„Hadd nőjön később óriássá, aki korábban érkezett” – a koraszülöttek világnapjára

Az anyaméh a magzat számára védelmet nyújtó és hangulatos otthon. Itt biztonságban hallgathatja a pocakon kívüli hangokat, és kedvére nézegetheti a hasfalon keresztül beszűrődő fényeket. A magzatvízben gondtalanul lebeghet és szabadon mozoghat. Ha valami felzaklatja, akkor pedig az édesanya ritmikus és nyugtató szívverésére relaxálhat. Ez az idilli környezet létfontosságú a baba optimális fejlődéséhez. Előfordulhat azonban, hogy egy pocaklakó a vártnál korábban jön a világra. November 17. a koraszülöttek világnapja. Cikkünkben a koraszülött babák és családjuk mindennapos küzdelmeire szeretnénk felhívni a figyelmet.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása alapján koraszülöttnek nyilvánítjuk azt a gyermeket, aki a 37. terhességi hét előtt, és 2500 g alatti súllyal jön a világra. A jelenleg hatályos magyar törvények szerint a terhesség betöltött 24. hetétől az életjeleket mutató újszülött életéért mindent meg kell tenni. A születési súly tekintetében több csoportot különíthetünk el a koraszülöttek között. A csecsemő fejlődési esélyei szempontjából nagyon fontos, hogy melyik kategóriába tartozik.

Súlykategóriák:
1000 gramm alatt: extrém kis súlyú újszülött
1000-1499 gramm között: igen kis súlyú újszülött
1500-2499 gramm: kis súlyú újszülött

Koraszületés mint „mozgó rizikó”

Koraszülöttség esetében fejlődési rizikóról beszélünk. Ez azt jelenti, hogy önmagában a korai érkezés nem feltétlenül tekinthető ártalomnak, de általa megnövekszik a későbbi fejlődési problémák valószínűsége. Különböző kutatások a koraszületést rizikófaktornak tekintik a későbbi intelligencia elmaradás, tanulási és viselkedési problémák, társkapcsolati, valamint figyelmi és koncentrációs nehézségek szempontjából. A koraszülött gyermekek fejlődési vizsgálatai is arra utalnak, hogy számos elmaradást mutathatnak az időre született gyermekekhez képest, és ez a különbség akár iskoláskorig is megmaradhat. Kiemelt figyelmet érdemes fordítani a korababák pszichés fejlődésére, hiszen az esetek legnagyobb részében ezen a területen érhető tetten fejlődési késés. Főként a mozgás, a nyelv és az intellektus fejlődésében vehető észre lemaradás az időre született gyerekekhez képest. Azonban ez az összefüggés természetesen nem egy kőbe vésett szabály.

Fontos kihangsúlyozni, hogy a képességstruktúra fejletlensége az esetek legnagyobb részében inkább késés, mintsem egy visszafordíthatatlan károsodás. Sőt, a fejlődés terén bizonyos életkorokban igen, más életkorokban azonban nem mutatkozik lemaradás, azaz „mozgó rizikóról” beszélhetünk.

Az időben zajló stimulációs hatások

sokat segíthetnek abban, hogy a koraszülött gyerekek iskoláskor magasságában felzárkózást mutassanak a normál gesztációs hétre született gyerekekhez képest. Más kutatások arról is beszámolnak, hogy a hasonlóan kedvezőtlen perinatális rizikóval induló gyerekek fejlődési kimenetelében nagyfokú változatosság mutatkozik: egyes gyerekeknél valóban tartós pszichés problémákat látunk, mások sikeresen behozzák a lemaradást, átlagos fejlődést mutatnak, míg néhányan akár meg is erősödnek a hányattatások között. Mi lehet a jelenség hátterében? Nagyon fontos odafigyelnünk a környezeti hatásokra, melyek enyhíthetik vagy éppen súlyosbíthatják a koraszülöttségből fakadó fejlődési problémákat.

Védőtényezőnek tekinthető

a szülők iskolázottsága, a támaszt nyújtó otthoni környezet, a csecsemő megfelelő stimulálása és az elfogadó, válaszkész anyai viselkedés. Mára már a szakemberek is felismerték a szülők megfelelő edukációjában rejlő lehetőségeket a fejlődési rizikó megelőzése szempontjából. Éppen ezért számos magas színvonalon működő koraszülött prevenciós program vált elérhetővé az országban, amelyek tanácsadás keretében igyekeznek támogatni a szülőket, hogy a lehető legjobban segíthessék koraszülött gyermekük fejlődését.

Inkubátor mint a második anyaméh

A tudomány jelenlegi állása szerint anyaméhhez hasonló körülményeket kell biztosítani az első napokban az extrém kis súlyú koraszülött babák számára. Ezt a védőburkot próbálják meg helyettesíteni a mai inkubátorok. Érdekesség, hogy az első inkubátorok csirkekeltetők mintájára készültek. Majd a XX. század elején dr. Martin Couney kezdte el kórházi keretek között is tökéletesíteni ezeket az eszközöket. Napjainkra alapkövetelménnyé vált, hogy halkan működjenek ezek a készülékek, illetve állandó hőmérsékletet és páratartalmat biztosítsanak a koraszülött babák számára. Ennek ellenére mégis hatalmas stresszhatást jelent az újszülöttnek a korai érkezés. Habár a perinatális intenzív centrumok (PIC) dolgozói igyekeznek minimalizálni a káros hatásokat, az éretlen idegrendszer számára mégis túl erősek a zajok és a fények, fájdalmasak lehetnek a különböző orvosi eljárások, illetve egy kedves simogatás is megterhelő lehet aprócska testének. Egy koraszülött idegrendszer számára hatalmas kihívást jelent idő előtt alkalmazkodni a környezet túláradóan intenzív ingereihez.

A koraszülöttség, mint fejlődési rizikó szempontjából védőtényezőnek tekinthető a szülők iskolázottsága, a támaszt nyújtó otthoni környezet, a csecsemő megfelelő stimulálása, és az elfogadó, válaszkész anyai viselkedés.

Egy koraszülő anya is rengeteget tud tenni!

Szülőként a koraszüléssel járó legrettenetesebb érzés a tehetetlenség. A kisbaba inkubátorban fekszik, rengeteg orvosi műszer veszi körül, szakemberek sürögnek körülötte, akik gyakorlott mozdulatokkal gondozzák őt. Elhatalmasodhat rajtunk a félelem, hogy semmit nem tudunk tenni a gyermekünk felépüléséért. Ez azonban nem igaz. Ilyen nehéz helyzetben is megpróbálhatunk hozzá kapcsolódni, biztosan fogja érezni, hogy ott vagyunk mellette. Annak ellenére, hogy a kezdeti időkben még nem feltétlenül vehetjük őt ölbe, más úton is kifejezhetjük a gondoskodásunkat és szeretetünket. Több kutatás is beszámol arról, hogy

az édesanya testi közelségénél semmi nem ad többet a koraszülött babának.

Ha a PIC-en engedik, próbáljunk meg bevonódni a gondozói feladatokba. Illetve ne feledkezzünk el az erőt adó anyatejről sem, amivel szintén sokban hozzájárulhatunk koraszülött babánk fejlődéséhez. Tudunk neki énekelni és mesélni is. Az anyaméhben már jól megismert hang hallgatása biztosan nagyon sok erővel fogja őt feltölteni. Vihetünk be neki bárányszőrt, plüssállatkát, anyatej illatú rongyocskát, kis MP3 lejátszót a saját hangunkkal és szívdobogásunkkal. Így valamennyire otthonossá tehetjük számára az inkubátori létet.

Ami pedig a legfontosabb, hogy ebben a kilátástalannak tűnő helyzetben is igyekezzünk megtalálni a hitünket saját magunkban és kisbabánk gyógyulásában.

 

(A cikk címét Lackfi János: Aki korábban érkezett című verse ihlette.)

Felhasznált irodalom:

Ferenczi Sz. & Kalmár M. (2009): A temperamentum és a fejlődés kapcsolata koraszülött és időre született kisgyermekeknél. Gyógypedagógiai Szemle, 2009/4.

Györkő E., Lábadi B. & Beke A. (2012): Téri viszonyok és nyelvi reprezentáció a koraszülötteknél. Gyógypedagógiai Szemle, 2012/2.

PICi füzet, nagy segítség! A Koraszülöttekért Közhasznú Egyesület ingyenes kiadványa. www.koraszulott.com


Iratkozz fel hírlevelünkre!