Barangolás az álmok világában

Az álmok titokzatos és megmagyarázhatatlan természete kíváncsisággal és borzongással tölti el az embereket évezredek óta. Álmainkban olyan a valóságtól elrugaszkodott élmények is megtörténhetnek velünk, melyeket ébren a legvadabb fantáziáinkban sem lennénk képesek elképzelni. De pontosan miért is álmodunk? Álmainkban kiélhetjük vágyainkat? Az emlékezetünkben ezáltal tárolódnak el bizonyos emlékképek, vagy éppen így törlődnek ki? Biztos választ nem adhatunk, de cikkünkben betekintést engedünk az uralkodó elméletekbe.

Időszámításunk előtt a III. évezredben Mezopotámiában a királyok viasztáblákra vésték az álmaikat és azok értelmezését. Egy évezreddel később az ókori egyiptomiak álmoskönyvet vezettek, amelyben több mint 100 gyakorta előforduló álom leírását jegyezték fel a hozzájuk tartozó magyarázatokkal. Hosszú idők óta próbáljuk megmagyarázni az egyelőre megmagyarázhatatlant, és választ találni arra a kérdésre, hogy miért álmodunk?

Számtalan tudományos kutatás dacára és a technológiai eszközök fejlődése ellenére még mindig nincs egyértelmű válaszunk a kérdésre, hogy miért álmodunk. Azonban mivel általában nem szeretünk magyarázatok nélkül maradni, számos érdekes elmélet született arról, hogy mi állhat az álmodás hátterében.

Álmodunk, hogy vágyainkat valóra váltsuk

„Az álom
A természetnek legszebb adománya.
Megnyílik ekkor vágyink tartománya.
Mit nem lelünk meg ébren a világon(…)”

Petőfi Sándor: Az álom…

A XX. század elején Sigmund Freud azzal az elmélettel állt elő, hogy bár az álmainkat és rémálmainkat a mindennapi tudatos életünk képei alkotják, emellett szimbolikus jelentéssel is bírnak. Ezt nevezte Freud az álom látens tartalmának, melyet az álomfejtés során lehet feltárni. Az álom látens tartalma a tudatalatti vágyaink beteljesítéséhez köthető.

ÁLMAINKBAN VÁGYAINK VALÓRA VÁLHATNAK.

Freud szerint mindaz, amire ébredés után az álmainkból emlékezünk, a tudattalan, primitív gondolataink, ösztöneinek és vágyaink szimbolikus megjelenítései. Ezeket az álomemlékeket elemezve a tudattalan tartalom feltárul a tudatos elménk előtt. A tudattalanunk elnyomásából eredő lelki problémák (szorongás, alacsony önértékelés, szégyenérzet stb.) megközelíthetővé és ezáltal megoldhatóvá válnak.

Álmodunk, hogy emlékezzünk

Az alvás segít, hogy jobban teljesítsünk egyes szellemi erőfeszítést igénylő feladatokban. Ha álmodunk is alvás közben, az még kedvezőbb hatással van a teljesítményünkre. Egy 2010-es kutatásból kiderült, hogy az alanyok sokkal ügyesebben jutottak át egy bonyolult 3D-labirintuson, ha az első próbát követően volt lehetőségük szundikálni, és közben álmodtak is a labirintusról. Ezek a vizsgálati személyek akár tízszer sikeresebbek voltak, mint azok, akik csak gondolkodtak a labirintusról a két próbálkozás között. Az álmodók még azoknál is jobban teljesítettek, akik elszenderültek ugyan, de nem álmodtak a labirintusról.

Az alvás jótékony hatással van a tanulásra és javítja a teljesítményt.

A kutatók úgy vélik, hogy bizonyos memóriafolyamatok kizárólag alvás közben mennek végbe. Az álmaink pedig azt jelzik, hogy ezek a folyamatok éppen zajlanak.

Álmodunk, hogy felejtsünk

Az álmok nem csak bizonyos emlékképek tárolásában működnek közre, hanem az azoktól való megszabadulásban is.

Az agyunkban megközelítőleg 10.000 billió idegsejt-kapcsolat található. Bármire gondolunk, bármit csinálunk, közben új idegi kapcsolatok jönnek létre. Egy neurobiológiai elmélet, a fordított tanulás elmélete szerint alvás közben, főként a REM fázisban (más szóval gyors szemmozgásos alvásszakasz) a neocortex (új agykéreg) felülvizsgálja a napközben kialakított kapcsolódásokat. Nemcsak felülvizsgálja azokat, hanem meg is szabadul a feleslegesektől. Az álmok ebből a felejtési folyamatból születnek. Enélkül a felesleges kapcsolódások túlterhelhetnék az agyunkat, és a haszontalan gondolatok gátolhatnák a hasznos gondolkodást.

Álmodunk, hogy működésben tartsuk agyunkat

A folyamatos aktiválás elmélete szerint az álmok azért születnek, mert agyunk folyamatosan képezi és szilárdítja meg a hosszú távú emlékeket a megfelelő működés érdekében. Ezért amikor túl kevés a külső inger (például alvás közben), az agy automatikusan elkezd képeket előhívni a memóriából. Ezek a képek az álmaink közben átélt gondolatok és érzések formájában jelennek meg. Ezáltal biztosítja agyunk a megfelelő „műsort” alvás közben, annak érdekében, hogy ne álljon le teljesen.

Alvás közben az álmok biztosítják a megfelelő ingerlést agyunk számára.

Álmodunk, hogy kiélezzük ösztöneinket

Álmainkban gyakran kerülünk veszélyes és fenyegető helyzetekbe. Az ösztönkiélezés elmélete szerint az álom tartalma fontos a cél érdekében. Akár egy szorongató éjszakáról van szó, amikor egy medve üldöz minket az erdőben, akár arról, hogy egy nindzsával küzdünk egy elhagyatott sikátorban, ezekben az álmokban próbára tehetjük a támadó és menekülési ösztöneinket. Ezáltal

FELKÉSZÜLHETÜNK ARRA, HA A VALÓSÁGBAN IS HASZNÁLNUNK KELL ŐKET.

Ösztöneinket nem csak kellemetlen álmokban élezhetjük ki. Például ha a vonzó ismerőseinkről álmodunk, az a szaporodási ösztöneinket is megdolgoztathatják.

Álmodunk, hogy gyógyuljunk

A stresszátvitelért felelős neurotranszmitterek jóval kevésbé aktívak a REM fázis alatt. Még akkor is, ha álmunkban éppen traumákat élünk át. Ezért egyes kutatók azt feltételezik, hogy

AZ ÁLMOK EGYIK SZEREPE ENYHÍTENI A FÁJDALMAS ÉLMÉNYEK HATÁSÁT.

Ezáltal lehetővé teszik lelkünk gyógyulását alvás közben.Álmunkban kevésbé stresszesen éljük újra a traumákat, jobb rálátást kaphatunk azokra, és ezáltal könnyebben és lelkileg egészséges módon tudjuk feldolgozni azokat.

A hangulatzavarokkal vagy PTSD-vel küzdők gyakran szenvednek alvászavaroktól. Ebből egyes tudósok arra következtetnek, hogy az álmok hiánya hozzájárulhat a bizonyos mentális betegségekhez.

Álmodunk, hogy problémákat oldjunk meg

A valóság határain túl, a hétköznapi logika börtönéből kiszabadulva álmunkban végtelen számú forgatókönyvet játszhatunk le. Ezek segíthetnek megragadnunk a problémákat, és olyan megoldást találnunk, amely ébren eszünkbe sem jutna. Ez lehet az oka annak, hogy néha az a legjobb megoldás egy problémára, ha alszunk rá egyet.

Ez csak néhány volt a legfontosabb álomelméletek közül, ám a technológia folyamatos fejlődésé lehetővé teszi, hogy egyre több betekintést nyerjünk az agyunk működésébe. Így lehetséges, hogy egy napon majd feltárul előttünk az álmok valódi oka. Ám addig is a legtöbb, amit tehetünk, hogy tovább álmodunk.


Iratkozz fel hírlevelünkre!