Komolyan azt gondolod, hogy a pszichológia nem igazi tudomány?

Te hiszel a pszichológiában?” – teszik fel nekünk, pszichológusoknak, pszichológus hallgatóknak gyakran a kérdést, melytől a hideg futkos a hátunkon. A szomorú valóság azonban az, hogy sokan még mindig az ezotériával, asztrológiával, számmisztikával említik egy lapon. Hogyan alakulhatott ki ez a téves kép ez emberekben? Miért nem ismerik el sokan a mai napig a pszichológiát teljes értékű tudományként? Miért kapnak a pszichológus hallgatók bölcsész diplomát? Véleménycikkünket olvashatják.

Noha egy határvonalat mindig nehéz meghúzni, jelen helyzetben pszichológusként mindig bambán pislogok, mikor arról kérdeznek, hogy értek-e a horoszkóphoz, vagy meg tudom-e mondani, hogy az illető, aki velem szemben áll, mire gondol. „Nem gondolatot olvasni tanítanak bennünket”  – szoktam válaszolni a meghökkentő kérdésre – „akkor ugyanis sokkal népszerűbb lenne ez a szak”. (Jó tanácsként, ha szeretnétek megtudni, hogy mely kérdéseket ne tegyétek fel soha pszichológus/pszichológus hallgató ismerősötöknek itt olvashatjátok korábbi cikkünket: https://mindsetpszichologia.hu/tiz-kerdes-amit-soha-ne-tegy-fel-pszichologusnak-pszichologia-szakos-hallgatonak/)

Abban a korban, mikor túlléptünk azon a berögződésen, hogy „pszichológushoz csak a bolondok járnak”, sőt, mikor már divattá kezd válni, hogy legyen pszichológusod, nehéz megérteni, hogy hogyan gondolhatják az emberek, hogy a fenti területek egyáltalán kapcsolatban állnak a pszichológiával. A nagy Facebook-táborral rendelkező, mindenféle pszichológusi végzettséget nélkülöző, mégis e téren tanácsokat osztogató lájkvadászok azonban nincsenek a segítségünkre. Általuk ugyanis valóban megkérdőjelezhető a tudományosság, annak ellenére, hogy a felsorolt területek nagyjából annyira hasonlítanak egymásra, mint a bolti pénztáros és a gyógymasszőr munkakör. Azaz, hogy mindegyik emberekkel foglalkozik.

A Mindsetnek gyakran nyilatkozó híres pszichológusokat kérdeztünk meg arról, hogy szerintük minek köszönhető ez a kollektív társadalmi félreértés:

Mérő László
Mérő László

Véleményem szerint reggelig lehetne sorolni a teljesen tudománytalan pszichológiai könyveket, írásokat, de butaságot mindenről lehet írni, az nem számít. A legtöbb igazán nagy áltudományos marhaságot például a kvantumfizikáról olvastam, és nyilván ebből sem az következik, hogy a kvantumfizika nem igazi tudomány. A pszichológiával kapcsolatban kételkedőknek tudok ajánlani olyan könyveket, amelyek elolvasása után egészen biztos vagyok benne, hogy nem fogják úgy gondolni, hogy a pszichológia nem igazi tudomány. Igaz, ezek nem annyira könnyű olvasmányok, mint a népszerű áltudományos butaságok, de hát egy kvantumfizikai tudományos könyv sem feltétlenül könnyű olvasmány.

Hevesi Kriszta
Hevesi Kriszta

A pszichológia fogalmi kerete viszonylag új, tudománya azonban ősrégi. Az ókor híres orvos-tudósa, Hippokratész temperamentum tipológiájával a pszichológia atyjának is tekinthető, az ő gyógyító hagyományát örökítjük tovább a mai tudomány modern eszköztárával. A lélektan is a specializáció irányába halad – tanácsadás, sportpszichológia, egészségfejlesztés, szervezetpszichológia, fejlődéslélektan, szexuálpszichológia, és a lista még hosszan folytatható – közös gyökerünk azonban a hippokratészi eskü, ami a kereteket, egyben a diszciplína alapjait is adja.

Ko
Kozma-Vizkeleti Dániel

„Megmondani, milyen idő lesz holnap? Megmondani, egy munkavállaló mennyire lesz pontos a jövő héten? Kiszámítani, hogy egy adott területre épített épület mennyire lesz kitéve földrengésveszélynek? Megállapítani, egy mentális betegnél számíthatunk-e öngyilkosságra? Előre jelezni a dollár-euró keresztárfolyam őszi alakulását? Megjósolni, hogy egy gyermek fejlődése milyen irányba tart? Befolyásolni vásárlók viselkedését? Vezetni egy csoportot? Segíteni másokat döntések meghozatalában? Segíteni másokat önmaguk fejlesztésében? Művészet, varázslás vagy tudomány? Ismeret, tapasztalat vagy intuíció kell hozzá – és kutatható-e a benyomásokon alapuló döntés? A Lélek-Tan tudomány. Is.”

S jogosan merül fel a kérdés benned ezeket olvasva: valójában akkor mitől is tudomány a tudomány? Az általános definíció szerint négy kritériumnak kell megfelelnie:

  • tudományos elkötelezettség
  • tudományos módszerhasználat
  • tudományos tudásrendszer
  • tudományos besorolás

A pszichológia annak szentelte létét, hogy a társadalom szolgálatában tanulmányozza az embereket. Ahhoz pedig kétség sem férhet, hogy tudományos eszközökkel vizsgálódik. Mindezt az szemlélteti a legjobban, hogy megalakulását is akkorra datálják, amikor Wilhelm Wundt lipcsei laboratóriumában elvégezték az első, tudományos szabályoknak megfelelő pszichológiai vizsgálatot.

Legyen szó akár terápiáról, tréningről vagy egyéb módszerről, egy pszichológus megalapozott eredmények alapján dolgozik. Hipotéziseket állít fel, szisztematikus megfigyeléseket végez, előre meghatározott változókkal dolgozik, s ezek alapján alakítja ki a megoldási javaslatát egy problémára.

Willam James is úgy definiálta a pszichológiát, mint egy „kicsi, elhanyagolt tudomány”. Ezt a harcot a mai napig vívnia kell, s habár egyre több elismertségnek örvend, még mindig gyakran tekintenek rá bölcsésztudományként. (A képen Csonváry Kosztka Tivadar A magányos cédrus című műve látható.)
Willam James is úgy definiálta a pszichológiát, mint egy „kicsi, elhanyagolt tudomány”. Ezt a harcot a mai napig vívnia kell, s habár egyre több elismertségnek örvend, még mindig gyakran tekintenek rá bölcsésztudományként. (A képen Csonváry Kosztka Tivadar A magányos cédrus című műve látható.)

Ezek alapján kétség sem férhet ahhoz, hogy a pszichológiának a tudományok között a helye, s elhatárolódik mindentől, ami nem bizonyítható eredményekre támaszkodik. Természetesen mi nem tudunk száz százalékos eredményekkel dolgozni, hiszen emberekkel dolgozunk. Ők pedig nem mindig döntenek racionálisan, nem mindig mondanak igazat, s nem feltétlenül elkötelezettek egy terápia vagy egy tréning során. Azonban meggyőződésem, hogy nehezebb dolgunk van, mint sok más tudománynak, hiszen változékony „anyagból” dolgozunk. Míg a fizikusnak az ezredik kísérleténél is ugyanazt az eredményt kell kapnia, azonos körülmények között, s a közgazdásznak ugyanazt az eredményt kell kapnia századszorra is ugyanazokkal a számokkal végzett műveletnél, addig a mi „vizsgálati tárgyunk” meggondolhatja magát, becsaphat minket, megsértődhet vagy akár megsérülhet. Hisz mi sem változékonyabb az életben, mint maga az ember.


Iratkozz fel hírlevelünkre!