Serkentenéd a kreativitásod? Ne csak tartsd, időzítsd is a szüneteket!

Munkánk során egyre gyakrabban kerülünk szembe olyan helyzetekkel, amikor a kreativitásunkra kell támaszkodnunk. Ez azonban olykor nehézségekbe ütközhet. Ilyenkor segíthet, ha szünetet tartunk, de az sem mindegy hogyan és mikor. Miért fontos, hogy milyen időközönként tartunk pihenőt? Milyen módszerrel növelhetjük leginkább kreativitásunkat? Cikkünkből kiderül.

Korábban már írtunk arról, milyen jótékony hatása van egy pár perces szünetnek is a munkahelyi teljesítményünkre. Egy idei kutatásban azonban arra is fény derült, hogy kreativitásunk szempontjából az sem mindegy, milyen időközönként lépünk ki az aktuális feladatból.

Ha egy, vagy akár egyszerre több kreativitást igénylő problémával állunk szemben, háromféleképpen közelítjük meg – írják a kutatást végző pszichológusok a Harvard Business Review májusi cikkében:

  • ketté osztjuk az erre szánt időt és először csak és kizárólag az egyikkel, majd a másikkal foglalkozunk;
  • pontosan behatárolt időközönként átváltunk egyikről a másikra;
  • random váltogatunk a két probléma megoldása között.

A Columbia Business School idén márciusban publikált kutatása szerint az emberek többsége az utóbbi szerint cselekedne. Miért pont ezt preferálja a többség? Ez a megoldás kínálja a legtöbb szabadságot és rugalmasságot, illetve lehetővé teszi, hogy akkor váltsunk, mikor már elakadtunk. Valóban ez volna kreativitás szempontjából a leghatékonyabb? Erre a kérdésre keresték a választ a szerzők is, így több kondícióban is vizsgálták a jelenséget.

Amikor csak egy megoldás van

Az egyik kutatásban a résztvevőket véletlenszerűen osztották be a három közül valamelyik megközelítési módhoz. Azok, akik fix időközönként váltottak a feladatok között, sokkal inkább találták meg a helyes választ az adott problémára, mint azok, akik akkor váltottak, amikor akartak, vagy akik az erre szánt idő felénél tértek rá egyik feladatról a másikra.

Minél kreatívabb, annál jobb!

Egy másik kísérletnél a kreatív ötleteket állították középpontba. Itt nem létezett konkrétan helyes válasz a kérdésre. Két feladatot kaptak a résztvevők, szintén teljesen véletlenszerűen csoportbesorolás alapján. Az eredmény a korábbit erősítette meg. Azok, akik rendszeres időközönként cseréltek a feladatok között, jobban teljesítettek, mint a másik két csoport alanyai.

Mi a baj a többi módszerrel?

A tanulmány szerint tehát a legjobb eredményt abban az esetben érheted el, ha rendszeres, előre meghatározott időközönként cseréled a két feladatot. Ez lehet akár öt perc, de lehet tíz is.

A lényeg a periodikusságon van.

Amikor az idő felénél váltunk két feladat között, vagy amikor random váltogatunk közöttük, hajlamosak vagyunk nem észre venni, hogy gondolkodásunk merevvé vált. Az újnak vélt ötleteink mindig az előző ötletünkhöz kanyarodnak vissza, anélkül, hogy látnánk: ez a korábbi megoldás egy minimálisan eltérő verziója. Tulajdonképpen leragadunk egy kevésbé jó ötletnél, ahelyett, hogy egy újabb aspektusból közelítenénk. Ezzel szemben, ha rendszeres időközönként kell váltanunk két probléma között, vagy szünetet tartunk egy probléma megoldása közben, akkor valahányszor újra nekifutunk, a gondolatmenetünk mindig újraindul és más nézőpontból képes vizsgálni az adott kérdést.

Hogyan érdemes ezek alapján dolgoznunk?

Egy rövid szünet a feladat megoldása közben elősegíti az ötletek változatosságát. Így ha olyan feladaton dolgozol, ami kreativitást igényel, határozd meg előre, milyen időközönként fogsz szünetet tartani és tartsd is magad ehhez! Mit csinálj a szünet alatt? Egy 2015-ben készült tanulmány szerint már az is elősegíti a hatékonyságot, ha egy percig a természetet nézzük, vagy egy olyan rövid videót, ami kikapcsol.

Fontos, hogy a szünetre semmiképp se gondoljunk elvesztegetett időként, hiszen ez a produktivitásunk legjobb üzemanyaga, melyet egyre több kutatás is igazol. Ha meg is állunk néha pár percre, utána a megújult erőforrások által rövidebb idő alatt, jobb munkát adhatunk ki a kezünk közül, így biztosak lehetünk, hogy megéri.

***

A Mindset Pszichológia több, mint érdekes cikkek halmaza. Nem egyszerűen egy szaklap. Ebből a rövid animációs videóból megtudhatod, miről is szól valójában ez a páratlan platform!


Iratkozz fel hírlevelünkre!