„Mind the Mind” – küzdelem a mentális zavarokkal élők megbélyegzése ellen

A mentális zavarokban érintetteknek nemcsak saját állapotuk terheivel, hanem a külvilág elutasító magatartásával is meg kell küzdeniük. A stigmák, melyeket a társadalom a mentális zavarral élő emberekre aggat, megalázóak és károsak. Hazai pszichológushallgatók is részt vesznek abban a nemzetközi önkéntes projektben, amely a középiskolásokat megcélozva lép fel a mentális zavarokkal kapcsolatos megbélyegzés ellen. A kezdeményezésről a budapesti koordinátorokkal, Köcski Nórával, Schvajda Rékával és Krivácsy Balázzsal beszélgettünk.

A WHO 2014-es jelentése szerint az európai felnőtt populáció 27 százalékát érintette valamely súlyos mentális zavar a legutóbbi egy évben. Tízből kilencen állították: érte már őket diszkrimináció, megbélyegzés a mentális problémáik miatt. Aggasztó, hogy a mentális zavaroktól szenvedőknek csupán a fele kap szakmai segítséget.

Sokan pont a stigmák miatt nem mernek segítséget kérni.

A stigmatizáció hatása

A mentális zavarral élő személyek gyakran esnek áldozatául megbélyegzésnek, diszkriminációnak. Ennek részben a tájékozatlanság az oka. Számtalan tévhit és helytelen információ van a köztudatban; az emberek félnek a mentális zavaroktól, és szeretnének minél távolabb kerülni tőlük. Így a félelem, a szánalom, az elkerülés, de akár az erőszak is gyakori reakció, ha valaki mentális zavarban érintett személlyel találkozik. Jellemző vélekedés, hogy az állapotukért ők maguk felelősek, gyengeelméjűek, veszélyesek.

Nem elég, hogy meg kell küzdeniük a mentális zavarukkal, még a stigmák terhét is hordozniuk kell.

A megbélyegzés csökkenti a méltóságérzetet, marginalizálja az áldozatokat, korlátozza a boldogságukat, illetve azt, hogy teljes életet élhessenek. Nem csak nyilvános stigmatizáció létezik, amely a társadalom felől érkező negatív vélekedéseket és viselkedéseket jelenti: gyakori következmény az egyén szelf-stigmatizációja is. A mentális zavarral élők saját magukkal szemben is kialakíthatnak negatív gondolatokat, attitűdöket. Mindkét fajta megbélyegzés az előítéletekből, sztereotípiákból és diszkriminációból táplálkozik. Erős szégyenérzettel járnak, súlyos negatív hatásuk van az önértékelésre és jóllétre.

A megbélyegzés ellen hatékony eszköz az edukáció.

Segítségével az emberek tudatosabbá válhatnak, információkat szolgáltathatunk számukra a mentális zavarokhoz kötődő tünetekről és viselkedésekről. A tévhitek eloszlatása mellett lényeges, hogy elősegítsük a megértést, az elfogadást.

Ezen elv mentén indult el 2014-ben a „Mind the Mind – to Combat the Stigma of Mental Disorders” nevű kampány, amely a mentális zavarokkal kapcsolatos stigmatizáció elleni küzdelmet hirdeti.

„Mind the Mind” – Légy tekintettel az elmére!

A European Federation of Psychology Students’ Association (röviden: EFPSA) egy ernyőszervezet, amely összefogja az európai pszichológushallgatók közösségeit. Tevékenységeinek középpontjában négy fontos cél áll: a pszichológushallgatók segítése, a társadalmi hozzájárulás, a pszichológia területének fejlesztése, és a diákok összekötése szakemberekkel és oktatókkal. A társadalmi hozzájárulásra összpontosítva jött létre az EFPSA-n belül az úgynevezett Social Impact Initiative (SII). Ennek a szervezeti egységnek az a célja, hogy különböző projekteken keresztül

jelentős pozitív hatást gyakoroljon az európai társadalomra.

A „Mind the Mind” az EFPSA SII elsőként elindított projektje, amely az idei tanévben már negyedik alkalommal vette kezdetét. „Mikor tavaly először hallottunk a lehetőségről, az első gondolatunk volt, hogy Magyarországnak is mindenképp csatlakoznia kell ehhez a kezdeményezéshez” – emlékszik vissza Köcski Nóra, a helyi vezető koordinátor. Így hazánk immár második éve aktív résztvevője a kampánynak. Szeptemberben lezajlott az új önkéntesek toborzása, akik egyébként nem csak pszichológia szakosok, de orvostanhallgatók is lehetnek.

A pszichológushallgatók európai szervezete indította el a nemzetközi kampányt, amely a mentális zavarokkal kapcsolatos stigmák csökkentésére irányul.

A kampány programját egy szakértői csapat dolgozta ki, és az SII folyamatosan fejleszti a korábbi tapasztalatokra támaszkodva. Három különböző életkori csoportot céloznak meg: felső tagozatos diákokat, középiskolásokat és felnőtteket. Magyarországon a középiskolás, 15-18 éves korosztály számára létrehozott program van használatban, amely 90 perces interaktív foglalkozásokat tartalmaz. Ezeken többek között olyan zavarokról esik szó, mint a depresszió, a skizofrénia, a demencia, evészavarok, szorongásos zavarok.

Az önkéntesek középiskolákban hirdetik meg a workshopokat, amelyek több elemből állnak. A rövid, oktatói részben elhangzanak a legfontosabb információk a mentális zavarok kapcsán, általánosan és specifikusan egy-egy zavarra vonatkoztatva is. Ám ezt különböző videoanyagok, interaktív beszélgetések és élményalapú szerepjátékok, szituációs gyakorlatok színesítik. A projekt küldetése a középiskolások körében

a tudatosság növelése, az érzékenyítés, az empátiás készségek fejlesztése.

„Számomra az a legfontosabb a programban, hogy azok a diákok, akik részt vettek a workshopon, elfogadással és megértéssel forduljanak a mentális zavarokkal küzdő emberek felé” – fogalmazza meg Krivácsy Balázs koordinátor. „Célunk, hogy lássák bennük azokat az embereket, akik napról napra küzdenek a mentális zavaraikkal, és az ezekhez kötődő tévhitekkel, előítéletekkel.”

A foglalkozások végén az önkéntesek a faliújságon hagynak egy tájékoztatót olyan elérhetőségekkel (beleértve az iskolapszichológust is), amelyeken keresztül a diákok segítséget kaphatnak, ha úgy érzik, nekik vagy egy ismerősüknek szüksége lenne rá. „A workshop során azt a szemléletet is át szeretnénk adni, hogy a segítségkérés nem szégyellni való, hanem egy nehéz és bátor tett, amire büszkének lehet lenni” – magyarázza Krivácsy Balázs.

Az önkéntesek középiskolás osztályoknak tartanak interaktív, élményalapú foglalkozásokat.

„Azt gondolom, hogy nagyon fontos része a szakmának, hogy az emberekhez közelebb hozzuk a pszichológiát, pszichoedukációt végezzünk, és küzdjünk a pszichológiai zavarok körüli stigmatizáció ellen” – teszi hozzá a harmadik koordinátor, Schvajda Réka. Számára a személyes tapasztalat jelentett igazi megerősítést a kezdeményezés kapcsán: „A workshopok során látott »fejlődésre« a legjobb példa az, hogy az elején egy-egy konkrét esetről beszélgetve a »ketyós«, »dilis«, »idióta« szavak és hasonló változataik hangzanak el. A végén azonban már a legzárkózottabb diákok is a »mentális zavarral élő« kifejezést használják. Sajnos az iskolákban a stigma megszüntetésére, a zavarral élők életének és mindennapjainak megértésére kevés a lehetőség, de az igény mindenképpen ott van.”

Ezt az igényt tükrözi az is, hogy az iskolák és diákjaik jellemzően nyitottak, lelkesek. Több iskola is visszavárja az önkénteseket, és nem csak Budapesten. Köcski Nóra így foglalja össze eddigi élményeiket koordinátorként: „Korábban nem volt tapasztalatunk ilyesmiben. Sok nehézség felmerül, de egyrészt ezeket meg lehet élni kihívásként, másrészt pedig nagyon jól támogatjuk egymást Rékával és Balázzsal. És ez a motiválás, együttműködés a kulcsa szerintem mindennek. Minden önkéntesünk munkájának is. Össze kell fognunk azért, hogy változásokat érhessünk el. És az eddigi visszajelzések nagyon biztatóak.”

 

A „Mind the Mind”-ról bővebben az EFPSA honlapján és a kampány facebook oldalán tájékozódhattok, a magyarországi koordinátorokat pedig a norikocsky@gmail.com e-mail címen kereshetitek fel.


Iratkozz fel hírlevelünkre!