Hello, Szia, Hola: amiért jó kétnyelvű gyereknek lenni – a Varsói Egyetemen jártunk

„Ahány nyelven beszélsz, annyi ember vagy” – ki ne ismerné a mondást? Valaki a szórakozásért, más a munkaerőpiaci előnyért igyekszik egyre több nyelvet egyre jobban megtanulni. De vannak olyanok is, akik anyanyelvi szinten beszélik mindkét nyelvet a családjuk vagy környezetük miatt. A rengeteg idő-, energia- és pénzbefektetésünkkel szemben ők csak úgy „észrevétlenül” elsajátítottak gyermekkorukban egy második vagy akár egy harmadik nyelvet. Mit eredményez, milyen egyéb képességekkel jár a nyelvi előny? Tudósításunk.

Egy időben hatalmas vitát kavart a filozófusok között a gondolkodás és a nyelv kapcsolata. Mi van előbb, a nyelv vagy a gondolkodás? Melyik nélkülözhetetlen a másikhoz? Ma már tudjuk, hogy a tyúk és a tojás esetéhez hasonlítható leginkább ez a kérdés. Nincs gondolkodás nyelv nélkül, és nincs nyelv gondolkodás nélkül. A pszichológia sokat kutatta a kettő összefüggéseit. Külön érdekes területet jelentenek azok a személyek, akik több nyelven is beszélnek gyermekkoruktól kezdve. A kétnyelvűség gondolkodási előnyeiről tartott előadást Karolina Mieszkowska doktorandusz a University of Warsaw-n.

Az iskolás korú gyerekekkel végzett kutatások bizonyították, hogy a végrehajtó funkciók bizonyos fajtáiban a kétnyelvű gyerekek jobban teljesítenek, mint az egynyelvűek. Végrehajtó funkciók alatt az agy azon funkcióit értjük, melyek a különféle gondolkodási folyamatokért felelősek. Az előadó kiemelte ennek a fogalomnak a különféle értelmezéseit és definícióit. „Ezek azok a képességek, amelyek későn alakulnak ki, és korán kezdenek romlani”. A csúcs 25-35 éves kor között van. A legtöbb kutató szerint azokat a funkciókat sorolhatjuk ide, amelyek segítenek nekünk

  • viselkedésünket legátolni (például egy korábban megtanult választ visszaszorítani),
  • az új információkat monitorozni a rövid távú memóriánk segítségével, illetve viselkedésünket változtatni,
  • a figyelmünket többfelé osztani, váltani közöttük (ez a multitasking alapja),
  • a figyelmünket, megismerést rugalmasan irányítani és fenntartani.
Milyen agyi funkciókban jobbak a kétnyelvűek?

A funkciók tanulmányozására különféle feladatok szolgálnak. Ezen feladatokkal végzett kísérletek eredményei szerint a kétnyelvűek (természetesen nagy egyéni különbségekkel) leginkább akkor teljesítenek jobban, amikor korábbi válaszokat ki kell zárni, legátolni vagy fókuszálniuk kell egy bizonyos ingerre a sok közül. Ezt azzal magyarázzák, hogy a kétnyelvű gyerekeknek kicsi koruktól kezdve folyamatosan gondolkodniuk kell, hogy kivel milyen nyelven beszéljenek. Gyakran kerülnek kevert nyelvi helyzetbe, például a témától függ, hogy milyen nyelven beszélnek otthon. Ezekben a helyzetekben folyamatosan döntést kell hozniuk, majd aktiválniuk kell a választott nyelvet és

legátolniuk a másikat.

Tehát beszéd közben sokkal aktívabban működik náluk a gondolkodási folyamatok kontrollja. Folyamatosan bírálnak és váltanak a két nyelv között. Ez nemcsak a nyelvek esetében, hanem általánosságban is megjelenik: az úgynevezett hideg empátiára jobban képesek. Azaz kívül tudnak helyezkedni egy helyzeten, más perspektívából tudják azt látni.

Tudjuk, hogy már nagyon hamar, akár egy évesen is különbséget tudnak tenni a gyerekek a nyelvek között. A megfelelő emberhez a megfelelő nyelven kezdenek el beszélni, és jellemzően nem keverik össze a nyelveket. Valamint azzal kapcsolatban is toleránsabbak, hogy egy tárgyhoz több nevet társítsanak (például a négylábú szőrös háziállat, ami ugat lehet „kutya” vagy „dog” is).

A kétnyelvű gyerekek tudják, melyik szülővel milyen nyelven beszéljenek.

Ezen a ponton hívta fel a figyelmünket az előadó: mindezek az eredmények a beszéddel kapcsolatosak. Tehát ezen iskolás gyerekekkel végzett kísérletek szerint a kognitív előny a beszédképzéssel hozható összefüggésbe. Viszont arról nem szólnak, hogy mi történik akkor, amikor még nem beszélnek a kétnyelvű gyerekek. Észrevehető-e bármilyen különbség köztük? Vajon tesznek-e különbséget, tudnak-e váltani fejben a babák a két nyelv között, amelyet hallanak? És ha különbséget tesznek, ez jót vagy rosszat, előnyt vagy hátrányt jelent nekik később?

Két csecsemőcsoport vizsgálatában a babák tanulási képességeit vizsgálták. Az egyik csoport csupa egynyelvű, míg a másik csupa kétnyelvű csecsemőből állt. Az inger elsőként a képernyő egyik oldalára érkezett, ezt a helyet kellett megtanulniuk a gyerekeknek. Majd a második megtanulandó inger a képernyő másik felére érkezett, azaz a korábban elsajátított reakciót le kellett gátolniuk a kicsiknek ahhoz, hogy helyesen tudjanak az újra válaszolni. Az első inger helyének megtanulásában a két csoport között nem volt különbség. Viszont amikor új ingert kellett megtanulniuk, a kétnyelvű gyerekek szignifikánsan jobban teljesítettek. Ez a különbség a nyelvi és vizuális ingerek esetén is megvolt. Tehát ebben a vizsgálatban is bebizonyosodott, hogy a korábban tanultak legátlásában jobbak a kétnyelvűek. Ezen eredmények szerint tehát nem a beszéd kompetenciájának kialakulásához köthető a kognitív előny kialakulása. Úgy tűnik, hogy

a könnyebb váltás már a beszéd feldolgozásakor tetten érhető.

A hallott beszéden kívül viszont van még valami, ami szerepet játszik a nyelvtanulásban: a vizualitás. Ne felejtsük el, hogy a szájról olvasás fontos részét képezi a hangok és a nyelv megtanulásának. Itt egy újabb kutatást hozott fel példaként az előadó, amelyben azt vizsgálták, hogy a babák a látott nyelvben is különbséget tudnak-e tenni a két nyelv között. Ebben szájról olvasva is meg tudták különböztetni a kétnyelvű csecsemők, hogy melyik nyelven beszélt a személy. Ennek magyarázata az lehet, hogy az egynyelvű gyerekekkel szemben a kétnyelvűek mind a két nyelv hangjaira érzékenyek. Sokkal inkább tudatában lesznek a másféle hangok vizuális jelzéseire is, az egynyelvűekhez képest kibővül az érzékelési spektrumuk.

Ezen eredmények a kétnyelvű gyerekek gondolkodási előnyeit bizonyítják. Viszont aki egynyelvű, annak sem kell keseregnie! Ugyanis Karolina Mieszkowska szerint „a nyelviségen kívüli más faktorok hatásairól sokszor elfeledkeznek a kutatók”. Iskolás korban már elhanyagolható lehet a kétnyelvűség hatása, hiszen akkor már más tényezők (zenetanulás, sportok stb.) is nagyban befolyásolják a gondolkodási funkciók működését. Tehát a csecsemőkorban kialakuló előnyt felülírhatják és kiegészíthetik egyéb hatások. Ezeknek talán még nagyobb is a befolyásuk. Összességében tehát kognitív szempontból nagyon jó a kétnyelvűség, viszont pótolható más, fejlesztő tevékenységekkel.


Iratkozz fel hírlevelünkre!