Rendetlenség és káosz a kreativitás szolgálatában – valóban a rend a lelke mindennek?

„Rend a lelke mindennek.” Számtalanszor hallhattuk szüleinktől gyerekkorunkban vagy felnőttként is főnökünktől, párunktól. Társadalmunkban a rendszeretet és a kategorizálás nagy hangsúlyt kap, azonban felmerülhet a kérdés: nincsenek ezek a fogalmak túlértékelve? Mi történik akkor, ha csupán egy kis teret engedünk a rendetlenségnek és zűrzavarnak? Tim Harford Alkotó rendetlenség – Hogyan legyünk kreatívak és rugalmasak túlszabályozott világunkban? című könyvében választ ad erre a kérdésre, számtalan olvasmányosan közölt tudományos kutatáson át, valamint híres cégvezetők, politikusok, hadvezérek és művészek példáin keresztül. Könyvajánlónk.

Tim Harford közgazdász, a Financial Times rovatvezetője számtalan tudományos kutatáson és a valós életből vett példákon keresztül írja le számunkra könnyed és szórakoztató stílusban, hogyan inspirálhat bennünket olykor a rendetlenség és a zűrzavar. A szerző hangsúlyozza, hogy nem lehet minden újító gondolatot és sikert a felfordulásra visszavezetni. Természetesen rendre és kategorizálásra, valamint szabályokra szükség van. A kreatív, rugalmas gondolkodásnak ugyanakkor fontos része a rendetlenség és káosz. Amennyiben persze ezt megfelelően tudjuk kezelni.

Zűrzavar és kreativitás a pszichológiai laborban

Charlan Nemeth és Julianne Kwan laboratóriumi kísérletükben arra voltak kíváncsiak, hogyan hat a figyelemelterelés és zűrzavar a kreativitásra. Ennek érdekében az alanyokat párokba rendezték, majd kékes és zöldes diákat mutattak nekik. Arra kérték őket, hogy hangos felkiáltással jelezzék milyen színűek a képek. A kísérletvezetők azonban előzetesen egyeztettek a páros egy-egy tagjával, akit arra kértek, olykor adjon szándékosan rossz válaszokat. Így a pár egyik fele egyes esetekben az egyértelműen kékre zöldet kiáltott. A másik fél ilyenkor értelemszerűen összezavarodott. Az alanyokat ezt követően megkérték, hogy szabad asszociációval társítsanak fogalmakat a kékhez és a zöldhöz. Eredetibb képzettársítások születtek az összezavart hallgatók esetében, mely igazolta az alapfeltételezést: a káosz elősegítette a kreatív gondolkodást.

Az MIT legkaotikusabb épülete és a Nobel-díjas kutatók

Lehetséges-e megtervezni egy 20 ezer négyzetméteres épületet egy délután alatt? Az MIT vagyis a Massachusettsi Műszaki Egyetem felkérésére Don Whistonnak, egy öregdiákjuknak, 1943-ban sikerült. A később 20-as épület néven ismertté vált helyiség a háború alatt az egyetem sugárzáskutató laboratóriumának adott otthont. Az épület borzasztóan egyszerű és csúfos megjelenéséből, valamint korántsem praktikus adottságaiból kifolyólag csak azzal a feltétellel volt megépíthető, ha a háború végeztével lebontják. Ekkor még senki sem gondolta, hogy ez a mostoha, kaotikus épület emlékezetes lesz a tudomány szempontjából. Valamint azt sem, hogy helyszűkében a háború után is, egészen 1998-ig állhat.

Az ott dolgozó kutatók közül azonban kilencen Nobel-díjat kaptak munkájukért.

Hol az összefüggés? Az épület otthont adott különböző területek kutatóinak, valamint különböző hallgatói- és munkacsoportoknak egyaránt. Az épületben atomfizikai-, repülésirányítási-, műanyagkutató-, akusztikai- és elektronikai labor, valamint építészeti tanszék is megtalálható volt. Később csatlakoztak hozzájuk az MIT adatfeldolgozói, sajtósai, vasút-modellezők, fényképészeti laborok, antropológusok, nyelvfilozófusok és még egy zongorajavító műhely is nyílt az egyik termében. Ezen felül pár évre egy hajléktalan botanikus társaságát is „élvezhették” az ott dolgozók, akit többszöri próbálkozásra sem tudtak kitelepíteni az épületből az akkoriban ott kutatók elmondása szerint.

Ebben az épületben dolgozott Noam Chomsky, híres nyelvfilozófus, valamint Jerry Lettvin, a kognitív tudomány egyik alapművének megalkotója.

Ezek közt a falak között született meg az első részecskegyorsító, a Bose hangszóró elődje, és az első videó játék is.

Bármennyire is csúnya volt az épület, az ott dolgozók nagyon szerették. Mivel ócska, lebontásra váró épület volt, senki sem féltette, így bármilyen változtatást lehetett rajta alkalmazni. Az épületben tevékenykedők bárhogyan átalakíthatták saját terüket, mely növelte a munkamoráljukat és a hatékonyságukat is egyben. Ez azonban önmagában kevés lett volna ennyi új és nagy sikerű találmányhoz.

Mire volt még szükség?

A különböző tudományokban jártas, eltérő háttérrel és gondolkodásmóddal rendelkező emberek találkozására és eszmecseréje.

Az eltérő nézetek tágabb rálátást adnak a világra, mely jó hatással van kreativitásunkra.

A 20-as épületben az irodákat teljesen összevissza számozták fel a kezdetekkor, így gyakori volt, hogy a kutatók eltévedtek. Ilyenkor könnyen egymásba futhattak különböző tudományok képviselői, és a hosszú folyosókon barangolva ismerkedhettek meg egymással, majd oszthatták meg tudásukat, gondolataikat. Az első videojáték is így született meg: a villamosmérnökök és a vasútmodellezők közös ötletelése és munkája alapján.

Steve Jobs mint a Pixar székházának megálmodója

Valószínűleg mindnyájan ismerjük az olyan nagy sikerű animációs filmeket, mint a Toy Story vagy akár az Agymanók. A Pixar híres a kreativitásról. Ez azonban részben székházuknak is köszönhető, melyet nem más, mint maga Steve Jobs tervezett. Nem véletlen, hogy ma már a Steve Jobs Building nevet viseli. Jobs mindig is hitt abban, hogy egy cég épülete kihat a  teljes szervezeti kultúrára. Az általa elképzelt ideális helyszín olyan terekkel rendelkezik, ahol a munkatársak napjában többször is véletlen összefuthatnak és beszélgetésbe elegyedhetnek, így segítve elő a közös munkát és az ötletelést.

Képtalálat a következőre: „steve jobs building”
A Steve Jobs Building aulája

Ezen cél elérésére volt egy érdekes elgondolása, melynek értelmében a Pixar székházán belül csupán az előcsarnokba helyezett volna el mosdókat. Miért? Így mindenki rákényszerül arra, hogy napjában többször összefusson teljesen más területen dolgozó kollégáival. Mivel a Pixarnál minden munkatárs szabadon kifejezheti ellenkezését, Steve Jobs különc közösségépítő látomását hamar leszavazták. Az eredeti célnak ugyanis teljesen megfelel a székházban található hatalmas aula, étkező, játékterem vagy a három moziterem egyike. Később a művészeti igazgató, John Lasseter megerősítette a Jobs által megálmodott közösségi terek hatékonyságát: a nyílt elrendezés valóban elősegíti a kommunikációt és az energia áramlását. A kreativitás szárnyalásához azonban a korábban említett szabadság is hozzájárul: a Pixar valamennyi animátora saját maga rendezheti be az irodáját. Bárki építhet egy hungarocell kastélyt vagy egy hatalmas babaházat, ha éppen abban kívánja elvégezni feladatait.

Az alábbiakban főként a munkahelyi és üzleti sikerekkel kapcsolatos példákat kiragadva mutattam be a könyvet. Azonban a szerző ennél sokkal szélesebb palettán mozog, az élet egyéb területeiről is hoz példákat. Hogyan használta ki az alkotó káosz előnyeit Trump a választásoknál? Hogyan vitte sikerre Jeff Bezos az Amazont a legnagyobb felfordulás közepette? Milyen módszereket használt Brian Eno és zenésztársai? Az Alkotó rendetlenség című könyvben Tim Harford izgalmas és szórakoztató stílusban fogalmazta meg ezen kérdésekre a választ.

•••

A Mindset Pszichológia több, mint érdekes cikkek halmaza. Nem egyszerűen egy szaklap. Ebből a rövid animációs videóból megtudhatod, miről is szól valójában ez a páratlan platform!


Iratkozz fel hírlevelünkre!