A matematikai szorongás nem ismer genderegyenlőséget!

A matematikai szorongásban mutatott nemek közti különbség meglepő módon éppen azokban az országokban a leglátványosabb, amelyek nagy hangsúlyt fektetnek a genderegyenlőségre. A kérdésben a szülők foglalkozása érdekes módon nem, de gyermeknevelésük kulcsfontosságú lehet. Hatása nem áll meg az egyének szintjén, döntő befolyással lehet a jövő munkaerőpiacára is.

A tudományban nincs egyetértés arról, hogy vajon egyes tinédzserek miért szeretik, mások miért rettegnek a matematikától. A matematikai szorongás – azaz az aggódás és a feszültségérzet, ami összekapcsolódik a számok kezelésével és a matematikai problémák megoldásával különféle szituációkban – világszerte inkább gyötri a lányokat, mint a fiúkat. Ám meglepő módon a nemi különbség e szorongás terén

nagyobb a gazdaságilag fejlett és nemek közti egyenlőséget hirdető országokban

– állítja  a University of Missouri, a University of California at Irvine és a University of Glasgow egyetemek oktatóinak közös kutatása.

A kutatáshoz a PISA-felmérés 2003-as illetve 2012-es adatait használták, amely 68 különböző ország összesen több mint 700 000 tizenöt éves diákjának – többek között – matematikai kompetenciáját hivatott felmérni. A képességek vizsgálatán túl a felmérés tartalmazott a gyerekek [simple_tooltip content=’káros stressz’]distressz[/simple_tooltip] szintjére vonatkozó kérdőívet is, amely kitöltésénél a diákoknak dönteniük kellett, hogy egy négyes skálán mennyire értenek egyet olyan állításokkal, mint például „Nagyon ideges leszek matematikai feladatok megoldása során” vagy „Gyámoltalannak érzem magam matematikai feladatok megoldása során”.

A fejlett országok – Egyesült Államok, Svédország, Franciaország, stb. – fiataljai összességében kisebb matematikai szorongásról számoltak be, mint a fejlődő országbéliek, azonban az eltérés főképp a fiúk által mutatott kisebb szorongásnak volt köszönhető. Itt még a matematikai teszten legjobb eredményeket elérő lányok is szignifikánsan intenzívebb szorongásról számoltak be, mint a hasonlóan teljesítő fiúk. Az azonos szinten teljesítők körében a nemek közti szorongásbeli különbség pedig tovább szélesedett azon országok rovására, ahol több nő van jelen a munkaerőpiacon.

Milyen következményei lehetnek ennek?

A matematikai szorongás egy életre megpecsételheti a nők jövedelemszerző lehetőségeit. A szerzők állításai szerint azok az egyének, akik intenzívebb szorongást éreznek egy-egy matekpélda megoldása során, nagyobb eséllyel fogják elkerülni azokat a helyzeteket, ahol matematikai fogalmakat vagy eljárásokat kellene alkalmazniuk. Ez a hozzáállás viszont hosszú távon negatív gazdasági következményekhez vezethet, beleértve a

szerényebb karrier kilátásokat.

Képalkotó vizsgálatokkal tanulmányozták, hogy milyen erőteljes agyi reakciókat válthat ki az emberekből egy geometriai feladatsor megoldása. A szorongás mértékét jól érzékelteti, hogy egy matematikai problémának a képzete neurológiailag azonos lehet a felnőttek fizikai bántalmazásra vonatkozó képzetével.

Honnan származik ez a félelem, és miért sújtja világszerte inkább a lányokat?

Egyértelmű válasz egyelőre még nincs a tudományban e téren. Mindenesetre a cikk írói arra a meglepő eredményre jutottak, hogy a szülők foglalkozásának nem sok köze lehet gyermekeik matematikai szorongásához. Az adatok tanulmányozása után kizárták annak a lehetőségét, hogy például a mérnök anyukák lányai kisebb valószínűséggel szoronganának a matekházi felett.

A 2015-s OECD tanulmány a szociális kondicionálás kulcsfontosságú szerepét emelte ki. Amiatt, hogy sokan a matematikát akár még napjainkban is egy alapvetően férfias tárgynak tartják, a kislányok már életük első matekórája előtt gyengébbnek képzelik magukat a tárgyból. Ez a sztereotípia ronthatja a képességeiket, és csökkenheti annak az esélyét, hogy sikereket éljenek át a matematika terén.

Hovatovább az OECD szerint ez

a hatás erőteljes befolyással lehet a nemzetek munkaerőpiacára is.

„Részben a lányok önbizalomhiánya miatt az országok talán képtelenek lesznek felmutatni elegendő számú munkavállalót erős matematikai és természettudományos háttérrel ” – írja az OECD-s tanulmány.

Hogyan segíthetnek a szülők?

Az általános sztereotípiákon túl a szülők döntő szerepet játszanak gyermekeik önbizalmának létrehozásában, avagy gátlásában. A PISA-felmérés rákérdezett többek között arra is, hogy mennyire értenek egyet a diákok olyan állításokkal, mint például „Szüleim úgy gondolják, hogy fontos matematikát tanulni” vagy „Szüleim úgy gondolják, hogy a matematika fontos a későbbi karrierem szempontjából”. Kiderült, hogy a szülők fiaikat nagyobb valószínűséggel nevelik a matematika fontosságára.

Ezt a magyarázatot viszont érdemes óvatosan kezelni, hiszen a jelenség körkörös oksághoz vezethet. Mivel a lányok intenzívebb matematikai szorongást fejeznek ki, vigasztalásul szüleik hajlamosabbak leértékelően nyilatkozni a terület fontosságát illetően összehasonlítva a kevesebb szorongásról beszámoló fiú gyermekeikkel folytatott kommunikációval.

Pethő Annamária