„Mi lett volna, ha” – a múlt, jelen és jövő megélése

Egy megtörtént esemény folyamatos lejátszása a fejünkben gátolja és lassítja a továbblépést, amely hosszú távon akár árthat is nekünk. Leláncol minket a múltban, és képtelenek leszünk a jelenben élni, ami a legegészségesebb életmód. A jövő túlgondolkodása szintén megrekeszthet, hiszen időnket az aggódás fogja kitölteni. Cikkünkben kiderül, milyen módszerekkel lehet leküzdeni ezen jelenségeket, hogyan lehet a jelenben élni! 

A saját életünk sikeres vezetése érdekében mindig a legjobb döntést akarjuk meghozni. A legokosabb módon akarunk taktikázni. Ezért ha véletlenül valahol útközben rosszul választunk, nem érjük el a számunkra legoptimálisabb célt, akkor csalódottak leszünk, majd beindul a „mi lett volna, ha” gondolkodás. Emiatt egyfajta stagnáció veszi kezdetét, és nem fogjuk tudni elengedni a – szerintünk – rossz döntés miatti kimenetet, így nem tudunk továbblépni sem.

Ott maradunk abban a pillanatban, amikor döntöttünk,

tehát a múltban, és nem jutunk sehova, mivel a túlgondolkodás ezt lehetetlenné teszi. Továbbá egy olyan utóhatás is létrejöhet, amivel a jövőt is túlelemezzük, olyan szituációkat hozunk létre a fejünkben, amelyek „esetleg” létrejöhetnek.

Ha a karrierünket vesszük példaként, tudhatjuk, rengeteg választási lehetőségünk van. Nem mindig könnyű ezt a nagy döntést meghozni úgy, hogy azt még idősebb korban is jónak gondoljuk. Ha mondjuk valaki idősebben dönti el, hogy profi focista szeretne lenni, de nem nagyon játszott gyerekként, hajlamos lesz visszagondolni és megkérdőjelezni döntéseit, vajon miért nem csatlakozott egy focicsapathoz már korábban?! Lehet, hogy más sportok érdekelték a személyt akkor, ezért nem nagyon törődött a focival. Ám akármennyit gondolkodik erről, nem tudja megváltoztatni. Ezt pedig el kell fogadni, mivel nincs haszna annak, hogy a múltban éljünk.

Utólagos bölcsesség

Az utólagos bölcsesség, angolul „Hindsight bias” vagy „knew-it-all-along effect”, egy olyan gondolkodásmód, amikor egy megtörtént esemény után azt hisszük, hogy  az valamiképpen kiszámítható lett volna. Ám valójában ez egyáltalán nincs így, hiszen száz százalékosan sosem tudhatjuk, mi fog történni. Ez jelenség hatást gyakorol az események tervezésére, folyamatára és kontextusára. Emiatt akár torzulhat is az emlékünk egy eseményről, illetve az emlékek felidézése és újraépítése hamis eredményekhez vezethet. Ez a jelenség pedig olyan érzést kelthet, hogy egyfajta telepatikus észlelésünk van az események fölött.

ben-white-137387
Bármennyit is gondolkodsz egy esemény jó vagy rossz kimenetelén, nem tudod megváltoztatni.

Roese és Vohs (2012) szerint három szintje létezik az utólagos bölcsességnek, amelyek egymásra épülnek. Az első szint az említett emlékezeti torzítás, ami miatt rosszul emlékszünk a történtekre. A második a kiszámíthatatlanság érzése, amely a hitünket aköré központosítja, hogy az esemény kiszámíthatatlan volt. A harmadik szint az előreláthatóság, amely azt az érzést hozza magával, hogy előre láthattuk volna az esemény kimenetelét.

Szerintük szelektíven idézzük fel az információkat, amelyek azt bizonyítják be, amiről már addig is tudtuk, hogy stimmel. Továbbá rendelkezünk egy lezárási szükséglettel is, ami miatt igyekszünk a világot minél szabályosabbnak és kiszámíthatónak látni. Ezenkívül úgy próbálunk cselekedni, hogy serkentsük a saját magunkról való pozitív képünket. Alapvetően a „Hindsight bias” jelenségére azért fontos figyelnünk, mert gátolja, hogy tanuljunk a tapasztalatainkból és kudarcaikból.

Ne sajnáld magad, cselekedj! 

Ha a fent leírtakban magadra ismertél, felmerülhet benned a kérdés: hogyan tudsz megszabadulni a múlt kudarcaitól és elkerülni a múltban élést? Az alábbi három tipp segíthet!

  1. Fontos átgondolnod és leírnod azokat a „Hindsight bias” helyzeteket, amelyek eszedbe jutnak, így könnyebb lesz reflektálni rajtuk. Első lépésként fel lehet térképezni, hogy a döntéseid hogyan befolyásolják az életedet: inkább pozitívan vagy negatívan? Amikor találkozol egy „mi lett volna, ha” helyzettel a mindennapokban, érdemes az ezzel kapcsolatos érzelmeket, gondolatokat vagy viselkedéseket lejegyzetelni, és megvizsgálni, hogy ezek konzisztensek vagy ellentmondásosak. Ugyanakkor fontos különbséget tenni az ok és okozat között, tehát hogy pontosan miért dőlt el az adott helyzet úgy, ahogy. Ha olyan szituációban találod magad, amikor egyáltalán nem tehetsz róla, hogy milyen következményei lesznek egy dolognak, akkor nem is érdemes tovább gondolkodnod a dolgon.
cassidy-kelley-140787
Rázd le magadról a hosszadalmas túlgondolást és boldogabb életet fogsz tudni élni!

2. Attól, hogy csináltál vagy mondtál valamit a múltban, ami hatást gyakorolt a jövődre, nem azt jelenti, hogy ez ismétlődni fog. Létezik egy olyan társadalmi mondás, ami szerint a múltunk dönti el, hogy milyen emberek vagyunk, viszont ez nem féltétlenül igaz. Ugyanis nem lehetetlen a gondolkodásodat megváltoztatnod, csak szükséged van hozzá egy intrinzik (belső, önjutalmazó jellegű) motivációra.

nem a múlt határoz meg, hanem az, hogyan kezeled, és teszed túl magadat a kudarcokon.

Tudatos erőfeszítéssel lehetséges a szelf-növekedés.

3. Az akár saját magaddal szembeni megbocsátással és elengedéssel képes leszel csökkenteni a szelf-kritikusságodat, a túlgondolást és a múlti eseményeiben való lehorgonyzást. A megbocsátás gyógyít, előrevisz és egy pozitív, erőteljes pszichológiai következménnyel jár. Segíthet a leállni, letelepedni és újra a jelenben élni!


Iratkozz fel hírlevelünkre!