazán, és ez a valaki általában a romantikus partner. Így összemosódik az intimitás érzése, hiszen a párunk kapcsán egyszerre van jelen a fizikai és érzelmi intimitás is. Tévedés azonban azt hinni, nem létezhet külön a kettő! Az intimitás egy spektrum, különböző formái vannak jelen. Lehetséges több-fokozatú intimitást kialakítani minden egyes társas kapcsolatunkban, sőt az is megtörténhet, hogy intimitásunk legmélyebb pillanatit nem a párunkkal éljük át.

A férfi és a nő

A férfiakhoz képest a nők sokkal jobbak az intimitás kialakításában. A nők intim kapcsolatainak nagy része azonos nemű barátaikhoz kötődik. A férfiak sokkal jobban őrzik a privát szférájukat. Különösen elzárkóznak az önfeltárástól más férfiak előtt. Érdekes, hogy ez azonban inkább csak a nyugati kultúrában szocializálódott férfiakra jellemző. Valószínű tehát, hogy a férfiak zárkózottságának inkább kulturális, mintsem biológiai okai lennének.

girls-839809_960_720
A mély baráti kapcsolatok ékes példái a lelki intimitásnak.

A nyugati civilizáció keménységre tanítja a férfiakat. A férfi legyen asszertív, független és rugalmas, tartsa meg pozícióját, de önmagát ne adja ki. Az érzelmességet, kitárulkozást gyakran nőiesnek vagy a homoszexuálisok sajátjának tartják. A férfiak barátságai talán pont emiatt alakulnak eltérően, mint a nőké. Mély beszélgetések helyett inkább közös aktivitások jellemzik azokat, például sportolás vagy egy kis iszogatás.

Az intimitás elérése azonban senkinek sem egyszerű. A mély intimitás kiépítésének képessége egészséges önbecsülésen alapszik.

Tolerálni kell a saját sebezhetőségünket.

Ez a velejárója a kitárulkozásnak. Bátorság és kíváncsiság kell hozzá, kellő önismerettel fűszerezve. Ha igazán intim valakivel a viszony, az önközlés nem merül ki egyik félben sem, hanem egymás között jelenik meg igazán. A másikból olvasunk, a szavai mögé látva meg tudjuk fejteni mit is akar közölni valójában.

Az intimitás lényege az adás-kapás egyensúlya. Gyakran egyazon helyzetben, ugyanabban a pillanatban játszódik le. A nárcisztikus vagy öntelt személyek nem tudnak részt venni az egyensúly kialakításában, számukra kimarad a másik mélyebb megismerése. Emiatt kapcsolataik gyakran egyoldalúvá válnak. Az egyoldalú kapcsolat azonban nélkülözi az intimitást! Nem lehet erőltetni sem: nem várhatjuk el valakitől, hogy azon nyomban tárja fel előttünk önmagát, ha nekiszegezzük a legmélyebbre ható kérdéseket. Önmagától, természetesen alakul ki, ha kialakul. Ne feledjük: ez egy folyamat, állandó változásban van. Időbe telik, míg megismerjük a másikat és talán még többe, hogy hagyjuk, ő is megismerjen bennünket.

Félúton

Amint elértük az intimitás magasabb szintjét, már nem érezzük szükségét, hogy állandóan megbizonyosodjunk arról, megbízhatunk a másikban. Elkerülhetetlen azonban, hogy másféle problémák gördüljenek elénk.  Ha sokat adunk magunkból, különösen érzékennyé válhatunk a közöny vagy a megvetés legkisebb jelzésire is, hiszen személyünk elleni vádként értelmezhetjük azokat.  A természetes reakciók ilyenkor általában a következők lehetnek: visszavágva ellentámadást indítunk, esetleg bezárkózunk és magunkban tartjuk a sérelmeket. Mind a két gyakori módszer alááshatja a biztosnak vélt alapot. Más megközelítéssel vagy a szakadék szűkítésével a kapcsolat mégis hirtelen úgy állhat vissza az alapállapotba, mintha semmi sem történt volna. A konfliktusokat nem lehet kiküszöbölni, és meg kell tanulnunk bizalomvesztés nélkül, bátran felvállalni, ha ilyenre kerül sor. Hogyan tehetjük meg?

Legyünk intim kapcsolatban – önmagunkkal!


Iratkozz fel hírlevelünkre!