Az automatizált videóinterjú pszichológus szemmel – interjú Takács Veronika munka- és szervezetpszichológussal

Manapság egyre több multinacionális cég alkalmazza az automatizált videóinterjú eszközét a kiválasztási folyamat részeként, így érdemes tisztában lennünk annak hátterével. Hogyan működik a módszer? Mennyire hatékony? Milyen előnyei és hátrányai vannak? Számtalan cikket olvashatunk az interneten HR szakemberek tollából, de mit mond erről egy pszichológus? Takács Veronikát, munka- és szervezetpszichológust, a BME Ergonómia és Pszichológia Tanszékének munkatársát kérdeztük. Interjúnk.

Hogyan működik az automatizált videóinterjú, mint kiválasztási módszer?

A virtuális eszközöket – többek között a kiválasztásban alkalmazottakat is – több szempontból értékelhetjük, például az alapján, hogy az interjúztató és az interjúalany térben és időben hol helyezkednek el egymáshoz képest. Ezt a módszert azért is nevezik aszinkronnak, mert itt sem térben, sem időben nem mozognak együtt a résztvevők. Van egy előre beállított, automatizált kérdéscsoport egy online felületen, amibe az ember belép és ezeket a kérdéseket egy gépnek megválaszolja. Emiatt ez egy relatíve személytelen kiválasztási eszköz.

Mitől hatékony a módszer?

A kiválasztási eszközöket aszerint szoktuk értékelni a munkapszichológiában, hogy mennyire erős az előrejelző érvényességük, tehát az a teljesítmény, amit az adott egyén az adott kiválasztási eszközön produkál, mennyire van összhangban a tényleges teljesítményével. Meglepő lehet, de a személyes interjúnak az előrejelző érvényessége kifejezetten alacsony. Népszerűségének oka, hogy egy személyes benyomásélményt biztosít az interjúztatónak, és gyengesége ugyanakkor, hogy használatakor nagyon sok torzító tényező lép érvénybe. Ezeket az automatizált videóinterjúval csökkenteni lehet, hiszen ebben az esetben sokkal több idő van az értékelésre utólagosan: meg lehet beszélni másokkal, le lehet állítani a felvételt, ezáltal a jelöltek is könnyebben összehasonlíthatóak. Bár erre még nincs tudományos adat, nem irreális a feltételezés, hogy az előrejelző érvényessége pontosan ennél fogva magasabb, mint a személyes interjúnak, így hatékonyabb is.

Van-e esetleg olyan értékelői torzítás, ami a személyes interjúnál kevésbé jelenhet meg a videóinterjúval szemben?

A nonverbális kommunikációs csatorna csökken az automatizált videóinterjú esetében. Hiába halljuk a másik hangját, a gesztikulációra és a testtartásra csak következtetni tudunk. Ez pedig nem könnyű feladat. Bár látjuk őt, az csupán portré, amiből egy kézmozgást, egy fejmozgást, vagy akár azt, hogyan ül az adott illető és mennyire magabiztos, nagyon nehezen lehet kitalálni.

A cégek szempontjából mik az előnyei a hagyományos interjúval szemben?

A módszer részben az erősen globalizálódó munkaerőpiac miatt kezd elterjedni. Budapesten, illetve Közép-Európa számos országába számtalan szolgáltatóközpontot (SSC-t) telepítettek az elmúlt évtizedekben, így nagyon sok külföldi pályázóval kell együtt dolgozni, akik a legtöbb esetben nem tartózkodnak az országban. Ez a módszer megkönnyíti velük a interjú folyamatát, valamint kényelmesebb is. A földrajzi távolságokat könnyebben át lehet hidalni,

gyorsabb és kevesebb pénzbe kerül.

A másik nagy előnye, hogy időben rugalmas, mindemellett az alany a kérdések által pontosan meghatározott, logikai gondolatmeneten van végigvezetve, így nincs lehetősége elterelni a témát vagy kevésbé informatív irányba vinni a beszélgetést. Mivel minden jelölt ugyanazokat a kérdéseket kapja, objektívebb, megalapozottabb döntést segít elő, kevésbé jelennek meg az értékelői torzítások.

Az alany szempontjából miért lehet előnyös a módszer?

Mivel csak a határidő van megszabva, akár este vagy hétvégén is kitölthető, így a jelentkezőnek nem kell szabadnapot kivennie. Vannak olyan kérdések is melyek akárhányszor megválaszolhatóak, így akár utólag is korrigálhatók. Ez egy személyes interjúnál nem lehetséges.

Vannak-e hátrányai a módszernek?

Az interjúalany nem tudja átvenni a kontrollt a beszélgetés felett, azonban ez ugyanígy igaz a HR-esre is. Nincs meg a személyes benyomásszerzés lehetősége, és ez az interjúztatónak is egy kontrollvesztés. A személyes beszélgetés alkalmával fel lehet tenni bizonyos pontosító kérdéseket, amikor valamilyen kevésbé logikus gondolatmenetet tár fel a jelentkező, azonban itt erre nincs lehetőség. Ezáltal hiányosak lehetnek az információk, így az értékelő a saját logikai feltételezéseiből indulhat ki. Ez egy nem megfelelően felkészített HR-es esetében rejthet magában némi torzítást.

Interjúalanyként mások a negatívumok. Melyek ezek?

Az egyik az, hogy személytelen a módszer. Egy állásinterjú arról szól, hogy valakiben pozitív benyomást szeretnénk kelteni magunkról, így ebben a folyamatban kiemelkedően fontos, hogy visszajelzést kapjunk. Ez lehet akár az is, hogy az interjúztató ránk mosolyog, vagy egyetértően bólogat. Mivel ez az automatizált videóinterjú esetében nem így működik, azok az emberek, akik nagyon önmonitorozóak, rosszul érzik magukat a szituációban. Egy másik hátrány, hogy az emberek bizalmatlanok a rendszerrel kapcsolatban. „Működni fog-e a netem?” „Mi történik, ha lefagy?” Kétségek merülnek fel annak kapcsán is, hogy ezek az adatok hol lesznek tárolva, ki fogja őket látni, vagy nem fog-e éppen valaki olyannak a kezébe kerülni, aki a mostani munkahelyemen dolgozik.

Mi a helyzet az idősebb korosztállyal?

Természetesen itt is felmerül a generációs probléma. Az Y és Z generáció most jön be a piacra, ők már nagyobb biztonsággal tudnak egy ilyen rendszert használni. Ezzel szemben egy X-es nehezen tud ezzel megbirkózni, vagy akár az idősebb generáció. Bár ők már lassan elhagyják a munkaerőpiacot, a virtuális eszközök használata még öt-tíz évig számukra is releváns lehet.

Hogyan hat az úgynevezett jelölt élményre ez a fajta személytelenség?

A kiválasztási módszerekkel kapcsolatban két nagyon fontos kritériumról beszélhetünk. Az előrejelző érvényesség mellett az is szempont, hogy milyen élményt nyújt a jelentkezőnek maga a folyamat. Annak érdekében, hogy az alanyban pozitív kép alakuljon ki ennek kapcsán, látnia kell az adott módszernek a megpályázott pozícióval kapcsolatos relevanciáját, elegendő visszajelzést kell kapnia a teljesítményéről, valamint a megfelelő személyközi bánásmódra is nagyon oda kell figyelni. Emiatt meg kell győződni arról, hogy

a rendszerbe kerülő kérdések pozíció-relevánsak legyenek és ne általánosak.

A magyarázatok és a részletgazdag visszajelzések minden kiválasztási eszköznél kifejezetten fontosak, de itt még nagyobb hangsúly van rajtuk. Elsődleges, hogy a jelölt megfelelően legyen tájékoztatva: hogyan működik a rendszer, mire számíthat, van-e valaki, akihez technikai probléma esetén fordulhat. Informáljuk, hogy kihez kerül a felvétel, mikor kap visszajelzést és milyen formában. Az a cég, aki ezt a virtuális kiválasztási eszközt alkalmazza, azt sugallja magáról, hogy ők egy technológiailag fejlett rendszereket alkalmazni kívánó szervezet, haladnak a korral, szeretik az újdonságokat. Ez mindenképp pozitív.

Hogyan lehet felkészülni egy videóinterjúra? Mire figyeljünk interjúalanyként?

Örökérvényű, általános tippeket nem lehet megfogalmazni. Nagyon sok embernek problémát okoz, hogy a saját hangját visszahallja, így ezt akár telefonos hangfelvétel visszajátszásával lehet gyakorolni. Vannak bizonyos visszatérő interjúkérdések is, melyekre lehet számítani, és amiket érdemes ebben az esetben is előzetesen átgondolni.  Ezen kívül léteznek már próbaverziók, melyeket ki lehet próbálni, mielőtt belevágunk a folyamatba. Hangsúlyoznám azt is, hogy nem csupán az alanyoknak érdemes felkészülni, de az értékelőknek is, hiszen sok kérdésben bizonytalanság merülhet fel. Hogyan tud azon felülemelkedni, hogy bizonyos kommunikációs csatornák kiesnek? Mit kell elengedni a rendszer hibájából? Utóbbinál például lehet ez az akadozó beszéd, vagy ha a személy nem a kamerába néz. Azon szervezetek szakembereinek, akik ezt a módszert a kiválasztási folyamat során alkalmazzák, fontos ezzel tisztában lenniük, és felkészülten használniuk az automatizált videóinterjút mint kiválasztási eszközt.

***

Mindset Pszichológia több, mint érdekes cikkek halmaza. Nem egyszerűen egy szaklap. Ebből a rövid animációs videóból megtudhatod, miről is szól valójában ez a páratlan platform!


Iratkozz fel hírlevelünkre!