Első munkatapasztalatok – mit keres a diákmunka az önéletrajzban?

A nyár sokaknak nem csupán a pihenés időszaka. Többen ekkor szerzik meg első munkatapasztalataikat diákmunkák, szezonális munkák vagy szakmai gyakorlatok alkalmával. Rengetegen mégsincsenek tisztában azzal, hogy akár egy hostess munka vagy kóstoltatás, esetleg egy balatoni vendéglátózás során már ki is léptek a munkaerőpiacra. Cikkünkben azt vizsgáljuk, milyen versenyelőnyt biztosíthatnak ezek a munkák, és hogyan tüntethetjük fel ezeket a jelentkezési csomagunkban?

Az egyetemi évek alatt első a tanulás – sokan osztják ezt a nézetet, és kevesebb gondot fordítanak szakmai vagy munkatapasztalatok szerzésére. Legkésőbb álláskeresőként szembesülnek azzal, hogy egy-egy pozícióra milyen magas lehet a túljelentkezés. Ilyenkor jönne jól, ha nem kellene üresen hagyni a „Szakmai tapasztalatok” rovatot.

A „jól mutat az önéletrajzban” praktikus okai mellett számos előnnyel kecsegtetnek még a néhány napos-hetes munkák is, legyen szó diákmunkáról, szezonális munkáról, szakmai gyakorlatról, gyakornoki pozícióról, projektfeladatról vagy önkéntességről. Álláskeresési tréningeken gyakran felmerül,

van-e értelme egyáltalán diákmunkákkal bíbelődni az önéletrajzban?

A beírástól függetlenül ezek nagyon is értékesek, hiszen a pályakezdőknek hosszabb-rövidebb időre lehetőségük nyílik „élőben”, „terepen” találkozni egy szervezettel vagy a munkavégzés olyan aspektusaival, amelyek később fontosak lehetnek az álláskeresés és a későbbi szervezeti szocializációjuk során.

A személyes megtapasztalás fogódzót nyújthat az álláshirdetések értelmezésében is. Élményeket lehet szerezni arról, milyen időre bejárni a munkahelyre, mit jelent egy-egy határidő, milyen lemondásokkal járhat a hétköznapok során a rendszeres jelenlét egy-egy szervezetnél. Képet lehet kapni a hirdetések gyakori szófordulatairól, például a rugalmas munkaidő, a fiatalos csapat, a dinamikusan fejlődő cég, a felhasználói szintű számítógépes ismeretek, az adminisztrációs feladatok vagy az ügyfélorientált szemlélet mibenlétéről.

A vonatkoztatási keretet is bővítheti bármilyen, akárcsak rövidebb munkatapasztalat. Lehetőség nyílhat különféle szervezeti kultúrákat, vezetőhöz vagy kollégákhoz fűződő viszonyt, együttműködési vagy feladatvégzési módokat megismerni, amely jó összehasonlítási alappal szolgálhat egy későbbi állásinterjún elhangzó ajánlat megítélése során. Egész más tárgyalási pozíciót jelent a jelentkező számára, ha van már némi fogalma a munkavégzésről.

Mire is jelentkezünk?

Ha mi magunk is diákmunkát vállalunk, tapasztalhatjuk, hogy önismeretünk fejlesztésében is mély vízbe kerülünk. A hallgatói létből új közegbe kerülve számos új vagy kevésbé használt kompetenciára lesz szükségünk. Az új, szokatlan helyzetek időről időre kibillentenek a komfortzónánkból, így megoldási repertoárunk is bővülhet, vagy az ismeretlen élmények okozta stressz feldolgozásában is nagyobb jártasságot szerezhetünk. Benyomásaink keletkezhetnek arról is, hogy milyen típusú feladatok hogyan esnek, mennyire motiválók a számunkra, mely segíthet pontosítanunk az álommunkánkról kialakult képünket.

Adott esetekben szakmai ismeretekre is szert tehetünk. Meglepő, hogy sokan milyen evidenciának tartják egy-egy szoftver napi alkalmazását vagy egy-egy részfolyamat rutinszerű ismeretét, holott ezek a munkáltató számára mind jó pontot jelentenek a kiválasztási folyamatban.

Kapcsolati tőkénk bővülése is megkezdődik. Az újonnan megismert emberek később kollégákká, partnerekké válhatnak, vagy álláskeresésünk során értékes információkkal szolgálhatnak egy-egy meghirdetett pozícióról vagy rejtett állásról is.

Hova írjuk a diákmunkát az önéletrajzban?

Az önéletrajz megfelelő megírása azért is fontos, mivel az esetek nagy többségében ez a dokumentum az első kapu az áhított állás elnyerése felé vezető úton. Alapstruktúrájukat tekintve európai és amerikai típust szokás elkülöníteni. A fő szembetűnő különbség az egységesített, sablonszerű megjelenés terén mutatkozik. Közös, hogy mindkét típus tartalmazza a tanulmányok, szakmai tapasztalatok, illetve nyelvismeret rovatokat, de mindkét anyag további információkkal is kiegészíthető.

Karriermenedzsment tréningeken szokták mondani, hogy

három dolog határozza meg, mit és hova írunk az önéletrajzban.

Első eldöntendő kérdés, hogy van-e saját „helye”, rovata az adott információnak (például az egyetemi végzettség) vagy létrehozható-e ilyen (például a kiegészítő információk között). A másik két fogódzót a megpályázott pozíció jellemzői, illetőleg a saját személyes kommunikációs célunk határozza meg.

  • Tanulmányok rovat

Ebben a részben alapesetben a közép- és felsőfokú tanulmányokat szokás feltüntetni. Szakmai gyakorlatot abban az esetben írunk ide, ha az a tanulmányok része volt. Emellett – célállástól függően – például egy szakdolgozathoz kapcsolódó projektben vagy kutatócsoportban való részvétel is bekerülhet (rövid) említés szintjén.

  • Szakmai tapasztalatok

Kézenfekvő lehet, hogy munkáinkat ebben a rovatban ismertetjük részletesebben (időtartam, szervezet, főbb feladatok). Ami furcsa lehet, hogy kevés szakmai tapasztalat esetén a diákmunkák is nyugodtan bekerülhetnek, hiszen ebből látja a munkáltató, hogy nem egy teljesen kezdővel van dolga. A megfogalmazást igazítsuk a célálláshoz (például egy balatoni vendéglátózást szerepeltethetünk „diákmunka” címszóval is, vagy relevancia esetén „felszolgáló” megnevezéssel is).

  • Nyelvismeret

Talán meglepő, de a nyelvismeret rovat tartalma is bővíthető a minimális nyelv/szint információk megadásán túl is. Egy rövid megjegyzéssel utalhatunk rá, hogy nyelvismeretünket egy külföldi önkéntes tevékenységünk vagy egy egyetemi részképzés során volt alkalmunk fejleszteni.

  • Személyes készségek

A kommunikációs, szervezési, vezetési vagy munkavégzéssel kapcsolatos készségeink megfogalmazására érdemes nagyobb figyelmet fordítanunk, különösen pályakezdőként. A készségek alátámasztásaként is jól használhatók már a rövidebb munkák is. Például „ügyfél-orientált szemléletemet, kommunikációs készségeimet nyári vendéglátós munkáim során, helyzetfelismerő készségemet és problémamegoldó készségemet a nyári táboroztatások is volt alkalmam fejleszteni”.

  • Kiegészítő információk

Elképzelhető, hogy a munka világába tett kalandozásaink egyik rovatba sem illenek szervesen. Ezekre az esetekre szolgál a kiegészítő információk rovat, ahol minden olyan további, számunkra fontos információt megoszthatunk. Egy-egy önkéntes tevékenységet például érdeklődési kör címen is fel lehet tüntetni.

Összefoglalva, a rövidebb ideig végzett munkák is nagyon sok értékes tapasztalattal gazdagítanak bennünket. Ezek azonban nem csupán a mi épülésünket szolgálják, hanem a munkáltató számára is hasznos információkat hordoznak. Éppen ezért hiba lenne ezeket elhallgatni az önéletrajzból. A szabály, hogy minden információnak – így ezeknek a munkatapasztalatoknak is – meg kell keresni azt a helyet és megfogalmazást az önéletrajzban, ahol és ahogyan a legnagyobb hozzáadott értéket képviseli a jelentkezési csomagunkban.


Iratkozz fel hírlevelünkre!