Párkapcsolati szerepcsere – ezt teszi velünk a női-férfi feladatok változása, II. rész

Cikkünk előző részében éppen változóban lévő nemi szerepelvárásainkról volt szó, illetve arról, azok hogyan hatnak viselkedésünkre, vágyainkra egy párkapcsolatban. Most kiderül, hogy gyermekkori családi mintáink befolyásolják-e mindennapi feladatainkról való gondolkodásunkat, illetve mindez miként kerülhet felszínre egy párkonzultációs folyamatban. Eláruljuk, szerepeinket tekintve milyen tényezők hatnak a párkapcsolati dinamikára, baj-e, ha a férfi főz, vagy ha a nő oldja meg a helyzetet, amikor lerobban a kocsi!

Azt, hogy a kapcsolatban hogyan alakul a feladatok megosztása, és ki a domináns fél, befolyásolja, mások mit várnak el tőlünk, emellett pedig az is, mit láttunk otthon a szüleink részéről. Nem ritka, hogy a határozott, keménykezű anya fia nem éppen visszahúzódó, passzív barátnőre lel. Ez a kapcsolati dinamika éppen a családi minta által majdhogynem otthonos, ismerős lehet a számára, sőt kényelmessé és elfogadhatóvá válhat, ha a barátnő dönt, irányít. Egy másik kapcsolatban esetleg az látszik, hogy a nő éppen úgy kiveszi a részét a nehézségek megoldásából, mint a párja, aki ezzel szemben ahhoz van szokva, hogy ő attól lesz férfias, ha mindent sikerül egyedül megoldania. Így nyomasztónak élheti meg a nő viselkedését ezekben a helyzetekben. Sok esetben gyermekkorban tapasztalt

családi szokásaink tudatosan vagy tudattalanul bennünk élnek

saját kapcsolatunkban is, ám párunkétól talán különböznek. Emiatt a feladatokat illetően eltérő elvárásokkal is megyünk bele a kapcsolatba. Ezek a különbségek gyakran évekig nem derülnek ki kommunikációs hiányok, nehézségek miatt, illetve, mert tudattalanok is lehetnek. Nem ritka, hogy a párkonzultációra a felek teljesen más problémával érkeznek, és lassan derül ki, mindennapi problémájuk mögött a szerepekről való eltérő gondolkodás és az ezekkel kapcsolatos, ki nem mondott elvárások is állnak. Lehetséges, hogy bizonyos életesemények, úgynevezett családi életciklus-váltások révén (pl. összeköltözés, gyermekszületés) kerülnek felszínre ezek a problémák. Mindeközben a pár előtt egyelőre rejtve marad, hogy nemi szerepeikkel kapcsolatos tényezők is állnak nehézségeik hátterében.

Most akkor a pasim vagy a gyerekem?

Azokban az esetekben, amikor a nemi szerepek nagymértékben felcserélődnek, a kommunikációs folyamatokban is tetten érhető lehet ez a dinamika. A férfi-női szerepből való beszélgetés másfajta minőségbe csaphat át, melyben

az egyik fél inkább a szülő, a másik pedig a gyermek szerepéből kommunikál.

Képzeljük el, hogy a nő rendszeresen pénzt ad a férfinak, aki jóval szerényebben vagy egyáltalán nem keres, miként az anya ad a fiának egy kis zsebpénzt. A domináns, határozott női kommunikáció szintén átválthat olyan minőségbe, melyben a férfi úgy érezheti magát, akár egy gyermek, aki épp rossz fát tett a tűzre, vagy várja a következő instrukciót, hogy mit és hogyan kellene tennie.

Nyomás alatt

A domináns irányítás tehát befolyásolhatja, hogyan éli meg a férfi saját férfiasságát a kapcsolatban. Ebben a folyamatban könnyen

kialakulhat egy ördögi kör.

Amennyiben a nő nem érzi őt elég határozottnak, azt éli meg, hogy nem számíthat rá eléggé. Ezt hajlamos lehet úgy lereagálni, hogy rendre fölé kerül, dönt és uralkodik bizonyos helyzetekben. Ettől azonban a férfi sok esetben még kevésbé lesz képes a sarkára állni. Kölcsönösen hatást gyakorolnak egymásra, és egyre jobban kiélesedhet a köztük lévő erőviszony-különbség. Ha a nő például azt várja, partnere ne töltsön sok időt a haverokkal, párja ezt talán meg is teszi a kedvéért. Így azonban bizonyos szempontból alárendelődővé válik, és ez más hasonló helyzetekben is igaz lehet. Vagyis minél dominánsabban viselkedik valaki nőként, annál jobban megerősítheti a férfi passzivitását, míg végül a felek eltávolodhatnak egymástól. Ez nem azt jelenti, hogy minden férfi feltétlenül elégedetlenné válik, ha nem ő viselheti a nadrágot, hanem azt, hogy a dominancia-eloszlásokat a nő és a férfi partner egyszerre alakítja a kapcsolatban.

Apróságokban az erő

Mit tehetünk abban az esetben, amikor már eltolódtak a szerepek, és ez nem tudatos választás eredménye? Ilyenkor gyakran hétköznapi apróságokban ütközik ki a probléma. Például a férfi kiakad, ha a nő nem is szól neki, hogy defektet kapott az autó, hanem inkább segítséget hív, és kicserélteti valaki mással az egyik gumit, végül csak este meséli el neki az esetet. Vagy a nő felcsattan, hogy mindig minden az ő vállán van, elege van abból, hogy neki kell intézni a dolgokat. A legfontosabb kérdés tehát nem az, hogy megfelelünk-e a klasszikus nemi szerepeknek, vagy jó-e a kapcsolatunkban a feladatleosztás. Hiszen a jó és a rossz relatív minőségek. Lényeges, hogy megértsük, hogyan vagyunk jelen a kapcsolatban,

hogyan éljük meg a férfi-női minőséget:

aszerint, amit számunkra ezek a fogalmak, szerepek jelentenek. Jól érezzük-e magunkat nőként, meg tudjuk-e élni a nőiséget? Hasonlóképp, elég erősnek, magabiztosnak érezzük-e magunkat a kapcsolatban férfiként?

Láthatjuk, hogy mindennapi apróságokkal kapcsolatban is felszínre kerülhetnek a nemi szerepeinkkel kapcsolatos problémák. Egy párkonzultációs folyamatban partnerünkkel és a párkonzultációt végző pszichológusokkal együtt arra is rá tudunk nézni, hogyan tudjuk átalakítani ezeket a mindennapi dolgokat. Így akár apró napi feladatok révén újra elégedetten tudjuk megélni magunkat saját szerepünkben. A konzultáció során lehetőség van áttekinteni, mennyire vagyunk elégedettek aktuális szerepeinkkel, továbbá rejtett elvárások is felszínre kerülhetnek. Bizonyos változások révén újra visszabillenhet a kapcsolatban az a nemi szerep-egyensúly, amiben együtt jól érezhetjük magunkat, amely mindkét fél számára megfelelő.

A szerző a Lisznyai Pszicho-Műhely és a Párkonzultáció pszichológusa. Az alábbi e-mail címen kerülhet vele kapcsolatba, jelentkezhet konzultációra: angela.dienes@mindset.co.hu.

Hasonló problémával küzdötök? Gyertek a Mindset Terápiás & Tanácsadó Központba, ahol tapasztalt szakembereink párterápia keretében segítenek újra megtalálni az összhangot!


Iratkozz fel hírlevelünkre!