Párkapcsolati hazugságaink

Maga a hazugság és annak különböző formái kifejezetten gyakran vannak jelen életünkben, akár a mindennapjaink részévé is válhatnak. Ám nem csak ismeretlenekkel szemben engedünk meg magunknak valótlan állításokat, hallgatunk el különböző dolgokat, hanem saját közeli kapcsolatainkban, párkapcsolatunkban is sokszor megtesszük ezt. Hányszor, kinek, mikor hazudunk? Mi áll hazugságaink hátterében? Ezekre a kérdésekre kaphattok most választ.

Általában azt feltételezzük, igazat mondanak nekünk. Ez többnyire tényleg így van, de nem mindig. Egy ember szájából átlagosan 1-2 hazugság hangzik el naponta. Megdöbbentő lehet ez a szám, mivel ez alapján feltételezhetően mindenki hazudik, méghozzá elég gyakran. Az azonban mégis számít, milyen szándék áll azok hátterében. Ennek mentén elkülöníthetjük a kegyes és az önző cél vezérelte hazugságot. A kettő közti különbség egyszerűen annyi, kinek az érdekeit szolgálja. Az önző hazugság, ahogy a nevében is benne van, önös érdekeket szolgál, másoknak árt, erős bűntudattal jár. Ezzel szemben a kegyes hazugság nem ártó szándékú, bűntudatmentes, a másik érzéseit is szem előtt tartja az, aki adott esetben ennek az eszköznek a használatával él. Utóbbiról azonban eltérően vélekedünk súlyosságát illetően.

A hazugságaink sok mindenről szólhatnak. Miről állítunk mást általában? Legtöbbször érzéseinkről, gondolatainkról, véleményünkről nyilatkozunk másképp, mint ahogy az ténylegesen bennünk van. Továbbá a különböző preferenciáinkról, illetve arról is, milyenek vagyunk valójában. Ezeket sokszor szeretjük elrejteni, titokban tartani, és ha már fel kell vállalnunk őket, inkább mást mondunk helyettük. Ugyanígy az elérni kívánt céljaink és vétett hibáink esetében. Amiről ritkábban állítunk valótlant, azok cselekvéseink, ötleteink, tartózkodási helyünk.

Az, hogy kiknek hazudunk inkább, s ez mennyire gyakran fordul elő, nagyban függ attól, milyen közeli a kapcsolatunk az illetővel.

Minél közelebbi viszonyt ápolunk valakivel, annál kevesebbet hazudunk neki.

Ez igaz azokra is, akikkel sűrűbben tartjuk a kapcsolatot, vagy akiket hosszabb ideje ismerünk. Ezekhez a személyekhez közelebb állunk érzelmileg, így amennyiben nekik hazudunk, az általában diszkomfort érzéssel, distresszel jár. Nem csoda, ugyanis a hazugságok természetüknél fogva rombolják a szoros kapcsolatokat, következményük könnyen lehet az egymástól való eltávolodás, vagy akár a kapcsolat megszakadása is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a megtévesztés nem gyakori a fontos kapcsolatainkban vagy a párkapcsolatainkban.

truth-257160_960_720
Sokszor inkább a hazugságot választjuk, elkerülve ezzel az igazság általi várható negatív következményeket.

Párkapcsolati vonatkozások

A hazugságot sokszor saját magunk jobb színben való feltüntetésére használjuk. A kialakulóban lévő párkapcsolatok elején például gyakrabban fordulnak elő kisebb-nagyobb füllentések, amivel szeretnénk lenyűgözni a partnerünket.

Szeretnénk magunkról a lehető legjobb benyomást kelteni,

még akkor is, ha nem minden igaz abból, amit mondunk, vagy éppen egy-egy pozitív tulajdonságunkat felnagyítjuk, a negatívakat elhallgatjuk.

Abban, hogy a férfiak vagy a nők hazudnak többet, nincs különösebb eltérés. A hazugság fajtáját illetően azonban igen. A nőkre inkább a kegyes, a férfiakra az önző hazugságok állítása a jellemzőbb. A nők rosszabbul érzik magukat, ha hazudnak és akkor is, ha nekik hazudnak. A hazugság minden formáját jelentőségteljesnek, többnyire elfogadhatatlannak tartják baráti és szerelmi kapcsolatokban egyaránt. A férfiakra ezek kevésbé jellemzők.

Az azonban fontos kérdés, hogy a hazugságot leleplezzük-e? Felfedése ugyanis befolyásolhatja a kapcsolat stabilitását, így ha le akarjuk leplezni azt, fontos tudnunk, mi a célunk vele. Ezt mindig tartsuk szem előtt a döntéshozatalnál.

Miért hazudunk a párunknak?

Meglepő lehet, de egy vizsgálat alapján a kutatásban részt vevő személyek 92 százaléka hazudott már párjának, vagy volt olyan helyzet, melyben nem volt teljesen őszinte. Ezek, ha úgy vesszük, többnyire kegyes hazugságok voltak, mint például: „Te vagy a legjobb”, de bevallásuk alapján az is elhangozhat hazugságként, hogy „Szeretlek”. Mi állhat ezeknek a hátterében? Az egyik a kölcsönösség vagy viszonosság elve, tehát az, hogy amit adunk, azt kapjuk vissza. Ez esetben a partner őszintétlensége egy kapcsolati forrás visszavonását jelentheti, amennyiben a partner nem együttműködő a kapcsolat bizonyos területein. Másik a hazugság másik háttértényezője lehet a büntetés, az igazságra adott negatív reakció elkerülése. Ennek alapja a partner reakciójától való félelem.

A megtévesztés sokszor segíti fenntartani a pozitív kapcsolat illúzióját,

ezzel elégedettség érzést keltve a partnerben. Ehhez hozzájárulhatnak olyan hazugságok, mint: „Nem, nem vonzódom hozzá.”, „Te is hiányoztál nekem”. Ám ezek egyúttal akadályt is képezhetnek a pár tagjai és érzéseik között. A megtévesztés oka lehet még a közelség, az intimitás szükséglete is. Ezek a tényezők azonban nem függetlenek egymástól.

Mégis miért hazudunk? Kinek jó ez? Az igazság felvállalása kockázattal járhat, így gyakran úgy tűnhet, megéri hazudni a kapcsolat békéje, zökkenőmentes haladása, a pozitív érzések kihangsúlyozása érdekében. A legpozitívabb kapcsolati kimenetel azonban mégis az, amikor mi magunk nem bocsátkozunk hazugságokba, és partnerünkről is ugyanezt a működésmódot feltételezzük. Ahol lehet egymással őszintén beszélni érzésekről, gondolatokról, vágyakról, megosztani a nehézségeket, beszélgetni minderről és közös erővel keresni a megoldást. A megtévesztés és a hazugságok csak addig vannak látszólag pozitív hatással a kapcsolatra, amíg fény nem derül rájuk.

Mélyebbre merülnél a párkapcsolatok témájában? A rózsaszín köd pszichológiája című előadásunkon e cikk szerzője, Mogyorósi Rebeka elemzi a szimbiózis szakaszát. Gyere el, fejlődj, vitatkozz! 2018. December 13-án találkozzunk Budán a Neuschloss Palotában!

Hasonló problémával küzdötök? Gyertek a Mindset Terápiás & Tanácsadó Központba, ahol tapasztalt szakembereink párterápia keretében segítenek újra megtalálni az összhangot!


Iratkozz fel hírlevelünkre!