„A multitasking egy mítosz” – interjú Dr. Márky Ádámmal, I. rész

A 21. század olyan tempót követel meg tőlünk, hogy könnyen úgy érezhetjük: ha lassítunk, kimaradunk. Dicsőítjük a multitaskingot, pedig valójában egyáltalán nem hatékony, ha figyelmünket gyorsan váltogatjuk. Szeretnénk koncentráltak és kiegyensúlyozottak lenni, ugyanakkor még mindig furán nézünk egy kollégára, aki elvonul 10 percre relaxálni vagy meditálni. Mit is jelent a ma már nagyon trendinek számító mindfulness kifejezés? Hogyan kap helyet egy munkahelyen a tudatos jelenlét? Interjúnkban Dr. Márky Ádám orvost, vezetői tanácsadót, mindfulness-kutatót kérdeztük.

Mesélnél kicsit arról, mit is jelent a mindfulness? Miben segít?

A mindfulness alapvetően a tudatos jelenlét állapota, amelyet többféle módon lehet elérni és megélni. A lényege, hogy az ember energiát befektetve a jelen pillanatra fókuszálja a figyelmét, és mivel a testünk csak a jelenben létezik, ezért praktikus a saját testünkre figyelni. Vannak formális és informális gyakorlatai a mindfulnessnek. A formális gyakorlás a meditálás, az informális pedig minden olyan cselekvés lehet, amit tudatos figyelemmel végzünk; a vezetés, a futás, a főzés, a biciklizés, egy beszélgetés. A lényeg: megengedően, kíváncsian odafigyelünk arra, hogy éppen mire figyelünk. A mindfulness erről szól.

Tegyük helyre a fogalmakat! Mi is az a meditáció, mindfulness alapú intervenció, autogén tréning, és hogyan függ mindez össze a mindful állapottal?

A mindfulness egy állapot, amelybe több úton is el lehet jutni. Az egyik legjobb lehetőség a meditáció. A meditáció – amennyiben nem spirituális kontextusban beszélünk róla – a figyelem fókuszálásáról és újrafókuszálásáról szól, megengedő, elfogadó attitűddel. A lényege, hogy az ember egy pontra összpontosítja a figyelmét, például a testére. A fókuszpont lehet egy testi érzés, érzet vagy akár valami külső dolog is, mint amilyen például az óra kattogása. Bár azt megjegyezném: mindig gyanús, ha valaki nem akar a saját testére odafigyelni. Az egy fontos jel, ha nem akarunk odafigyelni magunkra. Gyakorlás közben figyelünk a testünkre, és ha elkalandozunk, akkor anélkül, hogy emiatt rosszul éreznénk magunkat, visszairányítjuk a figyelmünket az eredeti fókuszra. A különböző mindfulness alapú módszerek, melyek kapcsán elterjedt a mindfulness kifejezés, mint pl. az MBSR, a meditációra és a tudatos jelenlét mindennapi megélésére tanít – mindezt

a nyugati gondolkodásunkra szabva.

Ugyanakkor a mindfulness elterjedése előtt jó 80 évvel is voltak már hasonló módszerek. Az autogén tréning is hasonló módon, az önmagunkra irányított figyelemről szól. Az viszont fontos, hogy ennél sokszor nincs kellően hangsúlyozva a megengedő, elfogadó attitűd.

Ki hogyan teszi le a voksát egy-egy módszer mellett?

A tudatos jelenlét gyakorlásához a legjobb módszer a meditáció. Azonban ha kimondjuk ezt a szót, sokaknak a buddhista szerzetesek vagy a hegytetőn ülő tibeti szerzetes bácsik ugranak be először. Tehát az emberek fejében erősen kapcsolódik hozzá egy spirituális vonal.

Hogyan kaphat fókuszt a mindfulness a munkahelyen? 

Tulajdonképpen evolúciós okai vannak annak, hogy mindfulnessről beszélhetünk akár a munkahely vonatkozásában is. A világ nagyon sokat változott az elmúlt 100 évben, mi pedig

nem tudunk elég gyorsan adaptálódni.

Az agyunk evolúciós érés eredményeként működik úgy, ahogyan azt most tapasztaljuk. Ez a működés azonban teljesen alkalmatlan arra, hogy jól érezzük magunkat a 21. században. A mai embernek szüksége van egy olyan eszközre, amivel csökkenteni tudja a túlhajszoltságát, a rosszkedvét, és közben fókuszba tudja hozni magát. A mindfulness több dologban is segíteni tudja az embert a munkahelyén, például fejleszti a figyelmünket. Szerintem jelenleg mindenki küzd legalább egy minimális ADHD-val. Ez nem csoda, hiszen az életünk arról szól, hogy mindig mindenhonnan információkkal bombáznak minket – a mobilunkból, az internetről, a tévéből, a rádióból.

Az egyik evolúciós örökségünk, hogy sok információt szeretnénk az agyunkban tárolni. Az információnak ugyanis magas a túlélési értéke. Csakhogy ma már annyi hír van, hogy a mennyiséggel nem tudunk mit kezdeni. Az emberek ma nagyon nehezen tudnak fókuszálni, mert az agyunk folyamatosan váltogatja a figyelem fókuszát, hogy minél több információt be tudjon fogadni. A legtöbben, miután elkezdenek dolgozni, már 3 percen belül máshol vannak gondolatban. Ha pedig leülnek valakivel beszélgetni, titokban a telefonjukat nézegetik és közben azon gondolkodnak, hogy milyen feladataik vannak még a munkahelyen… Sose vagyunk ott, ahol éppen lennünk kellene. Nem vagyunk tudatosan jelen, és ez így nem hatékony. Rengeteg hatékonyságnövelő módszer, praktika, eszköz létezik, de amíg az ember nem tanulja meg a figyelmét fókuszálni, addig ezeknek sincs értelme. Ahol nincs víz, ott nem lehet hullámot kelteni…

A másik olyan készségünk, amely ma már nem feltétlenül szolgál minket, hogy nagyon jól tudunk emlékezni a rossz dolgokra. Régen az életünk múlt azon, hogy jól emlékezzünk arra, kibe nem szabad belekötni, melyik virágot nem szabad megenni, vagy hogy a kardfogú tigris elől el kell futni. Ezeket a szabályokat a rossz emlékeink „verték belénk”, és hasznos is volt mindet tudnunk. Csakhogy ma már nem sok embert fenyegetnek az ilyen veszélyek, a működésünk azonban nem változott meg. Ha az ember nem tudatos ezen a téren, nem veszi észre, hogy általában a múlttal kapcsolatban és a jövőre nézve is a negatív emlékei, gondolatai dominálnak. Ezért nem is változtat ezeken, így hosszú távon valószínűleg boldogtalan lesz.

A stressz is egy komoly probléma a szervezetekben. Ebben is segíthet a mindfulness?

Az is egy evolúciósan fontos képességünk, hogy nagyon jól tudunk stresszelni. A stresszválasz – ami egy komplex fiziológiai történés – régen könnyen megmenthette az életünket. Manapság a fő probléma az, hogy ez a stresszválasz folyton be van kapcsolva. Amikor negatív dolgokon rágódunk, kognitíven ugyanazt a reakciót kapcsoljuk be, mintha tényleg épp egy kardfogú tigrissel állnánk szemben. Ma már nem találkozunk kardfogú tigrissel az utcán, vagy olyan dologgal, ami veszélyeztetné a fennmaradásunkat. Viszont a mai ember már kognitíven is meg tudja oldani, hogy megjelenjen ez a válasz a testében. Ez iszonyú káros az egészségünkre. A mindfulness segít abban, hogy képesek legyünk kikapcsolni a stresszválaszt. A stressz amellett, hogy iszonyú káros, a gondolkodást is beszűkíti. Csökkentése tehát nemcsak az egészségünkre van jó hatással, de komoly hatékonyságnövekedést is elérhetünk vele. Az a munkaerő, aki sokat beteg, nem tud tisztán gondolkodni és még rosszkedvű is, az nem túl jó munkaerő. Így kap helyet a mindfulness a munkahelyen. Mindezek mellett pedig rendkívül hatékonyan fejleszti az érzelmi intelligenciát is. A magas érzelmi intelligenciával rendelkező emberekkel jobb egy csapatban dolgozni, sokkal motiváltabbak és motiválóak, így jobb vezetők is.

Mi a helyzet a multitaskinggel?

A „multitasking” egy mítosz,

a dicsőítése pedig teljesen alaptalan. Nem tudunk egyszerre több helyre figyelni, egyszerűen csak nagyon gyorsan váltogatjuk a figyelmünk fókuszát. Ez nem hatékony. Hatékonyak akkor vagyunk, ha hosszú távon tudunk valamire koncentrálni. Azonban az agyunk jutalmazó központja bekapcsol, ha elintézünk valami kis feladatot vagy ha kapunk egy új mail-t vagy like-ot (gondolnak rám, szeretnek stb.), és emiatt szívesen áltatjuk magunkat azzal, hogy a multitaskinggel hatékonyabbak vagyunk. A kutatások alapján a tudomány azonban ennek ellenkezőjét mondja.

Szokták-e azt támogatni, hogy valaki elvonuljon a munkahelyén és relaxáljon/meditáljon? 

Szerencsére egyre több csendszobát avatok, úgyhogy igen. A nagy amerikai IT cégeknél és a nagyobb start up-oknál ennek nagy kultúrája van. Ott nem ciki, ha valaki el akar vonulni 10 percre. Persze olyan esettel is találkoztam, amikor egy cégvezető nem látta meg az ebben rejlő lehetőséget. Csak akkor volt hajlandó belemenni abba, hogy a dolgozók elvonuljanak relaxálni, ha 10 perccel korábban jöttek be, vagy mentek haza. Pedig a hatás akár rögtön is érzékelhető: az ember már 10 percnyi meditáció után kipihentebb és átgondoltabb. Hosszú távon pedig kiegyensúlyozottabbá válik a teljesítménye, mert a mindfulness megnöveli a testi-lelki ellenálló képességét. Ez egy befektetés. Valaki meglátja, hogy ebbe érdemes befektetni, valaki pedig sajnos nem.

Miben másak a mindfulnesst támogató cégek?

Sok munkahelyre azért gyűrűzhetett be a mindfulness, mert Amerikában rengeteg kutatás volt és van is a témával kapcsolatban. Az amerikai egészségügyi rendszer pénzen alapszik, így sokak érdeke, hogy az emberek minél hamarabb meggyógyuljanak, illetve minél kevesebbet vegyék igénybe magát a szolgáltatást. Ezért ott sokat fektetnek a különböző megelőző eljárásokba, komplementer medicinába. Ezek olcsóak. Jóval kevesebbe kerül valakit megtanítani meditálni, mint kifizetni a szívműtétjét. Vezetőknél át kell törnünk a kognitív gátat, hogy lássák, ennek van értelme. Aztán pedig az ő példájuk már segíti, hogy elindulhasson a céges kultúrában lefelé.

Segítheti-e a teljesítményt a mindfulness gyakorlása? 

Igen. Viszont ezzel is vigyázni kell. Ha azért kezdek el meditálni, hogy a teljesítményem jobb legyen, akkor ez már egy elvárás, ami könnyen összetörheti az elvárás-mentesség állapotát és így nem fog javulni a teljesítmény. Ha képessé válok arra, hogy elfogadjam saját magam, akkor fog.

Mit adhat egy csoportos mindfulness tréning egy szervezet munkatársainak?

Sok mindent. Persze az eredmény nyilván attól függ, hogy egyénileg ki-ki mennyit tesz bele, azaz hogy mennyit gyakorol. Ettől függ, hogy mennyire fejlődik az illető koncentrációs képessége, vagy a testi-lelki ellenálló képessége. De van a tréningnek egy komplexebb hatása is. Például nagyon szeretem a board tréningeket. Mostanában volt szerencsém több nagy cég igazgatótanácsának is tréninget tartani.
Ezek mindig nagyon jópofák és a HR vezetők mindig nagy örömmel gondolnak ezekre az alkalmakra. Most képzeld el: a nagy tárgyalóban, ahol a vezetők általában vitáznak vagy érdekeket érvényesítenek, most a 10-15 felső vezető az öltönyében vagy az elegáns ruhájában, lesütött szemmel vallja be, hogy előző héten nem tudott eleget gyakorolni, majd csendben, csukott szemmel közösen meditál, és a végén elmeséli, hogy miket tapasztalt. Már önmagában az, hogy csukott szemmel ülnek egy körben, elképzelhetetlen módon megnöveli a bizalmukat egymásban. Mindeközben ráébrednek, hogy a kollégáknak van egy emberi oldaluk is, nem csak gépek, akik feladatokat látnak el. Varázslatos dolog, ahogy a kommunikáció közöttük átalakul a tréning utolsó heteire. Ez egy 180 fokos fordulatot tud hozni egy csapat életében.

Interjúnk folytatásában saját gyakorlásunkkal és a tudatos jelenlét megélésének nehézségeivel kapcsolatban kérdeztük Dr. Márky Ádámot. Ezek mellett pedig arról is szó esik majd, hogyan állnak a vezetők a mindfulnesshez.

***

A Mindset Pszichológia több, mint érdekes cikkek halmaza. Nem egyszerűen egy szaklap. Ebből a rövid animációs videóból megtudhatod, miről is szól valójában ez a páratlan platform!


Iratkozz fel hírlevelünkre!